A klímaválság megháromszorozta az óceáni hőhullámok hosszát, ami felerősíti a pusztító viharokat és tönkreteszi a kritikus fontosságú ökoszisztémákat, mint a hínárerdőket és korallzátonyokat - derül ki egy új kutatásból amelyet The Guardian idéz.
A földi klímát nagyban befolyásoló, az északi féltekén jellemzően hidegebb időjárást hozó globális éghajlati jelenség, a La Niña mindössze három hónapos aktív fázisa után megszűnt, jelentette be csütörtökön az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA). Ezzel a mérések szerint El Niño Déli Oszcilláció (ENSO) visszatért a semleges állapotába - írta meg a Phys.org.
A globális hőmérséklet továbbra is történelmi magasságokban maradt márciusban, ami a tudományos várakozásokon is túltevő, rendkívüli meleghullám folytatódását jelzi az európai klímafigyelő szolgálat szerint - közölte a Phys.org.
Amikor szóba kerül a klímaváltozás kérdése, gyakran egyből a hőmérsékletre (azon belül is főleg az átlaghőmérsékletre) figyel mindenki. Ugyanakkor, mivel a földi éghajlat egy komplex rendszer, amiben sok tényező hat egymásra, a globális felmelegedés állását célszerű többféle meteorológiai adat alapján vizsgálni. Arról talán mindenki hallott már, hogy a 1,5 Celsius-fokos, fontos küszöbnek számító felmelegedési szintet 2024-ben már átlépte az emberiség, azonban emellett sok más érték is kritikus szintet ütött meg tavaly; az óceánok egyre inkább savasodnak, a világtengerek által tárolt hőenergia rekordot döntött, valamint a Föld gleccsereinek súlya és a tengeri jégtakarók tömege is folyamatosan csökken. A World Meteorology Association (WMA) friss klímaügyi jelentésében rámutat, hogy a tavalyi évben szinte felsorolni is nehéz, mennyi rekordot döntött meg tavaly a globális felmelegedés mértéke.
Egy új kutatás szerint az egyre erősödő klímaváltozás jövőbeli, világgazdaságra gyakorolt hatásait jelentősen alábecsülték a korábbi előrejelzések során. Az új modellek arra engednek következtetni, hogyha az évszázad végére a felmelegedés mértéke eléri a 3 Celsius-fokot, a globális gazdaság 40% veszélybe kerülhet - írta meg a The Conversation.
A globális felmelegedés egy érzékeny és megosztó téma. Még mindig vannak olyanok (egész magas társadalmi körökben is), akik tagadják a klímaváltozást, míg a másik oldalon vannak olyan szélsőséges klímaszorongók, akik számára a bolygópusztulás az elsődleges érv amellett, hogy miért ne vállaljanak gyermeket. Ha legalábbis az első szintet megugorjuk és nem invalidáljuk ezt a világformáló tendenciát, akkor sem vagyunk még olyan sokkal beljebb, hiszen könnyen bonyolódhatunk parázsvitákba arról, hogy mégis kinek a felelőssége ez az egész. Hogy mégis ki tehet arról, hogy gyermekeink jövője egyre bizonytalanabbá válik. Vagy hogy ki tehetett róla a múltban. Vagy hogy ki tehetne ellene. Annak érdekében, hogy az emberek tájékozottan vitatkozhassanak a globális kibocsátások összetett problémájáról, érdemes ismerni a fontosabb trendeket.
Új geológiai adatok világítanak rá a tengerszint-emelkedés mértékére és ütemére az utolsó jégkorszak után. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a globális felmelegedés hatását a jégsapkákra és a tengerszint emelkedésére - tudósított a Phys.org.
A világ vezető banki klímakoalíciója felülvizsgálja szabályait, miután több nagybank is kilépett a szervezetből, és a reálgazdaság sem teljesíti a kitűzött klímacélokat - írja a Reuters.
A 2023 és 2024 közötti rekordhőmérséklet az óceánok felszínén nem a globális felmelegedés gyorsulásának váratlan jele, hanem inkább egy rendkívül ritka, 500 évente előforduló szélsőséges esemény lehet, de nyilván az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása miatt gyorsuló felmelegedés nélkül nem történhetett volna meg – derült ki a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányból.
Egy új tanulmány szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani a század végéig, még a súlyos éghajlatváltozás ellenére sem. A kutatók szerint az óceáni áramlatok és szelek együttes ereje stabilizálja a rendszert - számolt be a Scientific American.
Tudósok új kutatása szerint a Föld tengelyferdeségének változásai irányították a jégkorszakok kialakulását az elmúlt nyolcszázezer évben. A következő jégkorszak 11 ezer év múlva kezdődne, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem akadályozná meg - írta a Live Science.
Ugyan Magyarországon nem volt kiemelkedően enyhe az év első hónapja, globálisan minden idők legmelegebb januárját élte meg a bolygó. Az év elején közzétett jelentések szerint 2024 volt a valaha mért legmelegebb átlaghőmérsékletű év. Különösen nagy figyelmet kapott az is, hogy a korábbi évtizedek átlagánál több mint 1,5 Celsius fokkal volt melegebb tavaly, amivel fontos szintet lépett át a globális felmelegedés üteme. Jelen cikkünkben a Severe Weather Europe elemzése alapján néztük meg, hogy az eddig összességében enyhe tél után milyen időjárás várható Európában tavasszal.
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon - írta meg a ScienceAlert.
A globális felmelegedés hatására a nyári hónapokban csökken a felszínközeli szélsebesség, ami komoly kihívásokat jelenthet az európai országok energiarendszerei számára – derül ki egy Bloomberg által közölt friss elemzésből. Bár a hatás jelenleg még csak részben érzékelhető, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad közepére már jelentős mértékben befolyásolhatja a szélenergia-termelést. További nehézséget jelent, hogy míg a hőmérséklet- és csapadékadatok esetében rendelkezésre állnak hosszú távú, megbízható mérések, a szélsebességre vonatkozó történelmi adatok hiányosak és bizonytalanok.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Borzalmas pusztítást vitt véghez.
Lehet, hogy saját játékában verik meg Putyint az ukránok.
Csak az ötévesre volt elég kereslet.
Nem biztos, hogy mindenki örülni fog neki.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Érdekes dolgokat tartalmaz a friss csomag.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
