Az OPUS-TITÁSZ esetén közel 100 ügyfelet, az MVM esetén 13 ügyfelet érint az a fejlemény, hogy egyelőre mégsem kerülnek át a szaldóból a bruttó elszámolásba, mert 2013. vége után bővítették a háztartási méretű kiserőművüket – tudta meg a Portfolio a két elosztóhálózati üzemeltető sajtóosztályaitól.
A január eleji hivatalos tájékoztatással ellentétben mégsem kerülnek át az éves szaldóból a havi bruttó elszámolásba azok a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetők, akiknek bár 2013. végéig volt már üzembe helyezett rendszerük, de azt követően bővítették a rendszerüket, mert „a bővítés üzembe helyezésétől számítandó a 10 év szaldó elszámolási lehetőség” – tudta meg a Portfolio az E.ON kommunikációs osztályától.
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét - jelentette ki Lantos Csaba a 48 MW-os kiskunhalasi naperőmű keddi átadó ünnepségén. Az energiaügyi miniszter a háztartási méretű kiserőművek kapcsán megjegyezte: korábban a kormány 2030-ig azt tervezte, hogy eléri hazánkban az ilyen rendszerek száma a 200 ezer darabot, de mivel ezt már mostanra jócskán túlszárnyaltuk, így belátható időn belül 300 ezer ezerre emelkedik ezek száma. Ez a már folyamatban lévő projektekből, és az új lakossági napelemes pályázatból együtt könnyedén összejöhet, hiszen ott ahogy Lantos is jelezte: már 24 ezer felett jár az előregisztrációk száma.
Megalakul az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége az önkormányzat vezetésével – jelentette be a település polgármestere.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
Már negyedmilliónál több háztartási méretű napelemes rendszer működik Magyarországon – hívta fel a figyelmet a friss MAVIR-adatok alapján csütörtöki Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Azt már korábban lehetett látni, hogy 2023 hatalmas új rekordot hoz a magyarországi naperőmű-kapacitás növekedése tekintetében, önmagához, illetve a korábbi években mutatott teljesítményéhez képest a háztartási méretű (hmke) naperőművek szegmense még a napelemparkokénál is jobban felülteljesít. Az új statisztika is igazolja ezt, és az is kiderül belőle, hogy a napelemes hmke-kapacitás mind a beépített teljesítőképességet, mind a darabszámot illetően Budapesten és a főváros vonzáskörzetében, valamint az Észak-Dunántúlon nőtt legjobban, ahol már eleve a legtöbb és legnagyobb beépített teljesítőképességű állomány működött.
Komplexen kell megtervezni mind lakossági, mind ipari felhasználói, mind országos szinten az energiaellátást, mert számos olyan energiabeszerzési és kereskedelmi kérdés felmerül, ami alapvetően befolyásolja a naperőművi projektek megtérülését – hangsúlyozta Tótth András és Fehér Róbert, a 8G Energy Holding Zrt. igazgatóságának két tagja a Portfolio-nak adott páros interjúban. A beszélgetés során szóba került a negatív áramárak és a hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése, továbbá a naperőművek kibervédelmének és az új szélerőművi kapacitások kiépítésének fontossága is. Azt is körbejártuk, hogy a megújuló energia hatékony elosztásának irányai, így az energiatárolás, az energiaközösségek és az aggregátorok hogyan segíthetik az előrelépést az ipari és a lakossági szegmens közötti határterületen. A lakossági naperőműveknél úgy látják a szakértők: nagy még a potenciál az eddigi felfutás után is, amelyet alapos szabályozói és pályázati átgondolás mentén jól ki is lehet majd használni.
Egyelőre még nem elérhetőek valós idejű adatok a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőmű-állomány termeléséről, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslései alapján képet kaphatunk róla. E szerint a napelemes HMKE-k a villamosenergia-termelés mind nagyobb részét adják, és mivel termelésük napon belüli csúcsa nyáron jellemzően a legmelegebb napszakokra esik, a légkondicionálók kánikula alatt megugró áramfogyasztásának fedezésében is növekvő részt vállalnak, télen azonban jóval kevésbé képesek hozzájárulni a fűtési áramigény kielégítéséhez.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
A háztartási méretű naperőművek termelésére vonatkozó elszámolási szabályok kormányzati bejelentése átlátható helyzetet teremt és legfontosabb üzenete, hogy megszünteti a bizonytalanságot, amely a légből kapott hiedelmek és félreértések táptalaja volt eddig. Lehet, hogy kedvezőtlenebb lesz az elszámolási rendszer, mint eddig, de még így is sokkal jobb alternatíva, mintha fosszilis alapú energiarendszerre alapoznánk az életünket, így a HMKE-kapacitás bővülése a jövőben is folytatódni fog - véli Székely András, a meghatározó iparági szereplőnek számító Optimum Solar Home System Kft. ügyvezetője, tulajdonosa.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Az újonnan létesítendő háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerekre vonatkozóan 2022 őszén bevezett hálózati betáplálási stop életbe lépése óta a korábbi töredékére esett vissza a HMKE-igénybejelentések száma, egészen idén szeptember elejéig, amikor is értesüléseink szerint rövid idő alatt hirtelen több ezer új igényt nyújtottak be. Akkor, amikor még épp időben voltak ahhoz, hogy az igények alapján megvalósítandó HMKE-k még a kedvező éves szaldó elszámolásba kerülhessenek, viszont amikor ezt elvileg még nem is lehetett tudni.
Aki szeptember 7. éjfélig, tehát tegnap éjjelig, jelezte az elosztóhálózati társaság felé háztartási napelem telepítési igényét, és 2025. végéig befejezi a beruházását, a telepítéstől számított tíz éven át az éves szaldó elszámolási rendszerben maradhat – gyakorlatilag ezt jelentette be percekkel ezelőtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Facebookon, miután ma találkozott Juhász Edittel, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével. Fontos, hogy a Fidesz frakcióvezető kérésével összhangban azon háztartások számára is megmarad az éves szaldó szerinti elszámolás lehetősége a feltelepítéstől számított tíz évig, akik már akár évekkel ezelőtt csatlakoztak a hálózathoz, vagy a tavaly őszi nagy jelentkezési hullám nyomán még csak mostanában zajlik a telepítés a háztetőjükre. Frissítés! Pénteken délután a MEKH elnöke is jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben azt jelezte, hogy a miniszteri jelzéssel összhangban alakítják át a hatósági szabályozást.
Máris reagált az Energiaügyi Minisztérium a Fidesz frakcióvezetőjének reggeli kérésére, és azt üzente a tárca, hogy „érdemben vizsgálja a frakció kérését”, mert „egy méltányos elszámolási rendszer kialakítására törekszünk”.
Az éves szaldó elszámolást havi, vagy akár negyedórás (!) rendszerességű elszámolás is felválthatja 2024-től Magyarországon a már meglévő háztartási napelemes rendszereknél is, és akár az is elképzelhető, hogy ennek megvalósításához ki kell lépniük a napelemek üzemeltetőinek az egyetemes szolgáltatásból, leegyszerűsítve a lakossági rezsicsökkentés jelenlegi rendszeréből – rajzolódik ki az Energiaügyi Minisztérium friss válaszából. Azt is megígérte egyúttal a tárca, hogy október 1-től tényleg elindul a lakossági hálózati betáplálási stop részleges feloldása az országban.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
