14 éve nem estek ekkorát a lakásárak Nagy-Britanniában
Jelentősen csökkentek a lakásárak Nagy-Britanniában, szakértők szerint ez főként a zavaros ingatlanpiacnak és a kamatlábak emelkedésének köszönhető – írja a Financial Times.
Jelentősen csökkentek a lakásárak Nagy-Britanniában, szakértők szerint ez főként a zavaros ingatlanpiacnak és a kamatlábak emelkedésének köszönhető – írja a Financial Times.
Olyan vonzó kamatozással forog mostanság a Prémium Magyar Állampapír a magas inflációnak köszönhetően, hogy egyre több magyar megtakarítás áramlik ide, május végén több mint 5650 milliárd forint volt PMÁP-ban. Sőt, minden bizonnyal az eddig is élénk kereslet csak újabb löketet kap azzal, hogy az állampapírok szocho-mentes befektetések maradnak. Csakhogy jön a nyár, és lehetnek olyanok, akiknek a nyaraláshoz szükségük lenne az állampapírban lekötött pénz egy részére. Nem mindegy azonban, melyik PMÁP-ot váltjuk vissza, az alábbi cikkben összeszedjük, mire érdemes figyelni, és adunk pár tippet is.
Július 1-től a magyar befektetők szochót is fizetnek a bankbetétek és bizonyos értékpapírok kamata és hozama után. Ha megismétlődik a múlt, akkor több százmilliárd forintnyi megtakarítás is megmozdulhat a bevezetés előtt, de ennek hatása bőven túlmutat majd a nyári hónapokon. Egyértelmű nyertesnek tűnnek hosszú távon az állampapírok, a befektetési alapoknak és az életbiztosításoknak a június hozhat kiugró számokat, a legnagyobb vesztesei pedig várhatóan az amúgy sem sokat fizető bankbetétek lesznek az intézkedésnek.
Június 18-án szavaznak arról Genfben, hogy vessenek-e ki a következő 10 évre szolidaritási adót azokra az ott élő svájciakra, akiknek vagyona meghaladja a 3 millió frankot – számol be a hírről a Bloomberg.
Előzetes eljárást indult Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ellen a 2017-es elnökválasztást megelőző jobboldali előválasztási kampánya feltételezett illegális finanszírozása miatt - közölték hétfőn igazságügyi források.
A NAV 2018-tól fokozatosan vezette be az online számlabejelentési kötelezettséget, 2021-től pedig már minden kibocsátott számlára rálát. A rendszer indulása óta csaknem 2 milliárd számla érkezett be az adóhatósághoz, amelyeket javarészt számlázóprogramok segítségével küldtek meg a cégek. A vállalatoknak lehetőségük van lekérni a rájuk vonatkozó számlákat, amelyeket egységes formátumban küld meg a NAV, így a céges szoftverek könnyedén tudják kezelni azokat. A számlakezelésben a DMS, azaz dokumentumkezelő rendszerek több szempontból is megkerülhetetlenek. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem közös kutatása szerint nem is érdemes önmagában ERP, azaz vállalati erőforrástervező szoftvereket használni, az üzleti eredményesség javításában a DMS megoldásoknak van a legnagyobb szerepük, és a hatékony vállalatirányítási modellek alapját is ezek adják.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
2024 január elejétől egy európai uniós szabályra hivatkozva jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, az indoklás szerint ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének köszönhetően valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a friss emeléssel azonban jócskán túlbiztosítja magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Az áfát is idevéve összesen 41,3 forinttal fog drágulni januártól a kutakon a benzin és a dízel ára - de vajon hova teszi mindez Magyarországot a kontinens rangsorában? Érdemes lesz a határmenti magyaroknak külföldre járni tankolni? Vagy akár a nem határmentieknek is?
Tavaly 20 602 milliárd forint adót szedett be a hatóság, az előző évinél 17,2 százalékkal, a költségvetésben előirányzottnál 2,5 milliárd forinttal többet - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most megjelent 2022-es Évkönyvében.
Mindenkit meglepett a 2024-es adótörvények tervezetében az üzemanyagok jövedéki adójának jelentős emelése. Ez akár a kormány inflációs céljait is veszélybe sodorhatja, hiszen az adóemelés januártól a fogyasztói árakban is megjelenhet. Vagyis az idei évre kitűzött egyszámjegyű infláció továbbra is jó eséllyel teljesülhet, viszont 2024-ben az eddig vártnál lassabban csökkenhet tovább az áremelkedési ütem.
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit összefoglaló évkönyve. Csokorba szedtük az évkönyv szerintünk legfontosabb és legtanulságosabb számait.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
A jövőre tervezett literenként 40 forintos adóemelés azt jelenti, hogy a mostani 575,9 átlagára a 95-ös benzinnek azonnal felszalad 615,9 forintra, írja a Piac&Profit. A holtankoljak.hu listája szerint ezzel a tarifával jócskán elhúzunk bármelyik szomszédunktól.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a 2024-es adócsomaggal foglalkozunk, amelyben a kormány számos olyan adóemelést emel törvényi erőre, amelyet korábban ideiglenesnek mondott. Tranzakciós illeték, chipsadó, osztalékadó, csak hogy párat említsünk. Vendégük Szabó Dániel, a Portfolio makroelemzője. A második részben a bankok és a biztosítók első negyedéves eredményeit elemezzük Palkó Istvánnal, a Porfolio vezető pénzügyi elemzőjével, aki több meglepő adatot talált az eredmények között.
Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
Felpörgött az adóváltozásokkal kapcsolatos jogszabálydömping az elmúlt napokban, egymással párhuzamosan több helyről jelennek meg a módosítások, amelyeket sok esetben nehéz lekövetni. Az elmúlt 24 órában például nagyon népszerűvé vált a közbeszédben az a téves értelmezés, miszerint a dohánytermékek jövedéki adója is változik jövőre, ami viszont nem igaz. Bemutatjuk a dohánytermékek adóztatását, és azt is, hogy miért különösen érdekes, hogy ezek a termékek most megúszták a kormányzati sarcolást.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.
A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek - jelentette be közleményében a Pénzügyminisztérium kedd délután. A tervezet szerint adókedvezményt kapnak megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók, de a jövedéki adók szintjét az uniós minimum szintjére emelik meg, ami jelentős plusz tétel az üzemanyagoknál. Ez az áfával együtt literenként 41 forint drágulást jelent.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében a gyógyszercégek adóterheinek radikális növelésével és az intézkedés lehetséges hatásaival foglalkoztunk. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét, lapigazgatóját kérdeztük. Műsorunk második részében arról volt szó, hogy bajban van a sertéságazat Magyarországon, akár egy nagyobb csődhullám sem tűnik kizártnak. Ezzel kapcsolatban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője volt a vendégünk.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési...
Nagy lendülettel és talán még nagyobb reményekkel indult Donald Trump második elnöksége. Értékeljük az eddigi... 
Az MI-vállalatok egyre inkább támaszkodnak a humán tudományokra a technológiai kihívások kezelésében.
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Padlón a lítium árfolyama, pedig igen fényes jövő előtt áll: megkerülhetetlen lesz a jövő e-autózásában...
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
