Az Európai Bizottság "elégedett" a lengyel legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazásáról szóló, sokak által bírált törvény tervezett módosításával - közölte csütörtökön a brüsszeli testület egyik szóvivője. "A bizottság elégedett, hogy változtatások történnek pontosan az általunk kért irányban" - mondta Mina Andreeva.
Jó a kapcsolata a magyar miniszterelnökkel, de ettől még nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelben találja meg a bűnbakot, mert ez a politikai stratégia "rövid távon segíthet, de hosszú távon a legrosszabbat készíti elő" - fejtette ki Emmanuel Macron négy visegrádi ország lapjának, köztük a HVG-nek, adott közös interjújában. A francia államfő azt a kettősséget is bírálta, hogy az EU-s pénzt boldogan elfogadják a régiós országok, de amikor a közös európai értékeket számon kérik, akkor már hirtelen ellenséggé válik Európa. Magyarország kapcsán aggasztónak nevezte a jogállamiság helyzetét, mert úgy látja, hogy sérülhet a hatalmi ágak szétválasztásának és egyenlőségének elve, és leszögezte: "erről beszélni és emiatt aggódni nem azt jelenti, hogy kívülről leckéket adunk, hanem azt, hogy megvédjük a közös javainkat."
Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:
A Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben és ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Öttinger újságírók szűk csoportjának azt is jelezte: szerinte össze fog jönni a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Bizottság 2020 után jogállamisági kritériumokhoz köthesse az EU-pénzek kifizetését, de arra is számít, hogy ezt a kritériumrendszert is meg fogják támadni egyes tagállamok majd az EU Bírósága előtt.
Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.
Nem tehetjük bűnbakká az Európai Bizottságot a migrációs harc elleni küzdelem eddigi eredményeiért, és a nacionalizmus nem támogatható irány, az egészséges patriotizmus viszont igen - többek között ezeket hangsúlyozta az Európai Uniót értékelő mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egységes hang képviselete érdekében itt az idő, hogy számos külpolitikai kérdésben áttérjenek a minősített többségi szavazásra, mert nem engedhető meg, hogy egy-egy tagállam megakasszon fontos szavazásokat. Emellett akkor is célzott Magyarországra, amikor az uniós alapszerződés 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításának fontosságáról beszélt, amelyben támogatja alelnöke erőfeszítéseit a lengyelekkel szemben. Juncker erős kifejezést használt, amikor az energetikai számlák és egyéb tranzakciók esetén a még mindig túl magas dollárhasználati arányt kárhoztatta és az euró nemzetközi megerősítéséért várható lépéseket jelzett.
Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE). A testület tehát dokumentumban mondta ki, hogy szerinte az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása Magyarországgal szemben. A jelentést Soros-jelentésnek titulálta Orbán Viktor kormányfő a magyar parlamentben, és a jelentés szerinte azért született, hogy nyomást gyakoroljanak az országra a menekültkérdésben megfogalmazott álláspontja miatt.
Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.
Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.
Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel (13:2) szavazta meg szerda délelőtt a témával kapcsolatos véleményét. Az anyag beépül majd az EP-ben Magyarországról készülő különjelentésbe és szeptemberben szavaznak majd a végső jelentésről az EP plenáris ülésén. Ezeknek az anyagoknak az eredménye, illetve üzenete befolyással lehet a következő évek uniós támogatás-kifizetésére Brüsszel felől, így érdemes rájuk figyelni.
Nemcsak a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától függne 2021-től az uniós támogatások kifizetése, hanem attól is, hogy az egyes tagállamok mennyire sikeresen küzdenek a korrupció ellen - írta meg a jövő héten bemutatandó brüsszeli költségvetési javaslat újabb jogosultsági feltételét ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap kiemelte: a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan és közben a pénzosztás szabályainak átalakításával át akar terelni forrásokat a dél-európai országok felé az Európai Bizottság. A szankciós rendszerről szóló döntéshozatalban is ki akarja cselezni a Bizottság a visegrádi országokat.
Elfogadta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a jogilag nem kötelező érvényű, de mégis erős üzenetű állásfoglalást, amely szerint a lengyel jogállamisági helyzet "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában". Éppen emiatt az állásfoglalás üdvözli, hogy az Európai Bizottság már decemberben elindította Lengyelországgal szemben az addig példátlan 7-es cikkely szerinti eljárást. A testületnek alapvető kifogásai vannak a lengyel jogállamisági helyzettel és a bíróságok korábbi átalakításával szemben és módosításokat kér a lengyelektől, amelyekre március 20-ig adott határidőt.
A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.
A Lengyelországgal szemben még karácsony előtt elindított jogállamisági eljárásról tárgyal ma Brüsszelben az új lengyel kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel és erre időzítve adott egy békülékeny hangvételű interjút ma az ARD német országos közszolgálati televíziónak Juncker. A beszéd uniós támogatásokkal kapcsolatos üzeneteit egy tegnapi konferencián már elmondta Juncker, miszerint nem híve annak, hogy büntetésként a kohéziós támogatásokat csökkentsék, illetve a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék.
Jogilag nem lehetséges, a gyakorlatban pedig nagyon komplikált lenne a strukturális alapok kifizetését összekapcsolni a tagállamok jogállamiság terén mutatott teljesítményével - ezt először ismerte el egy magasrangú uniós illetékes a minap, noha már hónapok óta ezzel az "árukapcsolással" fenyegette például Magyarországot az EU jogi biztosa. Ettől még nem dőlhetünk hátra, mert több nagy befolyású tagállam arra törekszik, hogy a 2020 utáni EU-pénzekről szóló tárgyalásokon elővegyék a kérdést és a strukturális alapokon túl az összes uniós támogatásra, azaz horizontálisan, kiterjesszék a pénzkifizetés kérdését.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bejelentést tett az IRGC.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
