Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Arra kérem Lantos Csaba energetikai minisztert, hogy „a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” – posztolta ki percekkel ezelőtt Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető. Mindez afelé mutat, hogy az érintett mintegy 215 ezer napelemes háztartás számára nem lesz változás: 2024-től kezdve is éves szaldó szerint fognak elszámolni a szolgáltatójukkal.
Magyarország a tegnap éjféli határidőig valóban benyújtotta az Európai Bizottságnak a 3,9 milliárd eurós helyreállítási hitelkérelmét, illetve a 0,7 milliárd eurós REPowerEU támogatás iránti kérelmét, így összességében 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról zajlanak a tárgyalások – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Ez, illetve egy kapcsolódó táblázat azt is felfedte, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért első alkalommal az uniós helyreállítási hitelből, így a korábbi hét tagállammal együtt az összes igényelt hitelforrás 293 milliárd eurót tesz ki, ami az elérhető keret 76%-a.
Az eddig tervezett 14 helyett végül 15 beruházásra kért pénzt a kormány az Európai Bizottságtól a helyreállítási program REPowerEU fejezetében, ugyanis amint tegnap éjjel megírtuk: az orosz leválást segítő két projektet törölte a listáról, de közben három másikat felvett rá. Utóbbi az Energiaügyi Minisztérium péntek reggel kiadott közleményéből derült ki, miszerint a július végén társadalmi egyeztetésre kirakott verzióhoz képest új beruházásként felvette a listára a kormány az energetikai digitalizáció támogatását, illetve egy tegnap éjjeli közlönybeli határozattal összhangban az elektromos autótöltési infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektromos járművek beszerzési programját is felvette a listára.
Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből, hiszen a projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján. A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
„Az augusztus 1-től július 31-ig tartó időszak gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter volt, ez nagy csökkenés” – jelentette ki az új rezsirendszer első teljes évének adatai kapcsán a hétvégén Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A Portfolio számításai szerint ez a nagy csökkenés konkrétan 21%-ot jelent a megelőző egy évhez képest, és a részletes adatok azt is jelzik, hogy a lakosság, és főként a nem-lakossági szegmens különféle szereplői is jócskán spóroltak a gázfogyasztással.
A november elsejére előírt 90 százalékos kötelező gáztároló feltöltési célt Magyarország már mostanra elérte – hívta fel a figyelmet hétfő reggel kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Ez azt jelenti, hogy már most 5,7 milliárd köbméternyi gáz pihen a föld alatti tárolókban, ami a tavalyi egész éves gázfogyasztás mintegy 56,5%-a, ami a harmadik legmagasabb egész Európában.
Az eddigi egyetlen orosz nukleáris fűtőanyag beszállító, a Roszatom leánycége, mellé egy amerikai céggel, a Westinghouse Electric-kel, is nukleáris fűtőanyag szállítási szerződést kötött a Slovenske Elektrarne a saját atomerőművi blokkjai ellátásához - közölte a legnagyobb szlovákiai áramtermelő vállalat pénteken. Ez azért is fontos fejlemény, mert Szlovákia mellett Magyarország, konkrétan az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., is tagja annak a konzorciumnak, amelyet az amerikai Westinghouse svéd leánycége vezet, és amely a minap uniós támogatást nyert el arra az Európai Bizottságtól, hogy gyorsított ütemben sikerüljön leválni a VVER nyomottvizes reaktoroknak a kizárólagos orosz fűtőanyag beszállításról.
A Paks II.-höz kapcsolódó, minap kihirdetett új magyar-orosz államközi hitelmegállapodás technikai lebonyolításához van köze annak, hogy a kormány egy friss rendelettel hozzányúlt a gazdasági stabilitásról szóló törvényhez és az Államadósság Kezelő Központ mellett egy új céget is megjelölt, mint adminisztratív lebonyolító – tudta meg a Portfolio.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
A legfrissebb, ma reggeli, adatok szerint átlépte a bűvös 90%-ot és történelmi csúcsra ért az európai gáztárolók összesített töltöttsége, azaz már mostanra sikerült elérni azt a célt, amit csak november 1-re tűzött ki maga elég az uniós közösség. Ez mindenképpen megnyugtató fejlemény, ahogy az is, hogy Magyarország az igazán lényeges fogyasztásarányos tárolói töltöttségben továbbra is az egész kontinens élmezőnyébe tartozik, és historikus összevetésben is nagyon jól állunk. Nem véletlen, hogy piaci hírek szerint már Magyarországról is áramlik kifelé gáz ukrajnai tárolókba üzleti-kereskedelmi megfontolásokból.
Miközben a piac még egyharmados eséllyel azt árazza, hogy a Fed novemberben újabb kamatemelést hajt végre, és az EKB-nál sincs ez még kizárva, aztán jövő nyárig talán némi kamatvágás jöhet, aközben idehaza a piac folytatódó lendületes kamatvágásokat áraz az MNB-től, ami sérülékennyé teszi a forintot a gyengülés irányába. Ezt a kockázatot növeli, hogy nemcsak a rövid futamidejű fejlett piaci állampapír hozamok járnak sokhavi, vagy akár sokéves csúcs közelében a kamatemelési kilátások miatt, hanem a 10 éves papíroké is; az Egyesült Államokban például egy kritikus szintet ostromol 4,3% közelében a 10 éves kötvényhozam, így a magyar hozamfelár másfél éves mélypontra szűkült. Ha tehát a magyar piacokkal kapcsolatos befektetői bizalom akár külső, akár belső ok miatt meginog a következő időszakban, akkor a magyar eszközök által kínált, beszűkülő hozam/kamat prémium akár nagyobb eladási hullámokat is okozhat a kötvény-, illetve a devizapiacon.
Az ipari szereplők növekvő klímatudatossága és egy készülő uniós szabályozás miatt exponenciálisan növekedni fog az SF6-mentes kapcsolóberendezések iránti kereslet, amelyeket Dunavecsén fogunk gyártani és ezért, illetve az erős piaci verseny miatt kell gyorsan elindulnia a termelésnek az új okosgyárunkban – fedte fel a hátteret a Portfolio-nak adott páros interjúban a Schneider Electric két magyarországi vezető illetékese. Sali Péter, a kunszentmiklósi gyár igazgatója, Plant Director AHM, többek között arról beszélt, hogy milyen konkrét megoldásokat építenek be a most épülő dunavecsei gyárban, és mikortól indulhat el a termelés, mindez pedig milyen munkaszervezési és logisztikai átalakításokkal jár. Géczy Áron Senior Product Manager pedig azt mutatta be, hogy melyek azok az iparági és klímavédelmi folyamatok, amelyek a komoly keresletet megalapozzák. Utóbbi kapcsán elég, ha csak annyit rögzítünk: a kén-hexafluorid (SF6) gáz 23500-szor (!) erősebb üvegház hatással jár, mint a szén-dioxid, és mostanra létrejöttek azok a műszaki-technológiai megoldások, amelyekkel a villamosenergia hálózatban is ki lehet majd váltani a rendkívül káros SF6-gázt. A Schneider Electric megoldása erre a sűrített levegő és a vákuumtechnológia kombinációja, így tehát kis egyszerűsítéssel fél Európa arra vár, hogy mikor indul el a termelés Dunavecsén, hogy a klímavédelmi harcban egy fontos lépést lehessen tenni.
Bár az őszi-téli rakétatámadások óta javult az ukrán energetikai hálózatok állapota részben a nyugati, köztük magyarországi, felajánlások hatására, „de ez nem jelenti azt, hogy a helyzet ne lenne súlyos, és ne lenne szükség további segítségnyújtásra a rendszerek biztonságának fenntartása, illetve a következő télre való felkészülés érdekében” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Balogh Ádám, az Energia Közösség Ukrajnai Támogatási Akciócsoportjának vezetője. Az energetikai infrastruktúra szakértő részletesen bemutatta az Ukrajnának szánt eszköz- és pénzügyi felajánlások lehetőségeit és konkrét menetét, illetve azt, hogy ebben milyen segítséget nyújt a nemzetközi szervezet bécsi titkársága, szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal. Balogh Ádám a potenciális donorok megnyugtatása érdekében hangsúlyozta, hogy eddig minden felajánlott eszköz célba ért Ukrajnában, illetve a pénzügyi felajánlásoknál sem lehetséges visszaélés, mivel a pénzt a nemzetközi beszerzésben győztes cégeknek utalják, így az nem kerül közvetlenül Ukrajnába. Jelezte, hogy Magyarországról a Mol, illetve más vállalatok is ajánlottak már fel energetikai eszközöket, és egyúttal bátorította is a további felajánlásokra a magyarországi cégeket, illetve arra, hogy vegyenek részt az említett nemzetközi tendereken is.
Megszerzett egy fejlesztési hitelkeretet az ID Energy Group, amely nyomán 67 darab, kései fázisban lévő naperőműves és szárazföldi szélerőműves projektjét tudja befejezni több európai országban, köztük Magyarországon, összesen 1,6 GWp névleges kapacitással – közölte szerdán a spanyol hátterű, megújuló energiával foglalkozó vállalat.
Nagyon nagy lendületben van a napelemes háztartási méretű kiserőművek telepítése Magyarországon, de ha jobban a számok mélyére nézünk, azt is beazonosíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az MVM ÉMÁSZ elosztói körzetében történt, sőt, ha járási szintre szűrűnk, akkor Eger, Hatvan és Aszód környéke végzett a Portfolio által vizsgált rangsorok élén. A budapesti kerületek közül pedig egyértelműen a 4. kerület, azaz Újpest, végzett az élen a napelem telepítések darabszámának és beépített kapacitásának növekedése terén.
Az Európában irányadó Brent típusú kőolajhoz képest az orosz Ural kőolaj árelőnye „már elég kicsi, bizonyos területeken nagyon alacsony, általánosságban pedig 15 dollár alatti” – jelentette be az orosz kormány tudatos lépéseinek eredményét a mai orosz-afrikai szentpétervári fórumra időzítve az orosz energetikai miniszter. Ez azt jelenti, hogy új helyzet van kialakulóban az orosz olajexport árazásában Európa irányába, és ez több országot is érint, többek között Csehországot és Magyarországot is. Mindez megerősíti a Portfolio két különböző forrásból származó előzetes információit is, miszerint az orosz fél a Brenthez képest a korábbinál sokkal kisebb negatív spreadet tervez adni a Mol felé, és erre jönne rá a megemelt orosz exportvám, illetve az ukránok újabb komoly tranzitdíj emelése, és ezek együttese miatt szinte eltűnne az Ural árelőnye a Brenthez képest. Ez pedig nagy jelentőségű téma Magyarország kőolajellátása szempontjából is, és további fontos kérdéseket is kinyit, például az orosz kőolajról való felgyorsított leválást is.
Már néhány héttel ezelőtt, július elején megbillent a forint, majd az utóbbi napokban valami hasonlót látunk. Közben az euró-dollár és a régiós devizák alig mozdultak, vagyis ismét alulteljesítő a forint. De minek köszönhető ez, ha a jegybank a vártnak megfelelő döntést hozta kedden? Elkezdtek aggódni hirtelen a befektetők a magyar kamatvágások miatt? A következő napokban a Fed és az EKB kamatdöntései még tartogathatnak izgalmakat a forint számára is.
40 milliárd forintos méretű, kínai hátterű, naperőmű fejlesztés kezdődik Magyarországon Tokaj térségében – szúrtuk ki a Hong Kong-i tőzsde oldalán a kötelező közzétételek között.
Magyarország és Lengyelország vétója mellett, Lettország és Szlovákia tartózkodásával elfogadták ma az uniós tagállamok az energiahatékonysági irányelv módosított változatát, így az 20 nap múlva hatályba lép és a végső energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos szabályok minden tagállamra kötelezőek lesznek – derült ki a Tanács közleményéből és a kapcsolódó anyagokból, nyilatkozatokból. Magyarország arra hivatkozva szavazott nemmel, igaz minősített többséggel a többiek leszavazták, hogy „az irányelv rendelkezései aránytalanul nagy gazdasági és társadalmi terhet ró majd Magyarországra, a célok nem hajthatók végre költséghatékonyan; ezért a javaslat túllépi azokat a határokat, amelyeket felelősséggel vállalhatunk.”
Miután múlt pénteken uniós bírósági perrel fenyegette meg a magyar kormányt az Európai Bizottság a szénexportot korlátozó szabályok miatt, hétfő éjjel az egyik kormányrendelettel csendben rögtön eltörölte azokat, amely szabályokat egyébként tavaly nyáron hangosan kommunikált a kabinet.
