Míg néhány éve a pénztáraknál vagy bankkártyával vagy készpénzzel fizethettünk, ma már Európa e téren fejlettebb országaiban a bolti fizetések negyede már alternatív banki és fintech megoldásokkal zajlik. Az e-kereskedelem világában még gyorsabban terjednek az alternatív fizetések, itt a tranzakciók bő harmadát uralják – derül ki egy friss felmérésből.
A legtöbb amerikai felnőtt szívesebben vásárol kisebb értékű dolgokat az Amazonról, minthogy ezeket személyesen egy áruházban vegye meg - derül ki a Statista cikkéből. Különösen igaz ez a fiatalabb generációra, akik között egyre erőteljesebb az online vásárlás aránya. Ezzel a tendenciával változásokkal teli, izgalmas évek elé néz a retail szektor.
Továbbra is jók a kilátások a hazai ipari ingatlanpiacon. A főszereplők újabb fejlesztésekre készülnek – derül ki a Cushman&Wakefield következő három évre vonatkozó felméréséből.
Hatezer négyzetméteres csarnoképülettel bővíti magyarországi csomagelosztó kapacitását a DPD Hungária Kft. Az új, XV. kerületben elindult beruházás generálkivitelezője a Market Építő Zrt.
A globális logisztikai automatizációs piac éves növekedése 12,6%-ot tehet ki és elérheti a 100 milliárd dolláros értéket 2023-ra – írja a Research&Markets becslésére hivatkozva a Yahoo Finance.
A logisztikával összeolvadó e-kereskedelem hatása mind a retail, mind a szállítmányozási szektorra visszafordíthatatlan. Az omnichannel és a digitalizáció térhódítása nem kíméli a plázák piacát sem, a robotizáció pedig a logisztikai szektorra hat visszafordíthatatlanul. A legfontosabb irányokról a Property Investment Forum 2019 konferencián beszéltek a szakértők.
A Black Friday népszerűségének növekedésével együtt nő az online vásárlókra leselkedő kibertámadások valószínűsége is - derül ki a Kaspersky új jelentéséből. A közvetlenül a vásárlókat célzó e-kereskedelmi támadások száma az előző évihez képest 15 százalékkal emelkedett.
Megkezdődött az év legforgalmasabb időszaka a kiskereskedelemben, az ünnepi szezonban több mint 1200 milliárd forintos forgalommal számol a piac - írta a Magyar Nemzet pénteken.
Ahhoz, hogy Budapest és a magyar nagyvárosok az e-kereskedelem térnyeréséből igazán profitálhassanak több tényező is szükséges. Ezek egyike mindenképpen a jól kiépített infrastruktúra, ami elősegíti az online vásárlókat is kiszolgáló, nagyobb, de valójában bármilyen iparágban tevékenykedő cégek idetelepülését és növekedését. Másfelől ezeknek a cégeknek óriási helyigényük is van a raktározás és az üzemi tevékenységek ellátása miatt, amiben jelenleg nem áll jól a magyar piac, elnézve az üresen álló ipari ingatlanállomány rendkívül alacsony, Budapest környékén például 2 százalékos szintjét. Az e-kereskedelem térnyerése számtalan új, egy adott csomóponthoz közeli raktárépületet igényel, nemcsak itthon, de az egész világon is, ami felértékeli az ipari ingatlanfejlesztések jelentőségét. A müncheni Expo Realon jártunk, ahol többek között a CTP ipari ingatlanfejlesztő képviselőit is megkérdeztük a magyar piacon látott lehetőségekről és tervekről.
Nagyszabású digitalizációs projektbe kezdett a Deutsche Post DHL annak érdekében, hogy az e-kereskedelmi hullámot meg tudja lovagolni – számol be a Reuters.
Szeptember 14-én életbe lép egy fontos európai szintű szabályozás, amely változásokat hoz a bankkártyás fizetések lebonyolításában. Az ekkortól kötelező erős ügyfélhitelesítés az online fizetések negyedét tenné lehetetlenné, a szabályok teljesítésére azonban egyre több felügyelet ad haladékot a fizetési piac szereplőinek. Az olaszok, britek és az írek is jelezték már: további felkészülési időt adnak a bankoknak, e-kereskedőknek az erős ügyfélhitelesítésre az online fizetéseknél. Magyarországon már zajlanak az egyeztetések a bankokkal, a szabályozó pedig a bankok felkészültségi állapota mellett azt is figyeli, nemzetközi szinten mit lépnek a felügyeletek.
Szeptember 14-én élesedik egy fontos európai szintű szabályozás, amely változásokat hoz a bankkártyás fizetések lebonyolításában. A szabályozásra azonban a bankok és a fizetési lánc különböző szereplői még nem tudtak megfelelően felkészülni, elsősorban az online fizetések esetében, ezért halasztásra lehet szükség. Csakhogy a határidőt már nem lehet későbbre halasztani, ezért az európai szabályozó javaslatára a nemzeti hatóságok - nálunk az MNB - saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy a piacnak biztosítanak-e további felkészülési időt. Az MNB-nél és a bankoknál már zajlik annak feltérképezése, hogy szükséges-e egyedi, korlátozott tartalmú addicionális felkészülési idő biztosítása, és hogy ez mennyi időt jelenthet. Megkérdeztük a bankokat is, hogy állnak a felkészülésben.
Szeptember 14-én jelen állás szerint egy fontos szabályozás lép életbe, amely miatt a bankkártyás fizetések másképpen - még biztonságosabban, de cserébe sok esetben kényelmetlenebbül - zajlanak majd. A legnagyobb változások az online fizetéseknél lesznek, de a fizikai kártyás vásárlásokat is érinti az új szabályozás. A bankok, fizetési szolgáltatók és az e-kereskedők azonban Európa-szerte és Magyarországon is nagy késében vannak a felkészüléssel. A piac egyelőre az eredeti határidőre készül, de a fizetési lánc szereplői haladékért lobbiznak. A szabályozók nyitottak is erre, mert senkinek sem érdeke, hogy indokolatlanul tönkretegyenek egy jól működő piacot. Egyes európai becslések szerint ugyanis az online fizetések negyede tűnne el, ha szeptember 14-én bevezetnék a szabályt.
A Rakuten japán e-kereskedelmi óriás egy korlátozott körű amerikai banki licencet szerezhet hamarosan, az amerikai bankszövetség már most tiltakozik ez ellen.
A bankok után most a fizetési szolgáltatók is halasztást kérnek az európai szabályozóktól egy fontos, elsősorban az online fizetéseket érintő ügyben: azt indítványozzák, egységesen 18 hónappal halasszák el a PSD2-es erős ügyfélhitelesítési szabályozás életbe lépését, egyes szektoroknak pedig 36 hónapos haladékot adjanak. A bankok szerint az online fizetések negyede tűnhet el, ha nem kapnak haladékot a fizetési lánc szereplői. Magyarországon ezek szerint közel 300 milliárd forintnyi, több mint 200 millió darab kártyás fizetés válik végrehajthatatlanná.
A Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot tavaly, ami nagyjából 13 százalékos növekedést jelent - derül ki az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2018-as e-kiskereskedelmi elemzéséből.
A logisztikai piac egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága a kiscsomag-szállítás és ezzel együtt az e-kereskedelem előretörése. Magyarországon tavaly az online kiskereskedelmi forgalom mintegy 425 milliárd forintot tett ki, az online megrendelések száma pedig elérte a 38 millió darabot - hangzott el a Portfolio Smart Logistics konferenciájának délutáni szekciójában. A panelbeszélgetésben szó volt arról, milyen kihívások elé állítja a csomagszállítókat és online kereskedési platformokat az online vásárlás előretörése, valamint arról is, mennyire szeretik megversenyeztetni a kiszállítókat a vásárlók.
A kiskereskedőknek még soha nem állt rendelkezésükre annyi információ arról, hogy mit szeretnének a vásárlók, mint ma, a vevői oldaláról nézve pedig szinte minden termék megvásárlása egyetlen gombnyomásra van - mondta el az FM & Office 2019 konferencián tartott előadásában Hegedűs Orsolya MRICS, a Cushman & Wakefield tanácsadói és elemzési vezetője.
Elképesztő rohamtempóban terjed világszerte, így Magyarországon is az online vásárlási láz, gyakorlatilag alig van már olyan cég vagy éppen diszkontlánc a piacon, amely ne kínálna online vásárlási lehetőséget. De hogy tudnak ilyen gyorsan fejlődő szektorral lépést tartani az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek? Hogy lehet ilyen tempóban a rendeléseket rögzíteni, előkészíteni, kiszállítani és egyáltalán hogy lehet megfelelni a napról napra változó ügyféligényeknek? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a Portfolio május 21-ei Smart Logistics konferenciáján.