Itt az MNB újabb kamatemelése!
A múlt hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel tovább emelkedett az irányadó kamat.
A múlt hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel tovább emelkedett az irányadó kamat.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.
A túl magas infláció a legnagyobb kockázat az amerikai gazdaság szempontjából, és ez csak rosszabb lesz az orosz-ukrán háborúval – mondta a Reuters tudósítása szerint Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozója szerint az infláció letörésére magasabb kamatok kellenek.
A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4%-ra nő a kamatfolyosó felső széle. A döntést követően Virág Barnabás további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán.
A jegybank a piac által vártnak megfelelő mértékben emelte az alapkamatot az MNB – emeli ki gyors értékelésében az Amundi Alapkezelő. A cég befektetési igazgatója szerint nehéz helyzetben van a magyar jegybank, mivel a monetáris politika tradicionális eszközei nehezen működnek a jelenlegi helyzetben, így lehet, hogy ismét más eszközök után kell nézniük.
Az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve hasonló mértékben tolta feljebb a kamatfolyosót is – jelentette be a jegybank kedd délután. Hamarosan érkeznek a friss gazdasági előrejelzések, a közlemény, illetve Virág Barnabás háttérbeszélgetése.
Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa, mely nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a megfelelő monetáris kondíciók mellett friss GDP- és inflációs prognózist is közzé kell tennie. Ebbe pedig már bele kell kalkulálnia az orosz-ukrán háború hatásait is, melyeket egyelőre az elemzők is csak nagyon óvatosan mernek megbecsülni. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az alapkamatban akár 100 bázispontos emelés is jöhet, ha valóban tartja magát ahhoz a jegybank, hogy belátható időn belül össze akarja azt olvasztani az irányadó egyhetes betéti rátával.
Az előttünk álló héten itthon egyértelműen az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény, ráadásul ezúttal nem csak a monetáris kondíciókról dönt a jegybank, hanem érkezik a friss inflációs jelentés. A módosított előrejelzésekben pedig már az orosz-ukrán háború hatásait is bele kell kalkulálni, így különösen érdekes lehet a prognózis.
Az előzetes adatok szerint 2021-ben mintegy 50-60 milliárd forintos vesztesége lehetett az MNB-nek, azonban ez az idén még nem ró terhet a költségvetésre – mondta a Portfolionak adott interjúban Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. A tavaly elért 7,1 százalékos magyar növekedésben nagy szerepe volt az MNB válságkezelő programjainak. Míg a kedvezők konstrukciók előnyeiből a gazdasági szereplők széles köre részesült, addig a válságkezelés és az infláció elleni küzdelem költségei jórészt a jegybanknál koncentrálódnak. Utóbbi az idén már százmilliárdos nagyságrendű lehet. Mindezek miatt 2023-tól tőkepótlásra szorulhat a jegybank. Kuti Zsolt szerint a szomszédban dúló háború miatt erőteljesebb kihívást jelent az infláció elleni harc, de készek addig folytatni a monetáris politika szigorítását, amíg el nem érik a céljukat.
Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed, az amerikai jegybank ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban.
Csütörtökön 5,85%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel nem emelte meg az irányadó kamatot a múlt héthez képest. Vagyis a jelek szerint a forint utóbbi napokban látott erősödése sem volt hatással a jegybankra, jövő kedden adhat majd további előrejelzést a Monetáris Tanács.
Magyar idő szerint este hétkor tette közzé kamatdöntését a Fed, az amerikai jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte a kamatot. A Fed elnöke hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdaság képes elviselni a magasabb kamatokat, az orosz-ukrán háború hatásai pedig egyelőre nehezen becsülhetők.
Szerda este magyar idő szerint hét órakor teszi közzé kamatdöntő ülésének eredményét a Fed, az amerikai jegybank több mint három év után emelhet kamatot. A piac szinte biztosra veszi a szigorítást a magas infláció és az erős munkaerőpiac miatt, várhatóan az orosz-ukrán háború miatt növekvő kockázatok mellett sem tudnak tovább várni. Az igazi kérdés inkább a jövőbeli kamatpálya lesz, ott egy kicsit talán túlszaladtak a piaci várakozások.
A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.
Itthon a hosszú hétvége miatt csak szerdán „indul a hét”, akkor viszont rögtön belecsapunk a közepébe, hiszen jön a Fed kamatdöntő ülése. Az amerikai jegybank a várakozások szerint hosszú idő után először emel kamatot. Kérdés, mekkora lépést mernek megtenni, néhány hete még az 50 bázispontos szigorítás sem volt kizárható.
Az MNB legfontosabb feladata most az lenne, hogy helyreállítsa a forint stabilitását, ehhez addig kellene emelni a kamatot, ameddig a nemzetközi piaci környezet azt indokolja – mondta a Portfolionak adott interjúban Zsiday Viktor. A befektetési szakember és portfóliómenedzser szerint félő, hogy Magyarország egy stagfláció közeli állapot felé csúszik, ha nem sikerül megfékezni az inflációt, ráadásul nagyon jelentős költségvetési kiigazításra lesz szükség a választások után. Még akkor is, ha a kormány eltörli a jelenlegi formájában fenntarthatatlan és igazságtalan rezsicsökkentést.
Az orosz agresszió kezdete előtt 5-6% közöttre várta a piac az irányadó kamat csúcsát Magyarországon. Ezt a mai újabb 50 bázispontos szigorítással gyakorlatilag elérte a jegybank. Itt azonban még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, legalábbis az egyre fokozódó inflációs kockázatok és a forint gyengülése miatt a piaci szerint már a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatot a jegybanknak.
Az eredetileg tervezett 25 milliárd helyett 55,5 milliárd forint értékben adott el állampapírokat csütörtökön az ÁKK. A hét elején még úgy tűnt, hogy a piaci pánik a kötvénypiacra is begyűrűzik, azonban a jelek szerint a befektetők kicsit megnyugodtak az elmúlt napokban.
A múlt hetinél 50 bázisponttal magasabb, 5,85 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön az MNB. Ez azt jelenti, hogy tovább emelkedik az irányadó kamat, a jegybank a jelek szerint igyekszik megfékezni a forint gyengülését.
Februárban 54,4%-ra gyorsult az infláció Törökországban az előző havi 48,7%-ról – jelentette be a török statisztikai hivatal csütörtökön. A brutális drágulásért elsősorban a líra tavalyi zuhanása felelős, a deviza egy év alatt 90%-kal értékelődött le.
Sazalai Máté cikke.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A lépés a levegőben lóg egy brit újságíró szerint.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
