A Monetáris Tanács a szigorító monetáris politikával összhangban a (korábbi hitelezést támogató eszközeihez kapcsolódó) preferenciális betét 2022. április 1-től történő kivezetéséről döntött - áll a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának közleményében, amely a mai döntéseket, illetve azok hátterét ismerteti. A jegybank a januári sokkoló inflációs adat után látványosan pesszimistább lett az idei lefutással kapcsolatban.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A piaci várakozások szerint az irányadó kamat ennél kisebb mértékben (30 bázisponttal) emelkedik majd csütörtökön, így folytatódhat a két ráta lassú összeolvasztása.
A Magyar Nemzeti Bank közölte, hogy Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor. Az eseményt az MNB a hivatalos Youtube csatornáján élőben közvetíti.
Nyolchavi csúcsra emelkedtek a brit gazdaság aktivitásának hétfőn ismertetett előzetes februári jelzőszámai, tükrözve az omikron koronavírus-variáns korábbi igen gyors terjedése okozta üzleti aggályok jelentős enyhülését.
Megjelent az amerikai jegybank legutóbbi üléséről szóló jegyzőkönyv, amiből kiderült, hogy a jegybankárok a múlt havi ülésen egyetértettek abban, hogy mivel az infláció egyre jobban szorítja a gazdaságot, a foglalkoztatás pedig erős, itt az ideje a monetáris politika szigorításának, de abban is, hogy döntést majd a friss makrogazdasági adatokat kielemezve, ülésről-ülésre hozzák meg, írja a Reuters.
Az amerikai jegybank kamatemelésre készül, de az inflációs folyamatok, illetve a piaci várakozásokból kirajzolódó kamatpálya annyira különleges, hogy számos kérdést vet fel. A kötvénypiaci hozamok recessziót jeleznek, miközben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e fogni mélyen negatív reálkamatokkal a meglóduló árszínvonal-emelkedést?
A vártnál erősebb negyedik negyedéves GDP-adatok miatt az elemzők felfelé módosítják a 2022-es növekedési várakozásaikat. A gyors növekedés és a magas infláció miatt az MNB-nek feltehetően még több kamatemelést kell végrehajtania.
A török hatóságok hétfőn csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját az infláció elleni küzdelem részeként. Az elnök ezen felül arra kérte az élelmiszeripari cégeket, hogy csökkentsék áraikat.
Januárban 8,35 százalékra nőtt a román éves inflációs ráta, miután decemberben 8,2 százalékon jegyezték - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 50 bázisponttal 2,50 százalékra emelte az alapkamatot.
A cseh jegybanki tanács 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte csütörtökön Markéta Fischerová, a jegybank szóvivője. A lépés a várakozásokkal megegyező mértékű szigorítást jelent, érdekessége, hogy ezzel a cseh irányadó ráta újra a magyar fölé emelkedett.
Eddig nagyrészt találgathattunk csak, hol lesz a vége az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusának, a napokban azonban újabb részleteket árult el a jegybank. Ezek függvényében pedig már megbecsülhető, hogy alapesetben mire lehet számítani a következő hónapokban: 5 százalék feletti irányadó kamatra, és ez csak a konzervatív forgatókönyv.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált a ma reggeli 30 bázispontos kamatemelés – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 9700 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma.
A vártnál nagyobb mértékben emelte a kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A közleményükben további várható szigorításról írtak. Az elemzők a magas inflációval indokolják a lépést, és az irányadó kamat akár 5%-ig is nőhet.
A tartós inflációs hatások erősödése a monetáris kondíciók folyamatos szigorítását indokolja – mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az alapkamat nagyobb emelésével néhány hónapon belül összeérhet az irányadó rátával.
Jelentősen emelkedett az irányadó kamatszint Magyarországon tavaly, és nagyon úgy látszik, hogy a kamatemelési ciklusnak nincs vége. Milyen hatással lesz ez a gazdasági növekedésre? Befolyásolja-e a hitelezést, a belső keresletet és az exportot? Cikkemben erre keresem a választ.
Habár a magyarországi kamatemelési ciklus még javában tart, és az MNB a kormánnyal karöltve igyekszik letörni az évtizedes árrobbanást, Matolcsy György jegybankelnök cikkében arról ír, hogy az árnyomás letörése után visszatérhet a laza monetáris politika, ha a kormány rendbe hozza a költségvetést.
A világ legtöbb országa minden létező eszközzel igyekszik visszafogni az egyre nehezebben kordában tartható inflációs nyomást, egymást érik a jegybankok kamatemelései és az állampapírhozamok is egyre magasabbra szöknek a tengerentúlon és Európában is. Mindeközben a világszerte látható dinamizmusokkal szembemenve kamatot vágott ma Kína, azzal a tisztán kommunikált céllal, hogy segítsék az ország gazdaságának stabilizálását. Kinek remek hír ez? Például a növekedési potenciáljaik alapján árazott tech-cégeknek.
Peking sem maradna adós a válasszal.
Voltak sikerek, de kijutott a csalódást keltő eredményekből is.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
