Továbbra is a negatív tartományban mozog a fogyasztói árindex Magyarországon. Méghozzá az októberi 0,4 százalékos éves visszaesést követően immár 0,7 százalékos mínuszt látunk. Ez komoly meglepetésnek számít, hiszen a piac a múlt havi szinten való stagnálásra számított volna. Ha ez így folytatódik, akár újra lépéskényszerbe is kerülhet a Magyar Nemzeti Bank.
Ismét mélypontjára került az euróövezeti infláció novemberben: a HICP kosár éves árváltozása pusztán 0,3 százalék volt, ami 0,1 százalékpontos visszaesést jelent októberhez képest. A piac számított erre, ugyanakkor ezzel már szinte biztosra vehető, hogy az Európai Központi Bank decemberi ülését felfokozott várakozások övezik majd.
Októberben éves alapon 1,7 százalékos drágulást mutatott az amerikai fogyasztói árindex (CPI). Ez bár a várakozásoknál magasabb, még mindig érdemben elmarad a Federal Reserve (PCE-re megfogalmazott) 2 százalékos céljától. Inflációs nyomás tehát továbbra sem látszik a világ legnagyobb gazdaságában.
A jegybank továbbra is kitart a jelenlegi kamatszint mellett a jövő heti tanácsülésen - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Továbbra is csak a kisebbség gondolja azt a piacon, hogy a jegybank további lazításra szánja el magát, a többség inkább az MNB által jelzett, "hosszú ideig stabilan alacsony" kamatpályát várja.
"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.
Októberben -0,4 %-os volt az éves fogyasztói árindex Magyarországon. Az elemzői várakozások konszenzusa (-0,2) - (-0,3) százalék volt. Szeptemberben -0,5%-os volt az éves árváltozás üteme. Vagyis a várakozásoknál egy hajszállal kisebb, a múlt havinál minimálisan nagyobb inflációs mutatót közölt a KSH. Az adatok mégis értelmezhetők úgy, hogy közelebb került a valódi deflációhoz Magyarország.
A várt enyhe, 0,1%-os emelkedés helyett 0,2%-kal csökkentek szeptemberben a személyes kiadások az Egyesült Államokban, ami nyolc hónapja a leglanyhább szám - közölte ma délután a kereskedelmi tárca. Közben a személyes jövedelmek 0,2%-kal emelkedtek a várt 0,3%-kal szemben, így a friss adat tavaly december óta a leglassabb növekedési ütemet jelenti.
Az elemzői várakozásokban megfogalmazottnál (50 bázispont) sokkal nagyobb, 150 bázispontos kamatemelésről határozott mai ülésén az orosz jegybank. Ezzel az irányadó ráta már 9,5%-on jár. A döntést elsősorban az infláció ugrásának fékezési szándékával indokolta a jegybank, amely az idei évben már a negyedik jelentős kamatemelésre kényszerült a tőkekivonás miatt zuhanó rubel, és az emiatt fokozódó inflációs kockázatok hatására.
A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.
Októberben a német fogyasztói infláció 0,3 százalékkal csökkent egyik hónapról a másikra, ezzel pedig az éves harmonizált index is váratlanul süllyedt, ami újabb rossz jel az eurózónás folyamatok szempontjából. Holnap érkezik 11 órakor az eurózónás mutató, ami kapcsán a piac enyhe emelkedést várna, de a német adat tükrében elképzelhető, hogy ez nem következik be.
A Portfolio öngondoskodási konferenciáján mutatta be először az OTP Bank a friss kutatásának az eredményeit, az öngondoskodási indexük értéke 36 pontra emelkedett, miközben 2 éve 32 ponton állt ugyanez a mutató. A nyitóelőadás alapján elmondható, hogy folyamatosan javuló tendencia figyelhető meg, igaz még mindig 51% azok aránya, akik rendelkeznek öngondoskodással. Nagyon érdekes jelenség, hogy a lakosság tizede vállalna csak magasabb kockázatot nagyobb hozamért, ami részben azért van, mert azt gondolja a többség, hogy 4,5%-on van az infláció és a betéti kamat is.
A nyersanyagpiaci árak folyamatos csökkenése közepette alacsony, stabil inflációval jellemzett hosszabb időszak előtt áll a globális feltörekvő térség, sőt több ország, köztük Magyarország akár deflációs kockázattal is szembenézhet - jósolták szerdai tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Az elmúlt hónapban számottevően mérséklődött a hazai infláció. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az árindex negatív tartományba süllyedése ugyan nem jelentett meglepetést, annak mértéke azonban már igen. Az éves ráta, mind az elemzői konszenzusnál, mind a jegybanki várakozásnál alacsonyabbnak bizonyult. Alábbi cikkünkben jegybanki szempontból értékeljük, milyen tényezők okozhatták a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot, valamint az európai adatokat is áttekintve röviden kitérünk ismételten felerősödő deflációs félelmek megalapozatlanságának okaira.
Az euróövezetben a válságos 2009-es év óta nem láttunk annyira alacsony inflációt, mint most. Az Eurostat most megerősítette a szeptemberi adatközlését, mely szerint éves alapon pusztán 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az EU-18-ban. Az övezetben emellett már öt ország esetében is átfordult a negatív tartományba a mutató, vagyis egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy kijelentsük: itt bizony általánosan gyenge a kereslet, süllyednek a várakozások, tehát defláció van.
Nemcsak a piacokon, hanem az IMF minapi éves közgyűlésének washintoni résztvevői között is gyors és általános hangulatromlást tapasztalt Joachim Fels, a Morgan Stanley vezető közgazdásza, de ő továbbra sem lát kellő okot arra, hogy csak negatívan ítélje meg a világgazdasági kilátásokat. Vasárnap délelőtti szokásos heti összefoglalójában három olyan globális gazdasági folyamatot is kiemelt, amelyek összességében inkább kedvezőek az érintett országok, illetve csoportok számára.
Tény, hogy a bankok a bankadó, a végtörlesztés, a tranzakciós illeték és pótadó terheit is megpróbálták legalább részben díjemelésekkel pótolni, vagyis az ügyfelekre hárítani. A pénzügyi rezsicsökkentés valamelyest visszafogta a száguldó díjakat, de most a korábbiaknál is jóval durvább, 1000 milliárd forintos bukó néz ki a bankoknak azzal, hogy a tisztességtelenül beszedett törlesztőrészleteket vissza kell fizetniük. Készülhetünk a nagy díjemelésekre?
A reggeli, nagy meglepetést okozó inflációs adat után a Magyar Nemzeti Bank is megjelentette az inflációs alapmutatókat. Ezek szintén az egyre kisebb inflációs nyomásra utalnak. Az elemzői kommentárok szerint a piac szemében nőtt a kamatcsökkentés valószínűsége, de alapestben továbbra sem számolnak vele.
Szeptemberben 0,5 százalékkal alacsonyabb volt a fogyasztói árszínvonal, mint egy évvel korábban. Az adat meglepetést jelent, hiszen a szakértők inflációs várakozásainak konszenzusa mindössze -0,2% volt.
Negatív fordulatra számítanak a Portfolio által megkérdezett elemzők a szeptemberi inflációs adat kapcsán: a konszenzus szerint ugyanis 0,2 százalékkal csökkenhettek a fogyasztói árak éves alapon az augusztusban mért hasonló mértékű emelkedés után.
Az euróznás fogyasztói árindex pusztán 0,3 százalékos éves dinamikát mutatott szeptemberben, ami 0,1 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A piac noha számított a romló inflációs mutatóra, mégis eladói nyomás alakult ki az eurókeresztekben.
A háború több sztárja is megjelent a listán.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
