Az uniós helyreállítási alap pénzkifizetése kapcsán erős jogállamisági mechanizmust sürget az új francia Európa-ügyi miniszter (fenti képünkön középen), illetve Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az eddigieknél erősebb fellépést szorgalmazott a Financial Times-nak adott interjúban.
Míg az EU-tagság és az euróbevezetés kérdésében nagy az eltérés a magyar kormánypárti és ellenzéki szavazók véleménye között, viszonylag egységesen támogatóan ítélik meg azt, hogy fel kell-e vennie a kormánynak az uniós helyreállítási hitelt, ami a minap eldöntött 750 milliárd eurós helyreállítási alap egyik forrása. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormánypártiak 57%-a, az ellenzékiek 76%-a szerint kell a hitel. A felmérésben abban is megoszlottak a vélemények a két oldal között, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni a támogatásokat és a hitelprogramot.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
Miután Orbán Viktor kormányfő vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötésében egymásnak ellentmondó magyar és holland parlamenti határozatok születtek, és azt javasolta, hogy célszerű lenne a két parlamentnek egyeztetéseket kezdeményeznie egymással, ennek első lépése meg is történt hétfőn. Kövér László magyar parlamenti házelnök ugyanis levelet írt holland kollégájának, amelyet a Politico is megkapott.
A péntek reggel kezdődött EU-csúcson még hétfő reggelig sem született megegyezés, de az álláspontok több témában közeledni látszanak, és így továbbra is van esély, hogy a maratoni tárgyalások végül hétfőn este sikerrel járnak. Az elmúlt 72 óra jelei alapján hat fontos tanulságot rögzítünk.
Döntő jelentőségű a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, különösen most, a koronavírus-járvány idején, a populisták és a radikálisok ugyanis megpróbálnak visszaélni a vészhelyzet okozta állapotokkal - jelentette ki Christine Lambrecht, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország igazságügyi minisztere az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek informális videókonferenciáját követően hétfőn. Ugyanezen esemény apropóján a magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) is kiadott egy közleményt, amelyben Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár azt mondta: a eddigi meddő jogállamisági viták helyett az európai igazságügyi együttműködés jövőjére kell koncentrálni.
Vera Jourová, bizottsági alelnök szerint álhír a legújabb nemzeti konzultáció utolsó kérdése, miszerint Brüsszel arra kényszerítené Magyarországot, hogy megváltoztassa az alaptörvény migrációt tiltó rendelkezéseit. A biztos nem zárta ki, hogy a Bizottság – ahogy nemrég egy ízben már megtette – tényekkel igazítja majd helyre a magyar állításokat - számol be a Bruxinfo. A testület szerdán bemutatott közleményében fokozott harcot hirdetett az EU polgárait célzó, főleg orosz és kínai eredetű dezinformációs kampányok ellen.
A Parlament jóváhagyta a Bizottság és a legtöbb uniós intézmény éves zárszámadását, de összeférhetetlenség esetén határozottabb fellépést vár az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnözés ellen, és az uniós pénzek méltányosabb elosztását várják – derül ki az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által küldött közleményből.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
Levélben hívta meg csütörtökre Brüsszelbe Orbán Viktort az Európai Parlament elnöke, mivel akkor tárgyalja a testület a magyar felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos panaszokat. David Sassoli annak apropóján hívta meg a magyar kormányfőt, hogy a kormány Varga Judit igazságügyminisztert delegálta volna a vitára.
Magyarország az új kornavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai uniós joggal - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke vasárnap a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) vitaműsorában.
Egy francia államfői hivatali szóvivő szerint az Európai Bizottságnak politikai nyomást kell gyakorolnia Magyarországra és Lengyelországra a jogállamiság betartása kapcsán, és szerinte ezt a nyomást leghatékonyabban a pénzügyeken keresztül lehet megtenni – számol be a hírről a Reuters.
Több uniós ország - Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, valamint Svédország - szerda este közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a magyar parlament által elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény miatt. A nyilatkozat az egyes országok külügyminisztériumainak honlapján jelent meg.
Az Európai Bizottság jogállamisági szempontú vizsgálat alá vonja a magyar parlament által hétfőn délután elfogadott, éjjel már hatályba is lépett felhatalmazási törvényt, amely határozatlan időre rendeleti kormányzást vezetett be Magyarországon – jelezte a Bruxinfo összefoglalója szerint az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A testület egyébként tegnap azt is elmondta, hogy a koronavírus válság miatt átdolgozza a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatát is, azaz új keretekről fognak majd szavazni az év későbbi részében az állam- és kormányfők, nem arról, amiről február végén már egy kétnapos EU-csúcson próbáltak megállapodni.
Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott tanácskozásán - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A csapat értéke 10 milliárd dollár lehet.
Ha szeretnél a magyar gazdasági közbeszédre valódi hatással lenni, itt a lehetőség!
Aggódva figyelnek a befeketők.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
