A kormány törvényt módosít az Erasmus-program feloldásáért, de Brüsszel kéréseit nem elégíti ki

Másfél hete Hankó Balázs innovációs miniszter, az EU-s oktatási és kutatási miniszterek budapesti informális találkozója után elmondta, hogy a magyar kormány kilenc hónappal ezelőtt dokumentumot nyújtott be az Európai Bizottságnak, amely a tudományos szabadság és a transzparencia elveivel kapcsolatos aggályokat tartalmazta, és amelyek a finanszírozási tilalomhoz vezettek. A magyar kutatók és diákok továbbra is várják a kizárásuk okait, mondta Hankó. "Úgy döntöttünk, hogy nem várunk tovább Brüsszel válaszára," tette hozzá egy sajtókonferencián.

A javaslatunkat benyújtjuk a parlamentnek. Bízunk benne, hogy ez megtöri a csendet és megoldja a helyzetet

– fogalmazott a tárcavezető, igaz, szavairól nem tudósított az MTI csak a Business Science tudósítása.

Hankó akkor sérelmezte, hogy Marc Lemaître, az EU kutatásért és innovációért felelős főigazgatója nem vett részt a találkozó utáni sajtókonferencián, amit a finanszírozási vita visszatükrözésének tartott. „Látható, hogy nem könnyű együttműködni a Bizottsággal” – mondta.

Most a miniszter ígéretének megfelelően társadalmi egyeztetésre küldték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó szigorított összeférhetetlenségi szabályokat.

A vita gyökerei 2022 végére nyúlnak vissza, amikor a Bizottság több mint 30 magyar intézményt, köztük 21 egyetemet zárt ki a Horizon Europe és az Erasmus+ kutatási alapokból, mivel aggályosnak találták, hogy a kormány által bevezetett változások aláássák a tudományos szabadságot és a transzparenciát. Főként a kuratóriumi tagok korlátlan újraválaszthatóságát, a mandátum idő túl hosszú voltát, a politikusok ki nem zárását tartották aggályosnak Brüsszelben. Az ügy volt a mellékszála az Európai Tanács határozatának, amely felfüggesztette minden kohéziós forrás kifizetését a magyar költségvetésnek, mivel nem teljesültek a horizontális feljogosító feltételek.

A brüsszeli elvárásoknak nem teljesen felel meg a javaslat

Nagyjából egy éve tudható, hogy az Európai Bizottság azt várja el, hogy a tagokat csak egyszer lehessen újraválasztani az egyetemeket fenntartó szervezetek irányító testületeiben, ne tölthessenek be politikai közfunkciót, ha pedig erről lemondanak, két év kihűlési idő legyen, míg bekerülnek a kuratóriumokban. Továbbá azt is elvárják, hogy legfeljebb négy évre szóljon egy mandátumidő. Erről a Bizottság többször tájékoztatta a korábban a tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert 2023-ban.

Most azonban a társadalmi egyeztetésen lévő rendelet továbbra sem esik egybe az EU-s végrehajtó testület elvárásaival.

Eleve tettek egy kitételt, hogy az uniós forrásokat felhasználó kekvákra vonatkoznának a szabályok, és az alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainál 6 éves mandátumidőt határoztak meg. Igaz, azt átvették a brüsszeli elvárásokból, hogy az érintettek csak egy alkalommal választhatók újra.

Számos politikai és állami vezetői pozíció betöltése esetén nem lehetne valaki kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag (pl. országgyűlési képviselők, polgármesterek, miniszteri biztosok, tárcavezetők, közhatalmi szervek vezetői stb.), mindez pedig még szigorúbb is, mint amit eredetileg elvárt a Bizottság. Ezek a szabályok – az indoklás szerint – garantálnák, hogy a kuratóriumi tagok függetlenek legyenek a politikától és más, összeférhetetlenséget okozó pozícióktól. Ezen felül a javaslat tiltja, hogy egy személy egyidejűleg több támogatott alapítvány tisztségviselője legyen, ha ez befolyásolná a pártatlan munkavégzést.

A támogatott alapítványok vezetői (kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok) vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a megbízatás kezdetén és annak végén.

Ezt a nyilatkozatot az Országgyűlésről szóló törvény alapján kellene megtenni, és a vagyonellenőrök őrzik. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az EU-s források felhasználásával kapcsolatos vagyonnyilatkozatokat.

Amit még korábban nem fogadott el az Európai Bizottság, hogy az alapítványok tagjainál nem volt tisztázva a kiválasztási folyamat, erre a magyar kormány azt ajánlotta tavaly, hogy meghívással lehet bekerülni a kuratóriumokba, az elfogadó nyilatkozatukat és megfelelőségüket pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizni. Most a tervezetben ezt annyiban cizellálták, hogy az ÁSZ feladata lenne ellenőrizni, hogy a tisztviselők megfelelnek-e az összeférhetetlenségi szabályoknak, valamint hogy függetlenségük, feddhetetlenségük és pártatlanságuk biztosított-e.

Az Állami Számvevőszék ítészségét azonban korábban sem tartotta elfogadhatónak Brüsszel.

Amit viszont nem vártak el az uniós testületnél, hogy a javaslat külön kiköti, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok csak akkor részesülhetnek uniós támogatásokból, ha megfelelnek az új előírásoknak. Ez szigorúbb átláthatósági és összeférhetetlenségi követelményeket jelent, amelyek betartását az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság felügyelné.

Mivel már szinte minden modellváltott egyetem és kutatóintézet kiesett az Erasmus és Horizon programokból, az Orbán-kormány elindította a HU-rizon és a Pannónia Ösztöndíj Programot, amelyek hazai alternatívái az európai programoknak, hogy támogassák a kizárt intézmények tudósait. Viszont ezekre alig százak jelentkeztek, így nem lettek életképes alternatívák.

A minisztérium szerint most már fel kell oldani a tiltást

Most kiadott közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt írja, hogy „ a kormány nyitottsága és kezdeményezései ellenére Brüsszel lassan egy éve nem hajlandó lépést tenni az ügyben, ezért a minisztérium társadalmi egyeztetésre közzéteszi és majd a parlament elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, ami alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus és Horizon programokból”. Azt állítják, hogy a társadalmi egyeztetésre közzé tett törvénytervezet megegyezik azzal a javaslattal, melyre 10 hónapja várja Brüsszel válaszát a kormány. Kiemelték, hogy a magyar kormány szerint az "igazságtalan és méltatlan" helyzet feloldásán dolgoznak folyamatosan.

Amint azt már jeleztük, az Európai Bizottság a konzultációkon jelezte, hogy a jogszabálytervezettel aggályai vannak. Amire viszont a kormány utalhat az az, hogy amint arról brüsszeli források a Portfolio-t tájékoztatták, a végrehajtó testület ugyan tájékoztatta a kabinetet, de részletes indoklást nem küldött az aggályairól, bár ezt vállalták a magyar kormány fele (de jogszabályi kötelezettségük erre nem volt). Így valóban 10 hónapja várhatott a budapesti fél a válaszra.

A tárca szerint a törvényjavaslat „rendezni kíván minden olyan kérdést – határozott idejű kuratóriumi tagság, összeférhetetlenség, lehűlési idő –, amit a Bizottság aggályosnak talált, de azokat a javaslatokat melyet Brüsszel a magyar rektorok, professzorok kuratóriumi tagsági kizárásával, valamint külföldi NGO-k kuratórium tag jelölésével kívánt érvényre juttatni, nem fogadja el!” – fogalmaztak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.