Néhány, már eddig is rendkívül nagy piaci mérettel bíró technológiai vállalat részvényárfolyamának meredek emelkedése arra készteti a tech-túlsúlyos Nasdaq index menedzsereit, hogy szokatlan kiigazításokat végezzenek a népszerű növekedési indexben - egész pontosan 2011 óta nem láthattunk már erre példát.
Még június elején használta először a "Magnificent Seven", azaz magyar megfelelőjeként a "hét mesterlövész" elnevezést Jim Cramer azon vállalatok együttesére, amelyek szerinte a leginkább profitálhatnak a tőzsdéken berobbant AI-őrületből. Cramer a Microsoftot, az Apple-t, az Nvidia-t, az Amazont, a Metát, a Teslát és az Alphabetet tartotta tehát akkor a legígéretesebb választásnak - a legfrissebb megnyilvánulása szerint úgy tűnik, hogy ez nem változott a mögöttünk álló szűk másfél hónapban és a ma esedékes, vélhetően sok port felkavaró inflációs adatok közlése előtt is ezeket a papírokat javasolta vételre.
Az ausztráliai queenslandi és új-dél-walesi fejlesztők egyre gyakrabban alkalmaznak pénzügyi kompenzációs intézkedéseket a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére, de egy új kutatás szerint ez a gyakorlat súlyosbíthatja a veszélyeztetett fajok visszaszorulását.
2019-ben láttunk utoljára olyan hozamadatokat, mint az idei első félévben, az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyalnak: csak úgy röpködnek a 10%-os féléves hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 12% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok mennyire hozzák meg a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő létszámot mutatnak.
Vegyes reakciókat váltott ki a pénzügyi szektorban a brit kormány új javaslata, amely szerint 50 milliárd fontnyi nyugdíjpénztári vagyont juttatnának a kezdő vállalatoknak. A reformok a kormány elmondása szerint win-win szituációt eredményeznek majd, szakértők szerint azonban nincs garancia arra, hogy a javaslat mindenki számára megfelelő lesz.
A Gloster ismét növekvő, nettó 1410 millió forintos csoport szintű negyedéves nyitott rendelésállománnyal zárta 2023. második negyedévét, a mostani összeg 28 százalékkal, azaz több mint 300 millió forinttal magasabb, mint a 2022. második negyedévi állomány volt.
A második negyedéves mérőszámokat ismertető jelentés szerint megjött a fordulat a Duna House-nál, a magyarországi működésben minden szegmensben jelentős javulás volt tapasztalható a mélyponthoz képest. A vonatkozó jelentés szerint a cégcsoport lengyel és magyar tevékenységei 2023 első negyedévében túl voltak a piaci fordulaton és az év második negyedéve már a növekedésről szólt, Olaszországban viszont az euró kamatok további emelkedése késlelteti a növekedés megindulását.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Május elején valósággal beszakadt a Carl Icahn által menedzselt konglomerátumnak, az Icahn Enterprisesnek a részvénye, miután a Hindenburg Research azzal vádolta meg egy jelentésben a befektetési gurut, hogy cégénél ponzi-szerű gazdasági struktúrát alkalmaz. Most úgy tűnik, hogy a shortolásra szakosodott Hindenburg egyik fő érvét sikerül kiküszöbölnie a milliárdos befektetőnek - a hírre az árfolyam is azonnal reagált.
A Forbes közzétette annak az ötven orosz üzletembernek a listáját, akik a legnagyobb osztalékban részesültek cégeik tavalyi eredménye után. A listavezető a második legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil fő részvényese, Vagit Alekperov lett 155,7 milliárd rubellel (1 rubel=3,87 forint).
A PwC 500 vagyonkezelő és intézményi befektető körében végzett felmérése szerint 2027-ig minden hat alap- és vagyonkezelőből egy eltűnik majd, vagy azért, mert beszünteti tevékenységét, vagy azért, mert nagyobb piaci szereplő vásárolja fel – számol be a hírről a Financial Times.
Az Invesco éves jelentéséből kiderül, hogy a világ jegybankjai és vagyonalapjai két befektetésre ugrottak rá nagyon az utóbbi időben: a kötvényekre és az aranyra – számol be a hírről a Bloomberg.
Tavaly óta minden hónapban egyre nagyobb és nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Mindeközben a háztartások állampapír-állománya továbbra is bőven ezermilliárd felett alakul, és a kötvényalapok iránti kereslet is töretlen. Kérdés, mit mutat majd a június, mint az utolsó „békehónap” a szocho előtt. Van azért, amit már tudunk.
Idén eddig nem jártak jól azok, akik a nyersanyagpiacba tették a pénzüket: az árupiaci alapok túlnyomó többsége nem tudott pozitív hozamot felmutatni, amely leginkább a nyersanyagok árának csökkenésével hozható összefüggésbe. Míg tavaly éppen az arany gyengélkedett, és az egyéb áruk adták a hozamok oroszlánrészét, 2023 első hat hónapjában ez a trend megfordult, és inkább nemesfémhez köthető alapok tudtak jó teljesítményt felmutatni. A pozitív hozamot elérő árupiaci alapok között viszont van egy kakukktojás is, amelyik pont nem az aranyár emelkedésének köszönheti a 8% fölötti teljesítményét. Bár az árupiaci alapok túlnyomó többségénél negatív hozamokat láthattunk, jó hír, hogy idén több tényező miatt is van még tér a felfelé való növekedésre az árupiaci alapoknál, így elképzelhető, hogy a hozamok 2023 második felére már némileg jobb összképet fognak mutatni.
Az Euronext búza ára pénteken az euró erősödése miatt csökkent, mivel a kereskedők további híreket vártak a termésről és az ukrán gabonaszállítást meghatározó fekete-tengeri szállítási megállapodás megújításáról.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Csütörtök délután 386-ig gyengült a forint az euróval szemben, utoljára több mint három hónapja, március 28-án volt ilyen magasan az árfolyam. Az elmúlt két nap intenzív gyengülése után rosszul néz ki rövidtávon a forint, de egyelőre talán a 400-as szinttől nem kell tartani.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!