Újabb régiós jegybank emelt kamatot
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai tanácskozásán újabb 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az alapkamatot - közölte a román jegybank.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai tanácskozásán újabb 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az alapkamatot - közölte a román jegybank.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. A rövid távú kérdés az, miként érétkeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Előre tekintve pedig az a kérdés, hogy mikorra tér vissza az infláció a jegybak 2-4%-os toleranciasávjába. A 15 órakor megjelenő közlemény tartalma kulcskérdés lesz, hiszen az elmúlt hetek folyamatai inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítették. A befektetők nem várták meg a közleményt: a döntésre gyengült a forint.
Nem lenne túlzás 2 százalékra emelni a jegybanki irányadó kamatot és a zloty árfolyamának ezt követő természetes erősödése jelentősen mérsékelhetné a fogyasztói árindex emelkedését - fogalmazott Kamil Zubelewicz, a lengyel jegybank monetáris tanácsának a tagja a PAP hírügynökségnek adott interjúban. Ez másfél százalékpontos kamatemelést jelentene.
A lengyel jegybank 0,1%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatrátát, holott az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank szinten tartja a kamatot.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal, 1,50 százalékra emelte a román alapkamatot.
Két és fél éves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme Törökországban szeptemberben.
Negatívan értékeli a cseh jegybanktanács csütörtöki döntését az alapkamat emeléséről Andrej Babis kormányfő.
A tavalyi érdemi visszaesés után idén már magas, 7% feletti lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, azonban az infláció is felpörgött, amely a következő hónapokban még gyorsulhat is – derült ki az Amundi előrejelzéséből. A szakértők szerint folytatódhat a kamatemelési ciklus.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát és mennyiségi enyhítési programjának célösszegét Bank of England.
Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 59. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédet, amelyen leginkább a jövő gazdaságáról alkotott elképzelését vázolta fel. Matolcsy emellett beszélt az inflációról is, amelyet több tényező, például a zöld átmenet hajt fel. Az MNB-elnök szerint az infláció közellenség, amellyel szemben a jegybanknak kötelező harcolnia, és ezt meg is kezdtük Magyarországon.
Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.
Meglepte az elemzőket, hogy az előző hónaphoz képest gyorsult az infláció Magyarországon. Drágul az éttermi szolgáltatás, 2009 óta nem látott áremelkedés van a tartós fogyasztási cikkeknél, és még a forint erősödése sem tudja fékezni a folyamatokat. Véleményük szerint a Magyar Nemzeti Bank folytathatja a kamatemelési ciklust, hogy megfékezze az árak gyors emelkedését, hiszen a mai inflációs adat a jegybankot is meglepte.
Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.
A honlapján értekezett nemrég a jelenlegi befektetési kilátásokról az egykori kötvénykirály Bill Gross: úgy véli a guru, hogy a hosszú lejáratú államkötvények hozamai olyan alacsonyak, hogy az ezeket vásárló alapok a "befektetési szemetesládába" tartoznak.
Lassult, de a vártnál így is erősebb volt a gazdasági növekedés Ausztráliában a második negyedévben. Félő azonban, hogy a koronavírus-járvány fellángolása miatt elrendelt szigorú intézkedések megtörik a fellendülést a folyó negyedévben.
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
