Eurómilliárdokat veszítő Magyarország, vergődő Európa, elcsalt uniós támogatások

Szabó Dániel

2024. december 31. 12:25

Számos izgalmas és fontos témáról beszéltünk 2024-ben a Bruxinfo percekben a Porfolio Checklist podcastjében. Szó volt az Európai Számvevőszék idei jelentéséről, amely rávilágít az uniós források szabálytalan felhasználásának növekvő problémáira, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok terén, amelyek hibaaránya jelentősen emelkedett. Magyarország különösen érintett, hiszen 2024 végén több mint 1,1 milliárd eurónyi forrást veszít el a jogállamisági viták és a kapcsolódó zárolások miatt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök politikai vétófenyegetéssel próbálja megmenteni. De a kormánynak csak korlátozott jogi eszközei vannak erre. Valamint azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy miért marad le versenyképességben az Egyesült Államoktól az Európai Unió.

Egyre több a szabálytalanság az EU-források elköltésénél

Az Európai Számvevőszék idei jelentése komoly problémákra hívja fel a figyelmet az uniós források szabálytalan felhasználásával kapcsolatban, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok területén. A 2023-as évben a hibaarány 5,6%-ra emelkedett, ami jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest. Magyarország külön is fókuszba került a jelentésben, mivel számos szabálytalanságot tártak fel, például összeférhetetlenségeket és szabálytalan közbeszerzési gyakorlatokat – amint arról külön is beszéltük a Bruxinfo percekben a Portfolio Checklist podcastben.

Az ilyen problémák az EU teljes pénzügyi rendszerére plusz terhet rónak, különös tekintettel a helyreállítási alapokra, melyek esetében szintén komoly ellenőrzési hiányosságokat azonosítottak.

A kohéziós kiadások hibaaránya 2023-ban 9,3%-ra nőtt, miközben az EU jövőbeni kifizetési kötelezettségei újabb rekordot értek el. A jelentés szerint a tagállami ellenőrzési rendszerek gyakran nem hatékonyak, ami súlyosbítja a helyzetet, és sürgős reformokra van szükség az uniós szintű pénzügyi ellenőrzés terén. Az Európai Bizottságra komoly felelősség hárul a tagállami rendszerek megerősítése és a szabálytalanságok kezelésének felgyorsítása érdekében. Az ajánlások között szerepel a közbeszerzési szabályok szigorúbb betartása és a korábbi pénzügyi ciklus hibáinak alaposabb elemzése, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek hasonló problémák.

Végleges forrásvesztés sújtja Magyarországot

Magyarország 2024-ben jelentős uniós forrásvesztést szenved el december 31-én, amely meghaladja az 1,1 milliárd eurót. Ennek fő oka a jogállamisági viták elhúzódása és az ezekhez kapcsolódó kondicionalitási mechanizmus keretében elrendelt forrászárolások. Az új uniós költségvetésben bevezetett n+2 szabály értelmében a kohéziós keret véglegesen csökken, ha a zárolástól számított két éven belül nem teljesítik a források felszabadításához szükséges feltételeket – további fontos tudnivalókról részletesen beszéltünk a Bruxinfo percekben már szeptemberben.

A végleges forrásvesztés kapcsán Orbán Viktor többször is válaszlépéseket lengetett be. Azonban a kormánynak jogilag korlátozott lehetőségei vannak az uniós források megszerzésére vagy megtartására. Bár a miniszterelnök az EU következő, 2027 utáni költségvetésének vétójával fenyeget, ez csak politikai nyomásgyakorlás, mivel az új pénzügyi keret tárgyalása csak évek múlva kezdődhet.

Az Európai Unió jogi keretei nem teszik lehetővé ezen források visszaszerzését, kivéve, ha az Európai Bíróság előtt sikerül bizonyítani a pénzügyi intézkedések uniós joggal való ellentétét.

Az RRF-források és a kohéziós támogatások jelentős része szintén veszélyben van, ha a magyar kormány nem tudja időben teljesíteni a transzparenciára és korrupcióellenes reformokra vonatkozó szigorú feltételeket.

Mekkora a baj az EU versenyképességével?

Az elmúlt évtizedben az Európai Unió gazdasági teljesítménye jelentősen elmaradt az Egyesült Államokétól, amit a GDP-adatok is egyértelműen alátámasztanak. Míg az EU gazdasága 2013 és 2023 között mindössze 15%-kal növekedett, addig az amerikai gazdaság több mint 64%-os bővülést ért el, tovább mélyítve a transzatlanti különbségeket. A különbség mögött alapvető gazdasági modellbeli eltérések húzódnak: az Egyesült Államok innovációra, technológiai fejlődésre és rugalmas munkaerőpiaci politikákra épülő megközelítése dinamikusabb és alkalmazkodóképesebb, míg Európa gazdasága merevebb és strukturális problémákkal küzd. Bár a termelékenységi mutatók esetében a különbség kevésbé szembeötlő, ezek is jól tükrözik Európa nehézségeit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.