Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Tegnap jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy eredeti felvetésével ellentétben nem váltja le a kormány a BUBOR-t mint a változó kamatozású hitelek referenciakamatát. A bankok ehelyett önkéntesen azt vállalták, hogy a következő 3 hónapban felvett új hitelek esetében a futamidő első 6 hónapjában nem számítanak fel kamatfelárat a BUBOR felett vállalati ügyfeleiknek. A Magyar Bankszövetség most egy ideális kormányzati-banki kapcsolatra utaló közleményben reagált a hét eleji megállapodásra.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pártolja, hogy a bankok – önkéntes vállalások alapján – fokozottabb hitelezési versenybe kezdtek. A GVH üdvözli a hitelezési piacon folyamatosan élénkülő piaci versenyt, azzal ugyanis a hitelfelvevők jobban járnak, valamint a hitelezés bővülése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához - írja a GVH a közleményében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-n megjelent eredeti felvetéséhez, a BUBOR leváltásához képest kevésbé radikális megoldást talált a kormány és a Magyar Bankszövetség a vállalati hitelek kamatának a csökkentésére: február 1. és május 1. között a BUBOR-nak megfelelő szinten, vagyis 0 százalékpontos kamatfelár mellett vehetnek fel változó kamatozású hitelt a vállalatok, ami az eddigiekhez képest 2-4 százalékponttal alacsonyabb hitelkamatot jelent a futamidő első 6 hónapjában. A megoldás egészséges kompromisszumnak tűnik, a meglévő és a lakossági hiteleket végül nem érinti a változás.
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
Gyorsan nagyot emelkedett az OTP részvényárfolyama, túlvetté is vált, ilyenkor könnyebben megremegnek a kezek, és még hír is érkezett, ami arról szól, hogy a kormány belenyúlhat a változó kamatozású hitelekbe, ami kamatbevétel- és profitkiesést okozhat a bankoknál. A tényleges profithatáson túl nyilván annak sem túl jó az optikája, hogy a kormány újra átalakítja a bankok működési környezetét, és potenciálisan újra visszamenőlegesen, akár a már folyósított hitelekre alkalmazva az új szabályokat. Megnéztük, hogyan hathatnak a kormány új tervei az OTP-re.
Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.
A magyar kormány képviselőinek a vállalati hitelkamatok reformjára vonatkozó javaslata nem konvencionális lépés, és alááshatja a külföldi befektetői hangulatot - közölte véleményét a Standard & Poor's pénzügyi intézményekkel foglalkozó elemzője hétfőn. A hitelminősítő véleményének szerepe lehet abban, hogy a forint árfolyama az utóbbi percekben gyengülésnek indult.
A hitelkereslet helyreállásában a kamatszintnek kulcsszerepe van, így a referenciakamatok újragondolása is szükségszerűvé válhat - vetették fel a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői, akiknek az írását most teljes terjedelmében közöljük. A minisztérium vitaindítónak szánja a cikket, örömmel fogadjuk a szakmai reakciókat a portfolio@portfolio.hu címen, és megfelelő szakmai színvonal esetén megjelentetjük.
Februárban lehet először 10 százalék alatt az alapkamat – jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Nem vehetjük ezt biztosra, de ha tényleg így lesz, akkor a kormány eddigi jelzései alapján 2024 februárjában kerülhet sor a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopjának a kivezetésére és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának a felülvizsgálatára.
Az infláció csökkenésének és az MNB monetáris lazításának köszönhetően utoljára 2022 júliusában látott szintre csökkent mára a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR. A jelenlegi 10,82 – 11,43 százalékos értékek az alapkamathoz hasonlóan már közel vannak ahhoz a szinthez, amelynél a kormány elkezdheti a meglévő jelzáloghitelekre és kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop felülvizsgálatát. Még bizonytalan, mikor teszik ezt meg.
A hitelek árazása szempontjából egyelőre átütő erejűnek még nem mondható, de biztató csökkenés indult a bankközi kamatlábakban az MNB tegnapi kamatdöntése után.
Azonnal reagált a bankközi piac Virág Barnabás MNB-alelnök mai bejelentéseire. A hitelek árazásában meghatározó 3, 6 és 12 havi BUBOR egyaránt 16%-ra ugrott pénteken délelőtt a csütörtöki 14% fölötti szintről, ami 1999 óta nem látott csúcsot jelent. A friss fejlemény gyakorlatilag utat nyit a 20% körüli forintkamatok megjelenése és ennek következtében a piaci kamatozású forinthitelek piacának drasztikus visszaesése előtt.
Tegnap sorsfordító kamatdöntést hozott, ma pedig hasonlóan fontos BUBOR-adatokat közölt az MNB. A kamatstop szempontjából úgy tűnik, nem eszkalálódik tovább a helyzet: a 125 bázispontos kamatemelés ellenére a 6 és a 12 havi BUBOR ma már nem emelkedett tovább. Így is elérheti a kamatstop költsége a bankok számára az évi 140 milliárd forintot, ha pedig most hirtelen véget érne, csaknem másfélszeresére ugrana az érintett jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete. A jövő év közepe utáni időre halasztott kivezetés mikéntje ott lóg tehát továbbra is a levegőben.
Lengyelország 2024 végéig befejezi a hitelek referenciakamataként működő bankközi kamatlábak reformját - közölte kedden a KNF pénzügyi szabályozó hatóság. A varsói bankközi kamatlábat (WIBOR), amelynek várható kivezetéséről itt írtunk részletesen, előreláthatólag 2025-re váltják le teljesen.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
