A World Steel Association előrejelzése szerint a globális acélkereslet 2024-ben 1,7%-kal nő, majd 2025-ben további 1,2%-os emelkedést mutat, amelynek fő mozgatórugója India lesz, miközben Kína kereslete csökken.
Bjarni Benediktsson kedden bejelentette, hogy az elnökválasztáson induló, és ezért posztjáról lemondó Katrín Jakobsdóttir helyére lépve ő lesz Izland új miniszterelnöke - számolt be róla az izlandi RUV közszolgálati televízió.
A kiskereskedelmi forgalom felpörgése még mindig várat magára. A továbbra is mínuszos eredmény mögötti magyarázat az is lehet, hogy az elmúlt időszak még mindig inkább spórolásra és megtakarításra ösztönöz. Egyebek mellett erről beszélt a Portfolio Checklist hétfői adásában Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Az S&P Global legfrissebb jelentése szerint a feltörekvő piacok (EM) 2024-es gazdasági kilátásai 2023 vége óta kismértékben javultak, elsősorban a rugalmas globális növekedésnek - különösen az Egyesült Államokban - és a lazuló pénzügyi feltételeknek köszönhetően. A feltörekvő országok kihívásai megmaradtak, például a magas kamatlábak késleltetett hatásai, valamint a külpiacaik szenvedése. Magyarország esetében jelentősen rontott a GDP-növekedési előrejelzésén a hitelminősítő, alig 2 százalék feletti bővülést várnak csak.
Geopolitikai feszültségek, egyre aktívabb jegybankok, makacs infláció, erős dollár és amerikai elnökválasztás: az elmúlt hónapokban nagyon összeálltak a csillagok az arany felett, aminek köszönhetően sorra dönti a történelmi csúcsokat a sárga nemesfém jegyzése. Korábban már felhívtuk rá a figyelmet, hogy komoly rali várható az aranybányász vállalatok részvényeinél, ami el is indult - de vajon van még tere az emelkedésnek? És mi az a befektetési lehetőség, ami a biztonságos megoldásokat kedvelőknek is az ínyére válhat?
Az elmúlt évtizedekben talán sosem volt még olyan komoly a feszültség Izrael és Irán közt, mint most. Bármelyik pillanatban ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú drónok tucatjait lőheti ki Irán a zsidó államra, bosszúból az egy héttel ezelőtti, szíriai követség elleni támadásért, melyben három befolyásos tábornok is életét vesztette. Amerika és Izrael készülődik: a Közel-Kelet két kifejezetten erős katonai hatalma feszül egymásnak, az egyik ráadásul valószínűleg még atomfegyverrel is rendelkezik. Nem kizárt, hogy utolsó pillanatban mindenki vesz egy nagy levegőt és igyekszik hideg fejjel gondolkozni, de ha tényleg háború lesz, ennek a hatásait mi is a bőrünkön érezzük majd.
Nem érkezik sok makroadat a héten, de azok annál fontosabbak lesznek: a befektetők számára a hónap egyik legfontosabb hete következik. Mutatjuk, mire kell figyelni a héten.
Idén látványosan alábbhagyott a prémium állampapír iránti őrület, ebből pedig nagy hasznot húztak a befektetési alapok: az első negyedévben több mint 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítás folyt be az alapokba, ennek közel felét a még mindig slágerterméknek számító kötvényalapok zsebelték be. A legtöbb pénz az OTP, az Erste és az MBH rövid kötvényalapjába ment, csak ez a három alapkezelő március végéig több mint 100 milliárd forint megtakarítást tudott bevonzani egyenként.
A tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeinek globális kínálata olyan ütemben szűkül, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa, mivel a gazdasági és geopolitikai bizonytalanság megnehezíti az új részvénykibocsátásokat, miközben a vállalatok folyamatosan nagy mennyiségben vásárolják vissza saját részvényeiket, írja az FT.
Elemzők recessziós aggodalmakat fogalmaztak fel az Egyesült Államok gazdaságát illetően, olyan aggasztó mutatókra hivatkozva, mint az ECRI vezető gazdasági indexének csökkenése, amely történelmileg megbízható előrejelző. Ez a figyelmeztetés egybeesik a lassuló GDP-bővülést mutató idei makroadatokkal és az amerikai Coincidens Index stagnáló mutatóinak jelzetésével, továbbá a gyengülő munkaerő-felvételi számok is erre utalnak.
A mögöttünk álló hónapokban egyre feszültebbé váltak a geopolitikai konfliktusok, lehet itt gondolni az orosz-ukrán háborúra, vagy akár a közel-keleti eseményekre is. De nem csak ez az oka annak, hogy egyre nagyobb hévvel halmozzák az aranyat a biztos menedék reményében a befektetők: az amerikai kamatpolitikával kapcsolatos félelmek, az elnökválasztás okozta bizonytalanság és a jegybankok szűnni nem akaró aranyétvágya mind olyan tényezők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott szintre lőjjön ki a sárga nemesfém árfolyama. De pontosan mi áll ezen félelmek mögött, tényleg jó ötlet most aranyba menekülni?
Szakmai egyeztetés keretében találkozott Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – közölte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Japánban 5,24%-os béremelésben állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók – jelentette be a Rengo szakszervezeti csoport jelentett be, ez az eredmény kisebb csökkenést mutat a korábbi felmérésekhez képest. A kormány és a központi bank a bérnövekedést látja a defláció leküzdésének és a gazdaság élénkítésének legfontosabb hajtóerejeként.
A részvénypiacok és az állampapírhozamok nincsenek egymással jó viszonyban, minél magasabbra emelkednek a hozamok, annál nagyobb nyomás nehezedik a részvényekre. Pontosan ugyanez játszódott le tavaly év végén a legutóbbi tőzsdei eséskor és pont ugyanez nyomasztja a piacot most is, ami meglátszik az amerikai tőzsdék április első két kereskedési napján nyújtott teljesítményén. Persze a kötvényhozamok emelkedése mögött is van ok, egészen pontosan az infláció alakulásával és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások változása.
A márciusi újabb 500 bázispontos kamatemelés mellett is 16 hónapos csúcsra, 68,5%-ra gyorsult az éves infláció Törökországban, igaz a havi ráta 3,2%-ra lassult – közölte ma a török statisztikai hivatal. A török irányadó ráta most már 50%-os, de érdemes megemlíteni, hogy a piac által sokáig nem elégségesnek tartott kamatemelések mellett egy év alatt bő 50%-ot zuhant a török líra a dollárral szemben, így ez mindenképpen erőteljes inflációfelhajtó hatással járt.
Márciusban a várakozásokhoz képest is jól alakult és nagyot csökkent az infláció az eurózónában, ami a gazdaság gyengélkedésével együtt növelheti az esélyét az Európai Központi Bank kamatvágásának.
A dollár markáns erősödésének következtében ismét nyomás alá került a forint, így kedden reggel már újból a 395-ös szint felett áll az EUR/HUF kurzusa, a dollárral szemben pedig egészen tavaly október óta nem látott szintre gyengült a magyar deviza. Késő délutánra viszont fordulat alakult ki a piacon.
Loretta Mester, a clevelandi Federal Reserve elnöke szerint várható idén kamatcsökkentés, bár a májusi ülésen ez még nem történik meg; hosszú távon azonban magasabb kamatszintre számít, mint korábban várták - számolt be a CNBC.