Az M1 Abrams harckocsi újabb típusváltozatát, az M1A2-est küldi az Egyesült Államok az ukrán haderőnek – jelentette be a Biden-kormány védelmi minisztériuma.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán védelmébe vette azt a nemrég elfogadott vitatott törvényt, amelynek alapján a jövőben három évig terjedő börtönnel sújthatják a hamis információkat terjesztő újságírókat és közösségi médiafelhasználókat.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték, arról nem is beszélve, hogy teszi mindezt játékos formában, miközben még szórakoznak is a gyerekek. Nem csoda, hogy mára milliárdos iparág épült a táblajátékok köré, népszerűségük folyamatosan nő.
A 4iG távközlési portfóliójának és az Antenna Hungáriának egyesítésével lezárult az a transzformációs folyamat, amelynek eredményeként a vonatkozó sajtóközlemény alapján a 4iG informatikai rendszerintegrátor vállalatból nemzetközi infokommunikációs vállalatcsoporttá alakult. A 4iG igazgatósága megkezdi távközlési vállalatainak integrációját, amelynek célja a csoporton belüli együttműködések kiaknázása, az üzleti működés összehangolása, a szinergiák kihasználása és a társaságok konszolidációja.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
A hosszú távú gazdasági növekedés legfőbb tényezői a technológiai fejlődés és a tudás felhalmozása, amelyekhez a gazdasági szereplők közötti együttműködés érdemben hozzájárul. Az együttműködésben résztvevők információkat osztanak meg egymással és ezáltal beindul egy tanulási folyamat, amely végső soron hatékonyabb termelési folyamatokhoz vezet. A témához köthető újabb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy a térbeli közelségből fakadó tudás-terjedés mellett (részben annak alapjaként) fontos tényező a szereplők közötti „valódi kapcsolatok” kialakulása, például kutatási együttműködési projekteken keresztül. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az egyes európai és magyar régiók milyen intézményeken keresztül férnek hozzá a régión kívüli tudáshoz, illetve a régiókon belül mely intézmények között alakultak ki intenzívebb kapcsolatok.
Durván napi 300 milliárd email csapódik be az emberek postaládájába, aminek a nagy része szemét. Az instant messaging forradalmat simán túlélte az őskövület email, és máig talán a legfontosabb pozíciót foglalja el a munkahelyi interakciókban. Keveset beszélünk róla és kevesen kutatják, pedig a fellelhető vizsgálatok szerint a folyamatos emailezés egy nagyon káros gyakorlat, ami nem csak a produktivitásunkat vágja tönkre, hanem még stresszt is okoz. Érdemes ezzel tisztában lenni és megpróbálni kialakítani egy számunkra ideális stratégiát, amiben limitált időközönként dolgozzuk fel a kötelező emaileket. Ebben a cikkben a téma körebejárása után megpróbálunk még néhány praktikus tanáccsal is szolgálni.
Orbán Krisztián és Zsiday Viktor is egyetértettek abban, hogy Magyarország EU-tagságának nincs alternatívája, a gazdasági fejlődésünkhöz elengedhetetlen, hogy az EU tagjai legyünk.
Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban, a cikket pedig mi is átvettük. Az adatbázist viszont frissítette azóta a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, így a portál korábbi fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, már nem igaz. Akkor mi is történt 1920 óta? - veti fel a kérdést a lap.
A versenyképesség szoros kapcsolatban áll a gazdaság fejlettséggel, mert egyrészt előrejelzi annak várható jövőbeni alakulását, másfelől segít megérteni a jelenbeli fejlettség okait. E kapcsolat azonban nem lineáris. Az MNB Versenyképességi indexét és a gazdasági fejlettséget egyidejűleg vizsgálva az Európai Unióban öt, egymástól jól elkülöníthető országcsoport azonosítható, amelyek között a távolság nem egyenletes. Minél inkább meg kívánja közelíteni a magyar gazdaság fejlettsége a fejlett országokat, annál nagyobb erőfeszítésre van szükség a versenyképesség javulásában. A tartós és egyenletes felzárkózás tehát teljes versenyképességi fordulatot igényel.
Múlt év végén nagy szakmai figyelmet kapott az a felfedezés, miszerint Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. A fejlődés azért óriási meglepetés, mert abban korábban erős konszenzus volt a közgazdászok között, hogy a hazai fejlődés egyik legfontosabb gátja a magyar cégek (különösen a kkv-k) makacs és óriási termelékenységi lemaradása. Szepesi Balázs és Pogácsás Péter a meglepő adatok ismertetése után annak járt utána, hogy mi lehet az oka a hirtelen javulásnak.
18 hónapja zajlik Franciaországban 27 nagyvállalat összefogásával és a hatóságok-társadalom széleskörű bevonásával egy olyan átfogó stratégia megvalósítása, amelynek célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Franciaország - jelezte a Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki előadásában Bertrand Bonhomme.
Fejlődik a világ, de nem elég gyorsan: 77 olyan ország van ma a Földön, ahol 1000 születésre több mint 25 gyermekhalál jut. Közülük ráadásul 50 ország nagyon gyengén halad. Ennek következtében az előttünk álló 12 évben 56 millió gyermek veszítheti el az életét olyan betegségek miatt, amik egyébként gyógyíthatók volnának.
Gondolnád, hogy a Római Birodalom úthálózata még kétezer évvel később is fontos? Egy friss kutatás szerint láthatóan jobban fejlődtek azok az európai térségek, amiket egykoron a katonai célokra kiépített római utak kereszteztek. Azt már egy ideje tudjuk, hogy makacsan tartósak tudnak lenni a fejlettségbeli különbségek, de hogy a rómaiaknak köszönhetné temérdek város a gazdagságát, sokaknak meglepő lehet. Márpedig az erre vonatkozó bizonyítékok egészen meggyőzőek: pont ott sűrűbb ma is az úthálózat és intenzívebb a gazdasági aktivitás, ahol egykor a római légiók masíroztak.
A közepes jövedelem csapdája. Így hangzik az a félelmetes mondat, amitől a felzárkózó gazdaságok és azok kormányai rettegnek. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) arra figyelmeztet, hogy ez a jelenség meggátolja a közepes jövedelmű országokat, hogy szintet lépjenek. Noha a közép- és kelet-európai térség teljesít a legjobban, azért nekik is sokat kell tenni azért, hogy tovább fejlődhessenek. Az EBRD Magyarországgal kapcsolatban is bemutatott pár érdekes tendenciát.
A XI. kerület Budapest fiatalabb kerületei közé tartozik. A terület szentimrevárosi és lágymányosi részei a századforduló és a két világháború között kezdtek beépülni, Kelenföld pedig a II. világháború utáni időszakban indult fejlődésnek. Ennek ellenére mára ez lett a főváros legnépesebb kerülete, így megmutatjuk, hogy a folyamatos terjeszkedésnek és fejlesztéseknek köszönhetően hogyan érte el a kerület, mai formáját.
Magyarország szépen fejlődik a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, a külföldi tőkére viszont még mindig nagyban rászorulunk. A tőkések számára azért lehet vonzó Magyarország, mert a munkaerő olcsó és az adózás a cégek számára kedvező a minisztérium képviselőinek az EBRD londoni konferenciáján elhangzott véleménye szerint. A bankárok szerint is vége a hét szűk esztendőnek, itt az ideje növekedni.
Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.