A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Hogy állnak most a költségvetési frontok?
A Kohézió Barátai nevű formációhoz 16 uniós tagállam tartozik (Bulgária, Horvátország, Csehország, Ciprus, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország) és legutóbb tavaly novemberben ültek össze Prágában, hogy „hangoljanak” a decemberi EU-csúcsra. Igaz azon végül az új európai tanácsi elnök Charles Michel vezetésével még nem született megállapodás és nem is volt reális, hogy ez összejön.
A tavalyi második félévi finnországi soros elnökség viszont addigra végre egy 51 oldalas anyaggal, konkrét javaslatokkal jött elő, így jobban kirajzolódott, hogy a konszenzusra épülő uniós döntéshozatali logika alapján hol tart a vita. Helsinki az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, összegszerűen 1087 milliárd eurót javasolt 2021 és 2027 között az uniós kiadások fő összegének, ami többek között az alábbiakat jelentette:
- 50 milliárd euróval kisebb lenne a büdzsé, mint amit 2018-ban még az Európai Bizottság javasolt és már az is jókora kohéziós és agrárforrás vágást irányzott elő Magyarországnak. Budapest és néhány más főváros is legalább 1,16 százalékot követel, ami az EU27-re a jelenlegi keretköltségvetésben fordított kiadások szintje (a britekkel együtt csak 1,03%).
-
- Közben a „négy fukarnak” is nevezett osztrák-dán-svéd-holland nettó befizetői tengely ezt a megtakarítást is kevesli, és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kiadások főösszege ne menjen az EU27-ek GNI-nak 1 százaléka fölé. A németek se szeretnének érdemben az 1%-os plafonnál többet fizetni, és a britek kilépése ellenére a visszatérítési rendszert nem szeretnék feladni, így részben ezek miatt több ország mellett Magyarország is nekiment az „öt fukarnak” a minap.
- A finn javaslat a Kohézió Barátai országcsoport, köztük Magyarország hangos méltatlankodását váltotta ki , hiszen például Magyarország felzárkóztatási keretösszegét további 700 millió euróval 17,2 milliárd euróra csökkentené, így 2018-as árakon 6,5 milliárd euróval, 27%-kal csökkenne ez a keret a mostani ciklushoz képest.
- Az ismert, hogy az egyes országok GDP-je szintjén is korlátozzák az elérhető forrásmennyiséget. A finnek Magyarország gazdasági fejlettsége esetén (a 65-70%-os gazdasági fejlettségi sávba esik) arra tette javaslatot, hogy 1,55% legyen az elérhető forrástömeg felső határa, ami a mostani ciklusban még 1,95% volt.
- Agrárfronton ugyanakkor 300 millió euróval javult a magyar mérleg, miután a finn soros elnökség által készített tárgyalási keret 10 milliárd eurót visszaadott a Közös Agrárpolitika második pillérének számító vidékfejlesztésnek (amit a Bizottság minden tagállam számára 20%-kal vágott volna fűnyíróelv szerűen). Ezzel párhuzamosan a KAP első pilléréből, a közvetlen kifizetésekből nem húzott le a finn javaslat, így az maradt 15%-os vágásnál minden tagállam esetén.
- A finn változtatások nyomán összességében a felzárkóztatásra 12, a KAP-ra pedig 13 százalékkal kevesebb forrás jutna majd 2018-as árakon, mint a folyó hétéves pénzügyi időszakban.
- A finn javaslat a hangos szavak ellenére semmi lényegi változtatást nem tartalmazott az uniós kifizetések jogállami feltételekhez való kötéséről. A témával azonban mindenképpen foglalkoznia kell az Európai Tanácsnak is a 2021-2027-es költségvetés megalkotása során, hiszen több nagy nettó befizető tagállam erős követelése mellett a minap az Európai Parlamentben is újra arról született állásfoglalás a magyar és lengyel jogállamisági eljárásban, hogy igenis össze kell kötni a jogállami feltételeket az EU-pénzek kifizetésével.
Maratoni EU-csúcs várható
Idén év elején újra felröppentek arról hírek, hogy februárban rendkívüli EU-csúcsot tarthatnak, hogy végre döntésre vigyék a dolgot a 2021-2027-es uniós költségvetésről. Ennek érdekében a decemberi EU-csúcson már megbízták Charles Michelt, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytasson a tagállamokkal és így mérje fel az álláspontokat. Ezek az egyeztetések múlt héten el is kezdődtek és ez is növeli az esélyét, hogy februárban rendkívüli EU-csúcs lesz.
A Politico értesülése szerint
ez amolyan igazi belga-típusú csúcs lenne (Charles Michel belga politikus), hiszen addig tartana, amíg meg nem tudnak állapodni minden kérdésben a felek, azaz nem opció, hogy újabb fiaskóval érjen véget egy ilyen összejövetel.
Az, ha tényleg február-márciusban megszületne a következő uniós költségvetési ciklus minden fontos eleméről a tagállami alku abból a szempontból jó hír lenne a kontinensnek és Magyarországnak is, hogy legalább nem indulnának megint jókora csúszással az egyes tagállamokban a fejlesztési programok. Ez tehát azt jelenti, hogy már 2021-ben érdemi itthoni EU-s támogatás-kifizetéssel és felhasználással lehetne kalkulálni, így még simább lehetne a gazdasági növekedési ciklus, mint amit múlt pénteki nagyelemzésünkben vázoltunk.
Egy másik múlt heti elemzésünkben egyébként azt foglaltuk össze, hogy a december EU-csúcs előttre időzítve hogyan állt a 2021-2027-es időszak magyar Operatív Programjai tervezésével kapcsolatos munka és abból mi rajzolódott ki az egyes fejlesztési területek számára:
Címlapkép forrása: Európai Unió, Európai Tanács médiatára 2019. december 12-13-i EU-csúcsról
