Kimerültség, cinizmus, eredménytelenség érzés. Közöny, apátia, rutinszerű, unott munkavégzés. Egyre több konfliktus, kiüresedő kapcsolatok - a Covid óta világszerte egyre drasztikusabb méreteket ölt a kiégés (burnout) problémája. De hogyan jutottunk el a csupán néhány managert érintő millió dolláros antarktiszi sabbaticalektől a magukba forduló home officerek tömegéig?
Folyton számon kérnek, ellenőriznek? Félreérthetően, következetlenül és agresszívan kommunikálnak, hárítják a felelősséget? Kiszámíthatatlanul és aránytalanul osztják el a munkaterheket a kollégák között? Mindig másokra mutogatnak, ha egy-egy döntésük rosszul sül el, és elérhetetlenek, ha krízisszituáció adódik? A rossz főnökök számos megjelenési formában keserítik meg beosztottjaik életét, rombolják a szervezet hatékonyságát, amelyben ténykednek. Bemutatjuk, hogy honnan ismerszik meg a rossz vezető, és mit tehetünk, ha a csapdájába kerültünk.
Rengeteg munkavállaló megtartási stratégia létezik, de a HR világa várhatóan a dolgozói élmény javítására fog összpontosítani a következő időszakban. A cégeknek olyan megközelítést kell kidolgozniuk, amely érdemben foglalkozik az emberek aggodalmaival és válaszokat ad - vagy legalábbis keres - aktuális problémáikra. Azok a cégek, amelyek nem tudnak lépést tartani a változó igényekkel, könnyen hoppon maradhatnak - még akkor is, ha versenyképes bért adnak.
Történelmi magasságba emelkedő, közel 8 százalékos infláció mellett soha nem látott mértékben csökkentek a reálbérek Németországban tavaly. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága mindeközben a valaha mért legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, a francia út - a nyugdíjkorhatár emelése - helyett azonban a kormány inkább a bevándorlók révén oldaná meg a strukturális gondokat.
Miközben a világban minden a magas inflációról szól, szép csendben egészen extrém munkaerőpiaci rekordok sora születik: 20 éve nem látott szintre süllyedtek a munkanélküliségi mutatók, miközben nem ritkák a 70% körüli foglalkoztatottsági ráták sem.
2023-ban világszerte folytatódnak azok a kísérletek, amelyeknek a koronavírus-járvány adott óriási lendületet: a vállalatok olyan modelleket próbálnak ki a munkaidőre, a rugalmas beosztásra, a feladatkörök átstrukturálására vonatkozóan, amelyekre mindeddig nem volt példa. Az Egyesült Államokban kibontakozó trend szerint pedig akár nyilvános posztokban is érdemes megköszönni a közös munkát és tapasztalatokat, ha kirúgják az embert.
Megélhetési válság, áremelkedés, az országokat szabadon váltogató digitális nomádok speciális elvárásai, a bérek átláthatóságára vonatkozó egyre szigorúbb elvárások. Hosszú ideje nem látott feladványokra kell idén választ adniuk a vállalatoknak és vezetőiknek.
A rövidített munkaidős rendszerek nemcsak a foglalkoztatottságot – és ezáltal a vásárlóerő megfelelő szintjét – tartják fenn, de lehetőséget teremtenek a gazdasági válságok hatásainak tompítására is. Azoknál a cégeknél, ahol rugalmasságot biztosítanak az alkalmazottaknak, nemcsak elégedettebbek és hűségesebbek a munkatársak, hanem a termelékenység is növekszik – derül ki az ILO friss jelentéséből.
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent "Mind merkantilisták vagyunk" írása Milton Friedman 1965-ös... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási...
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan...
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
