
„A kohéziós politika jövője azon múlik, hogy az EU hogyan képes összehangolni a versenyképességet, a szolidaritást és az együttműködést a tagállamokkal és a helyi szintekkel” – mondta el Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jean Monnet professzora, az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője, „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában.
A szakértő részletesen bemutatta az Európai Unió kohéziós politikájának fejlődését, amelynek célja a szegényebb régiók felzárkóztatása és az egység megerősítése, miközben rámutatott arra, hogy a különböző gazdasági és társadalmi kihívások miként alakították a politika irányait. Hangsúlyozta, hogy bár jelentős eredmények születtek, a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, különösen a forrásfelvétel képessége terén, amely gyakran kedvez a fejlettebb régióknak.
Koller Boglárka előadását azzal kezdte, hogy a kohézió fogalmát a Cambridge Dictionary definíciója alapján az egység alapvető lényegének nevezte. Ez az elv az Európai Unió egyik alapértéke, amely a szolidaritás eszméjén nyugszik. Az előadó rámutatott, hogy
a kohéziós politika célja a szegényebb, hátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, amely a Római Szerződéstől kezdve az Unió alapdokumentumaiban is megjelenik.
Az előadó kiemelte Jacques Delors szerepét, aki az 1980-as években a kohéziós politikát az európai integráció egyik prioritásává tette. Egy 2012-es interjúból idézve Delors hármas elvére hívta fel a figyelmet: „verseny, együttműködés és szolidaritás”. Ezek az alapelvek azóta is meghatározzák a kohéziós politika irányait. Koller szerint Delors meglátása, miszerint „egyik alapelvet sem lehet a másik rovására érvényesíteni”, ma is aktuális, különösen a verseny és a szolidaritás közötti egyensúly megteremtésében.
Az előadásában hangsúlyos szerepet kapott a kohéziós politika gazdasági teljesítményének értékelése. Az egy főre jutó GDP adatok alapján Koller rámutatott, hogy a kelet-közép-európai régióban jelentős konvergencia történt.
Míg az 1995-ös EU-átlag 45%-át képviselte például Magyarország, ez mára 80%-ra emelkedett. Ugyanakkor kritikusan megjegyezte, hogy a területi szinten mért különbségek alig csökkentek.
Ez azt mutatja, hogy a fejlettebb régiók forrásfelvevő képessége továbbra is erősebb, mint a hátrányos helyzetű területeké.
„A kohéziós politika eredeti célkitűzése – a fejletlenebb térségek felzárkóztatása – gyakran nem valósul meg teljes mértékben, mert a források nagy része a fejlettebb csomópontokba kerül,” jegyezte meg az előadó. Koller hangsúlyozta, hogy ez a probléma nem csupán pénzügyi, hanem adminisztratív és kormányzási kérdéseken is múlik, hiszen a támogatások hatékonyságát nagyban befolyásolja a végrehajtási képesség.
A kohéziós politika célkitűzései az idők során jelentősen bővültek. Az eredeti gazdasági és területi kohézió mellett ma már olyan tematikus célok is megjelennek, mint a fenntarthatóság, a digitalizáció és a zöld gazdaság. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az új célok néha elhomályosítják a kohéziós politika alapvető célját, és a szegényebb régiók támogatása helyett a tematikus célkitűzések kerülnek előtérbe.
A válságok szerepét is kiemelte Koller, amelyek – például a Covid-19 járvány vagy az eurózóna válsága – gyors és nem tervezett intézkedésekre kényszerítették az EU-t.
Ezek a változások eltérítették a kohéziós politikát az eredeti irányoktól, és gyakran rövid távú prioritások kerültek előtérbe.
Koller Boglárka az előadása végén a kohéziós politika jövőjét érintő diskurzusokat taglalta. Az EU költségvetési keretének csökkenése valószínűsíthetően érinti majd a kohéziós politikát, amelynek újragondolása elengedhetetlen. A helyi és regionális szintek szerepe minden bizonnyal erősödni fog, hiszen a helyi közösségek ismerik legjobban saját szükségleteiket.
Jacques Delors szavaival élve a verseny, a szolidaritás és az együttműködés hármasa kulcsfontosságú lesz a jövőben is
– zárta gondolatait Koller. Az előadó arra figyelmeztetett, hogy bár a kohéziós politika átalakul, az alapelvek összhangjának megőrzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az EU valóban egységes és versenyképes közösségként működhessen.
Határon átnyúló együttműködés: az Interreg programok szerepe és kihívásai
Holop Silveszter, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. titkárságvezető-helyettese „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában az Interreg programok jelentőségét és eredményeit ismertette. Az Európai Unió határon átnyúló együttműködési programjai, amelyek
1990-ben indultak 11 tagállam részvételével, mára több mint 100 futó projektet számlálnak, összesen mintegy 10 milliárd eurós költségvetéssel.
Bár ez az összeg a teljes kohéziós politika keretének csupán 2,5%-át teszi ki, Holop kiemelte, hogy az Interreg programok szimbolikus jelentőségükkel és magas hozzáadott értékű projektjeikkel jelentősen hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez.
Az Interreg programok fő célja a határ menti régiók gazdasági és szociális fejlődésének elősegítése, valamint a jogi és adminisztratív akadályok felszámolása. Holop rámutatott, hogy a programok különösen fontos szerepet játszanak a határ menti térségek lakosai közötti kölcsönös bizalom kiépítésében.
Magyarország hét határ menti együttműködési programban vesz részt, melyek közül három esetében az irányító hatóság szerepét tölti be.
Az előadó kiemelte, hogy ezek a programok, mint például a Magyarország–Szlovákia és a Magyarország–Románia együttműködések, a fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és a regionális versenyképesség szempontjai mentén szerveződnek.
Az egyes programok rendkívül változatos célokat támogatnak. A „zöldebb Európa” tematikájában például olyan projektek szerepelnek, mint az energiahatékonyság növelése, a természeti erőforrások védelme és a közös kockázatkezelés. A „szociálisabb Európa” keretében a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, valamint a kulturális és turisztikai fejlesztések kapnak kiemelt figyelmet. A pályázati rendszert úgy alakították ki, hogy az érintett országok legalább egy szereplője részt vegyen a projektekben, ami hozzájárul a régiók közötti szorosabb együttműködéshez és a hosszú távú fenntarthatósághoz.
Holop hangsúlyozta, hogy a magyar programok keretében mintegy 222 millió eurót fordítanak határ menti projektekre a 2021–2027-es időszakban, mely összeg kiegészül a partnerországok hozzájárulásaival. Példaként említette a Magyarország–Szlovákia programot, amelynek költségvetése 125 millió euró, vagy a Magyarország–Románia programot, amely 131 millió euróval gazdálkodik. A projektek finanszírozása általában utófinanszírozásos rendszerben történik, de a magyar kormány a megelőlegezés intézményével segíti a pályázókat, hogy már a projekt megvalósítása során hozzáférhessenek a támogatási összegek egy részéhez.
Az előadás második felében Holop az Interreg programok strukturális kihívásaira és jövőbeli kilátásaira tért ki. A határ menti együttműködések egyik legfontosabb feladata a jogi akadálymentesítés, amely például az ingázók mindennapi problémáinak megoldását, a határon átnyúló egészségügyi ellátás fejlesztését és az adminisztratív nehézségek felszámolását célozza. Ezen túlmenően a programok lehetőséget biztosítanak kulturális események, fesztiválok és sportesemények szervezésére is, amelyek hozzájárulnak a közösségek közötti kapcsolatok erősítéséhez.
Zárásként Holop rámutatott, hogy az Interreg programok jövője szorosan összefügg az EU kohéziós politikájának átalakulásával és a 2028–34-es pénzügyi ciklus tervezésével. „Bízunk benne, hogy az Interreg programok a következő ciklusban is jelentős támogatást kapnak, hogy tovább erősítsék a határon átnyúló együttműködéseket és a régiók közötti bizalmat” – mondta el Holop Silveszter a konferencián.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Új taktikára állt rá Oroszország: egyre gyakrabban csapnak le ezekre a célpontokra
A végső cél a gazdaság megbénítása lehet.
Kijev szerint is küszöbön az államcsőd, egyetlen kiutat látnak
Az IMF-fel tárgyal a háborús ország a megmentésről.
A NASA felfedezése minden eddigi elméletet felülír: lehetetlen tempóban növekszik a szupermasszív fekete lyuk
Ez megcáfolja az Eddington-határt.
Kaposvárra látogat a Portfolio és a Kavosz országjáró rendezvénysorozata: fókuszban a vállalatfinanszírozás
Ne maradjon le, még lehet jelentkezni, szeptember 30. Hotel Kapos
Fordulóponton a magyar ingatlanpiac
Megkezdődött a Portfolio Property Investment Forum 2025.
Nagy Márton, Hernádi Zsolt, Hegedüs Éva: két hét múlva jön a magyar gazdaság csúcstalálkozója
Közeleg a várva várt esemény.
Titkos részletek derültek ki: rengeteg Moszad-ügynököt vetettek be, így készült elő Jeruzsálem a háborúra
Merész kijelentések is elhangzottak.
Elmondta a NATO egyik legerősebb hatalma, meddig tarthat az ukrajnai háború – Új stratégia kellene a Nyugat számára?
Interjút adott a török elnök.
Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Közel fél millió Ft jóváírást is kaphatsz az Otthon Start mellé
Az Otthon Start hitel egy kedvező kamatozású támogatott kölcsön, amit az első lakásszerzők használhatnak ki. Már az első hetekben kiderült, hogy egy ilyen támogatott hitelnél is komoly verse
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..


Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
