Gigantikus büntetés bevállalása után rögtön módosítja a közbeszerzési törvényt a kormány

Uniós büntetés után módosul a törvény

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón már jelezte, hogy a kormány támogatja a közbeszerzési törvény módosítását, és azt szeretnék, ha élesen elválna egymástól az európai uniós pénzek, illetve a belföldi pénzek felhasználásával kapcsolatos szabályozás. Magyarázata szerint az eddigi kettős, a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzés lassította az eljárásokat, ezért a közbeszerzés hatálya alá eső belföldi beruházásoknál a kormány elegendőnek tartja, hogy ha a közbeszerzési hatóság állít ki tanúsítványt. Egyúttal reményének adott hangot, hogy ez érdemben gyorsítja a beruházásokat.

Miután tegnapra kiderült, hogy gigantikus uniós pénzügyi büntetést vállalt be a kormány több vitás ügy lezárása érdekében, kedd éjjel megjelent a magyar parlament elektronikus rendszerében „A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról” címet viselő, Gulyás Gergely és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosító indítvány. Ennek általános indoklása rögzíti, hogy a közbeszerzési törvény (Kbt.) újabb módosításának céljai:

• egyszerűsítés és gyorsítás, az adminisztratív terhek további csökkentése,
• a szabályosság növelése az uniós források pénzügyi korrekcióinak megelőzését és a kockázatuk csökkentését szolgáló szabályok útján, valamint
• a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése.

A rövid általános indoklás azt is kiemeli, hogy az elektronikus közbeszerzés további terjedésének támogatása érdekében a távlati tervek (2020-2021) között „szerepel a közbeszerzési eljárások folyamatának aktív támogatását jelentő EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) funkciók megvalósítása, amelyek valós és érdemi adminisztratív tehercsökkentést jelenthetnek, mivel részben leveszik az ajánlatkérők válláról az adminisztratív terheket.”

Gulyás fenti jelzésével összhangban a jogalkalmazók szempontjából legjelentősebb módosítások azok, hogy

a Kbt. 5. § (3) bekezdésével összefüggő, támogatás mértéke alapján fennálló közbeszerzési kötelezettség, illetve nemzeti eljárásrendben a Kbt. 113. §-a szerinti összefoglaló tájékoztatás közzétételét igénylő eljárás, továbbá a Kbt. 195. § (1) bekezdése alapján fennálló, a közbeszerzésekért felelős miniszter hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések központi ellenőrzésére vonatkozó hatásköre ugyancsak megszűnik, ezek ellenőrzése más – a közbeszerzésekért felelős miniszter ellenőrzésével egyidejűleg eddig is működő – szervezetek útján biztosított.

Ezeket a törvény 17. §-ához írottakkal indokolják (ld. alább).

Újra nyerhet a legolcsóbb ajánlat

A törvény számos helyen technikai jellegű pontosításokat, értelmezést segítő iránymutatásokat, a hatályba lépés menetét tisztázó részeket tartalmaz, de emellett néhány különösen fontos részen is változásokat hoz:

• Pontosításra kerül a versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró ok szövegezése. Az indoklás megjegyzi: bár a Kbt. hatályos szabályai eddig is lehetővé tették – alapelvi sérelemre hivatkozással – a nem független vállalkozások verseny torzítására alkalmas ajánlatainak érvénytelenné nyilvánítását, „azonban a kizáró okok alkalmazása körében célszerűbb felhívni az ajánlatkérők azon kötelezettségére a figyelmet, hogy a nem független vállalkozások esetében is szükséges feltárni az ajánlatok egymásra történő befolyását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket.” Lényegében tehát az ajánlatkérőnek kell figyelnie arra, hogy ne legyenek összejátszások az ajánlatkérők között, igaz ez az ellenőrzési kötelezettsége a törvény későbbi része szerint akkor lesz „éles”, amikor a nyertest tervezi majd kihirdetni.
• „A közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatok egyik leggyakoribb, adminisztratívnak tekinthető, de végső soron az eljárást érdemben befolyásoló hibája, ha az ajánlatok összehasonlítását és áttekinthetőségét biztosító felolvasólapon, és az ajánlathoz tartozó dokumentumokban ellentmondás van” – ismeri el az indoklás. Az értékelőt befolyásolhatta az, hogy az ajánlattevő milyen szempontokat adott meg a dokumentumban, és ez az eredményt is befolyásolhatta. Mindez „szükségessé teszi a jogalkalmazói gyakorlat egyszerűsítése érdekében azt, hogy a felolvasólapon szereplő információk elsődlegessége kerüljön előírásra.”
• Az egyik legfontosabb változás az, amely kapcsán a korábbi kormánydöntést maguk a mostani benyújtók is bírálják (!), hogy az ajánlatok során most már újra számíthat a legalacsonyabb ár, nem kell mindig feltétlenül minőségi paraméterekre is figyelni az ajánlatok pontozásánál. Mindezt úgy vezeti fel az indoklás, hogy „A 2015. november 1-jén hatályba lépett Kbt. vezette be azt a rendelkezést, amely kizárta a kizárólag az ár alapján való nyertes ajánlat hirdetését építési beruházások, valamint tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások esetén. Ez azonban a Kbt. alkalmazásának eddigi tapasztalatait alapul véve nem minden esetben indokolt. Ezt felismerve, a módosítás a minőségi értékelés főszabályának fenntartása mellett a jövőben nem minden esetben kívánja kötelezővé tenni az építési beruházások és tervezési szolgáltatást érintő közbeszerzések esetében az áron kívüli más értékelési szempont előírását.”
• Az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetése során az újfajta dinamikus beszerzési rendszer alkalmazását számos új szabállyal igyekszik segíteni a módosító és egyúttal az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód érvényesítésére is igyekszik figyelni.
• Jogilag érdemi, de a gyakorlatban a 2014-2020-as EU-s ciklus forrásfelhasználásának előrehaladása miatt már korlátozott jelentőségű a törvényjavaslat 17. §-ában az, ami a Kbt. 5. § (3) bekezdését érinti. Eszerint lényegében megszűnik a közbeszerzési kötelezettség fenntartása mind a hazai, mind az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknél azon túl, hogy az uniós szabályokat és értékhatárokat be kell tartani. A magyar szabályozás ugyanis szigorúbb volt eddig az uniósnál, de az értékhatárok elmúlt évekbeli fokozatos emelésével a közbeszerzési kötelezettséget már korábban is szűkítette. Most „az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható” és „a jogszabályi környezet és a támogatások kezelésére vonatkozó mechanizmusok fejlesztése révén a továbbiakban nem indokolt a közbeszerzési kötelezettség fenntartása” – állapítja meg a módosítás ezen indoklása.
• Szintén lényeges a törvényjavaslat 17. §-ában az a módosítás, ami a Kbt. 113. § szerinti, az eljárás megindítása előtt összefoglaló tájékoztatás közzétételét igénylő eljárásra vonatkozik. Ezt ugyanis „a jogalkalmazói visszajelzések, valamint ellenőrzési tapasztalatok alapján” szintén hatályon kívül helyezik. Az indoklás szerint „Az eljárástípussal kapcsolatos leggyakoribb kritika annak rugalmatlansága, ti. az összefoglaló tájékoztatás utóbb történő módosíthatóságának tilalma, valamint a rövid érdeklődés jelzésére szolgáló határidő volt. A módosítás eredményeként tehát főszabállyá válik nemzeti eljárásrendben a hirdetmények alkalmazása az eljárások megindítása során, amely hozzájárul a verseny és átláthatóság növeléséhez, valamint egyszerűsíti a közbeszerzési joganyagot.”
• Technikai jellegűnek nevezett módosítás, de mégis fontos, hogy amint fentebb már jeleztük: a közbeszerzésekért felelős miniszter hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések központi ellenőrzésére vonatkozó hatásköre megszűnik. Utóbbi módosítás kapcsán a részletes indoklás az alábbiakkal is tartalmazza: „A Kbt. 195. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseknek a közbeszerzésekért felelős miniszter által megvalósított, folyamatba épített központi ellenőrzése. Ez a módosítás tehát nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések körében ellátott feladat- és hatáskörét a miniszternek, az továbbra is fennmarad. Hazai forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggő ellenőrzéseket eddig is számos szervezet folytatott, így különösen az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, vagy a Közbeszerzési Hatóság. Ezen ellenőrzések mellett a közbeszerzések központi ellenőrzése tehát továbbra is fennáll majd, azonban a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében a közbeszerzésekért felelős miniszter által megvalósított folyamatba épített ellenőrzések nélkül. A miniszter által ellátott központi ellenőrzés megszűnése érinti a közbeszerzési értékhatár alatt megvalósuló, legalább három ajánlat bekérésére vonatkozó kötelezettséget és az azzal érintett beszerzések szabályait is, amely beszerzések további ellenőrzésére ugyancsak a fentebb hivatkozott egyes szervezetek kötelesek, illetve az észlelt jogsértések tekintetében továbbra is van lehetőség az érdekelt felek részéről jogorvoslati eljárás kezdeményezésére.”
• A T-Systems 4iG általi közelgő megvásárlása kapcsán szintén lényeges az indoklás ezen mondata: „a módosítás biztosítja a Kormány számára, hogy az informatikai beszerzések tekintetében önálló szabályozást alkosson.(ld. még a 17. §-hoz írtakat).”

A fentiek alapján tehát Gulyás Gergely jelzésének megfelelően tényleg szétválik a hazai és uniós forrásból megvalósított közbeszerzések ellenőrzése: a hazai beszerzéseknél megszűnik a miniszter folyamatba épített ellenőrzési lehetősége, ami a szabályozás lazításaként is értelmezhető, míg az uniós beszerzéseknél ez megmarad, részben éppen azért, hogy az uniós pénzügyi büntetéseket a jövőben el lehessen kerülni. A nyáron egyébként már kiadott a Miniszterelnökség két „dörgedelmes hangvételű” közleményt (itt és itt) az uniós forrásból megvalósítani tervezett közbeszerzéseknél a trükközések, összejátszások elkerülése és a takarékos forrásfelhasználás elérése érdekében.

Utóbbit egyébként a mostani törvénymódosítás azzal is igyekszik segíteni, hogy immár megteremti annak a lehetőségét, hogy kizárólag az árajánlat alapján (minőségi paraméterek figyelembe vétele nélkül) dönthessen egy ajánlatkérő a nyertesről. A 2015-ös módosítás ugyanis ezt megtiltotta, és azt írta elő, hogy az ár-érték összessége alapján, és minden esetben a minőségi paramétereket is figyelembe véve hirdessenek nyertest. Ez viszont sokszor nem a takarékos közpénz felhasználást segítette. Most, a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus forrásai szinte teljes egészének odaítélése után újra az olcsóbb árajánlat helyzetbe hozása felé mozdul el a rendszer.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.