Az Energiaügyi Minisztérium több intézkedést készít elő: többek között a hálózati beruházások adminisztrációjának könnyítése, a háztartási méretű naperőművek termelésének mérhetősége, és az energiaközösségek létrejöttét segítő szabályozás továbbfejlesztése érdekében – mondta el Steiner Attila a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlésén tartott előadásában.
Az 5 forint helyett 15-16 forintos áramátvételi árat kínál a magyarországi háztartási napelemeseknek a PentaSun az aggregátori megoldás keretében.
Az elmúlt években nem csak Magyarországon, de Európa-szerte megváltoztak a háztartási méretű (HMKE) napelemes kiserőművekre vonatkozó elszámolási szabályok; és a következő nagy változás idehaza elméletileg 2025 januártól várható. Az év elejétől lenne lehetőség arra, hogy a bruttó elszámolási rendszerben az öt forint helyett akár jóval többet is kaphassanak a napelem tulajdonosok a hálózatba betáplált villamos energiáért. A piaci körülmények közötti értékesítési lehetőséghez számos technikai feltétel szükséges, amelyek a hírek szerint hamarosan adottak lesznek, de szükség lenne aggregátorokra, energiakereskedőkre is ennek tényleges megvalósításához. Iparági várakozások alapján arra nem érdemes számítani, hogy az öt forintnál jóval nagyobb, azt sokszorosan meghaladó átvételi árakra lesznek, és egyébként is meglehetősen vegyes a kép Európa-szerte a hálózatba betáplált villamos energia elszámolási ára terén. Ezeket, a napelemes elszámolási rendszerek tíz uniós tagállambeli jellemzőit vizsgálta meg egy új tanulmányban a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont; és a magyarországi kilátások szempontjából is fontos tanulságokat foglaljuk össze az alábbiakban.
Márciusban ismét esett Magyarország villamosenergia-felhasználása, ami először fordult elő a tavaly őszi pozitív fordulat óta, legalábbis ez látszik a háztartási méretű (HMKE) naperőművek és a saját célra termelő erőművek adatait nem tartalmazó statisztikából.
Miközben a nagyméretű, kereskedelmi célra termelő magyarországi napelemparkok állománya jelentős mértékben tovább bővült, a hazai háztartási méretű naperőművek kapacitásának növekedése alaposan lelassult 2024 elején. A napenergia magyarországi helyzetéről és kilátásairól is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Az OPUS-TITÁSZ esetén közel 100 ügyfelet, az MVM esetén 13 ügyfelet érint az a fejlemény, hogy egyelőre mégsem kerülnek át a szaldóból a bruttó elszámolásba, mert 2013. vége után bővítették a háztartási méretű kiserőművüket – tudta meg a Portfolio a két elosztóhálózati üzemeltető sajtóosztályaitól.
A január eleji hivatalos tájékoztatással ellentétben mégsem kerülnek át az éves szaldóból a havi bruttó elszámolásba azok a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetők, akiknek bár 2013. végéig volt már üzembe helyezett rendszerük, de azt követően bővítették a rendszerüket, mert „a bővítés üzembe helyezésétől számítandó a 10 év szaldó elszámolási lehetőség” – tudta meg a Portfolio az E.ON kommunikációs osztályától.
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét - jelentette ki Lantos Csaba a 48 MW-os kiskunhalasi naperőmű keddi átadó ünnepségén. Az energiaügyi miniszter a háztartási méretű kiserőművek kapcsán megjegyezte: korábban a kormány 2030-ig azt tervezte, hogy eléri hazánkban az ilyen rendszerek száma a 200 ezer darabot, de mivel ezt már mostanra jócskán túlszárnyaltuk, így belátható időn belül 300 ezer ezerre emelkedik ezek száma. Ez a már folyamatban lévő projektekből, és az új lakossági napelemes pályázatból együtt könnyedén összejöhet, hiszen ott ahogy Lantos is jelezte: már 24 ezer felett jár az előregisztrációk száma.
Megalakul az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége az önkormányzat vezetésével – jelentette be a település polgármestere.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
Már negyedmilliónál több háztartási méretű napelemes rendszer működik Magyarországon – hívta fel a figyelmet a friss MAVIR-adatok alapján csütörtöki Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Azt már korábban lehetett látni, hogy 2023 hatalmas új rekordot hoz a magyarországi naperőmű-kapacitás növekedése tekintetében, önmagához, illetve a korábbi években mutatott teljesítményéhez képest a háztartási méretű (hmke) naperőművek szegmense még a napelemparkokénál is jobban felülteljesít. Az új statisztika is igazolja ezt, és az is kiderül belőle, hogy a napelemes hmke-kapacitás mind a beépített teljesítőképességet, mind a darabszámot illetően Budapesten és a főváros vonzáskörzetében, valamint az Észak-Dunántúlon nőtt legjobban, ahol már eleve a legtöbb és legnagyobb beépített teljesítőképességű állomány működött.
Komplexen kell megtervezni mind lakossági, mind ipari felhasználói, mind országos szinten az energiaellátást, mert számos olyan energiabeszerzési és kereskedelmi kérdés felmerül, ami alapvetően befolyásolja a naperőművi projektek megtérülését – hangsúlyozta Tótth András és Fehér Róbert, a 8G Energy Holding Zrt. igazgatóságának két tagja a Portfolio-nak adott páros interjúban. A beszélgetés során szóba került a negatív áramárak és a hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése, továbbá a naperőművek kibervédelmének és az új szélerőművi kapacitások kiépítésének fontossága is. Azt is körbejártuk, hogy a megújuló energia hatékony elosztásának irányai, így az energiatárolás, az energiaközösségek és az aggregátorok hogyan segíthetik az előrelépést az ipari és a lakossági szegmens közötti határterületen. A lakossági naperőműveknél úgy látják a szakértők: nagy még a potenciál az eddigi felfutás után is, amelyet alapos szabályozói és pályázati átgondolás mentén jól ki is lehet majd használni.
Egyelőre még nem elérhetőek valós idejű adatok a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőmű-állomány termeléséről, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslései alapján képet kaphatunk róla. E szerint a napelemes HMKE-k a villamosenergia-termelés mind nagyobb részét adják, és mivel termelésük napon belüli csúcsa nyáron jellemzően a legmelegebb napszakokra esik, a légkondicionálók kánikula alatt megugró áramfogyasztásának fedezésében is növekvő részt vállalnak, télen azonban jóval kevésbé képesek hozzájárulni a fűtési áramigény kielégítéséhez.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
Megnézték, hogy teljesítenének az Ukrajnára első nap kilőtt rakéták ellen.
Kettéválasztják az elnök-vezérigazgatói pozíciót.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A brit kormányfő szerint már nyáron jöhet a tűzszünet.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
