2025. november 02. 10:30 | Víg István János
A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7%-ot tett ki, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt (3-4%-os növekedéssel) – ahogy azt a cikksorozat első részében bemutattam – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A közhiedelemtől eltérően Magyarországnak egyáltalán nem Ausztriára – mint utolérendő célországra – kell összpontosítania figyelmét. Nem azt az országot kell figyelmünk középpontjába helyeznünk, amelynek jövedelmi színvonalát szeretnénk elérni, hanem azt, amely már eredménnyel bejárt olyan utat, amelyet a mi gazdaságátalakításunknak is be kell járnia. Szerencsére a II. világháborút követően több nem szervesen fejlődő ország – technológiaipara fejlesztésével vagy más úton – magasan fejlett gazdasági státuszt ért el. A számunkra érdekes országok: Dél-Korea, Kína, Finnország, Izrael és Írország. Mi a közös bennük? Írország kivételével technológiai jellegű gazdaságot hoztak létre. Az ír felzárkózás mégis fontos, mert egyedülálló jellege, elindítása, lefolyása felettébb tanulságos.
