A héten sem fogunk unatkozni, elsősorban a devizapiacra lesz érdemes figyelni. A jelenlegi erős dollárárfolyam mellett az EKB és a Fed elnökeinek megszólalásai további komoly mozgásokat hozhatnak. Itthon az MNB kamatdöntésére és friss előrejelzéseire figyelnek elsősorban a befektetők.
Délután 5 órától lesz meghallgatható a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. Az műsor első részében arról lesz szó, hogy miképpen alakul a piaci hitelből vásárolt használt és a fővárosi új építésű lakások megfizethetősége az átlagos és a medián keresetűek számára Magyarországon. Az adás második részében az OTP részvényárfolyam alakulásával foglalkozunk, mivel a júliusi emelkedő időszak után, augusztus óta 15%-ot zuhant a részvények értéke.
A várakozásokkal összhangban, nem változtatott az egyhetes betét kamatán az MNB, 11,75%-on hirdette meg a tendert a jegybank.
Szeptember végén jönnek ki a pontos feltételei az új, 3 éves bónusz állampapírnak. Bár Gulyás Gergely legutóbb egy 11% induló kamatozású lakossági állampapírról beszélt, nagy kérdőjelek övezik a konstrukció kamatát, hiszen azt egy kamatbázis és egy kamatprémium alkotja majd. Ha a kamatprémiumot nem is, a kamatbázis mértékét most már ismerjük.
Legalább 2023. június 30-áig érvényben marad a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop – jelentette be a hétvégén Gulyás Gergely. Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén már másfél éve velünk lesz az intézkedés. 5 pontban összefoglaljuk, mit kell tudni a kamatstopról, és mitől is védi meg jelenleg a hiteladósokat. Egy elterjedt tévedést érdemes az elején eloszlatnunk: a kamatstop költségét egy az egyben a bankok állják, önmagában nem jár későbbi törlesztőrészlet-emelkedéssel vagy futamidő-hosszabbítással sem. Közvetett hatásait és üzenetét azonban változatlanul rendkívül károsnak tartjuk.
A következő napokban elsősorban a jegybankok – kiemelten a Fed – döntéseire figyelnek a befektetők, ezek mozgathatják a piaci hangulatot. Emellett jön az utolsó 2022-es hitelminősítői felülvizsgálat eredménye Magyarországon, a Moody’s szakértőinek döntése akár a forintra is hatással lehet majd.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése alapján 2022. október 1-jétől a monetáris transzmisszió hatékonyságának erősítése és a bankrendszeri likviditás tartós lekötése érdekében az eddigi 1 százalék helyett minimum 5 százalékra emelkedik a hitelintézetek tartalékolási kötelezettsége, ami egyedi banki döntés alapján akár 10 százalékos mértéket is elérhet – áll a jegybank pénteki közleményében. Az MNB a megemelt kötelező tartalék mellett októberben elindítja a rendszeres diszkontkötvény aukciókat és meghirdetésre kerül a változó kamatozású hosszú futamidejű betéti eszköz is, melyek ugyancsak erősítik a monetáris transzmissziót.
Jelenleg minden a gázárak körül forog, ezért nehéz gazdasági előrejelzéseket is tenni – hangzott el a Portfolio Property Investment Forum konferenciájának panelbeszélgetésében. A közgazdászok szerint a fő kérdés az, mennyire lesz mély és hosszú a recesszió a gazdaságban, de van esélyünk arra, hogy ne egy több évig elhúzódó válság felé tartsunk éppen. Közben viszont bőven vannak kockázatok, a forintot például fontos lenne 400 körül stabilizálni, hogy ne legyen még nagyobb a baj.
Változatlanul 11,75 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, így nem változik az irányadó kamat. Legközelebb két hét múlva, a Monetáris Tanács ülése után van kilátásban a kamat további emelése, addig alapesetben nem számítunk további szigorításra.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében a lakossági állampapírokról lesz szó, mivel három eddig is forgalomban lévő papírnak emelt a kamatán az Államadósság Kezelő Központ. Az új kamatokról, és arról, hogy ezek felveszik-e a versenyt a pénzromlás mértékével, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdezzük. Az adás második részében Palkovics Máté, a Portfolio Globál rovatának elemzője számol be Ursula von der Leyen mai beszédének részleteiről. Az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament előtt tartotta meg szokásos évértékelőjét, amiben szó volt Ukrajna jövőbeni támogatásáról, az energiaválság megoldási lehetőségeiről, és a jogállamisági feltételekről, ahol vélhetően Magyarországnak is üzent a bizottsági elnök.
Ma délután 5 órától lesz meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a szeptember 19-től életbe lépő, új állampapírkamatokról lesz szó. Három, eddig is forgalomban lévő papír kamata emelkedett, de a kamatszintek még mindig távol vannak az infláció mértékétől, miközben a nemrég bejelentett új, 11% kamatú papír kondíciói még nem ismertek. Az adás második részében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédéről lesz szó. A bizottsági elnök beszélt Ukrajna további támogatásáról, az energiaválság megoldásáról, és a jogállamisági feltételekről is.
Ahogy azt várni lehetett, megjelent a magasabb kamatozású Egyéves Magyar Állampapír, a Kincstári Takarékjegy és a Kincstári Takarékjegy II. hirdetménye is. A magasabb kamatok mindegyik esetben szeptember 19-től élnek.
Gulyás Gergely a mai Kormányinfón jelentette be, hogy új, 11% induló kamatot adó lakossági állampapír kerül a piacra már szeptemberben. Azt még nem tudjuk, milyen futamidőre és milyen feltételekkel kínálja ezt a kamatot az új konstrukció, de hosszabb távú befektetésként az inflációkövető állampapíroknak is komoly versenytársa lehet, a MÁP+ viszont labdába se tud rúgni mellette.
Szingapúrban 24 éve nem voltak olyan magasak a betéti kamatok, mint most: a bankok jellemzően 2,75% körüli kamatlábat kínálnak 12 hónapos lekötésre, és ezért képesek az ügyfelek órákig is sorba állni a bankok előtt - számolt be a Bloomberg.
A magas banki hitelkamatok miatt többen fordulhatnak akár sokmillió forintos magánkölcsönért rokonokhoz, ismerősökhöz a következő időszakban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tapasztalatai szerint.
Nem az a kockázat, ha a Fed túl lassan emeli a kamatot, sokkal inkább az, ha túl gyorsan és túl sokat szigorít – mondta a CNBC-nek Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász professzor szerint az infláció fő okát, a kínálati fennakadásokat nem tudja orvosolni a kamat emelése.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
A vártnak megfelelő kamatemelés mellett némi meglepetést is tartogatott az MNB keddi döntése, hiszen a jegybank három új eszközt jelentett be a bankközi likviditás szűkítésére, ezzel gyakorlatilag mennyiségi szigorításba is kezdett. A Monetáris Tanács szeme előtt továbbra is elsősorban az infláció elleni harc lebeg, ezért az új intézkedéseket is annak fényében érdemes értékelni, hogyan hatnak majd azok az inflációra. Megnéztük, hogyan kommentálták a bejelentést az elemzők, hogyan alakulhat az áremelkedés a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a forint árfolyamára a likviditás kiszorítása.
A Bloomberg globális kötvényindexe 20 százalékot esett tavaly januári csúcsához képest, ezzel 1990 óta először köszöntött be a be medvepiac – írja a lap. Az új helyzethez a befektetőknek is igazodni kell, hiszen nagyon rég fordult elő, hogy a részvények és a kötvények kéz a kézben gyengüljenek.
Hamarosan 75%-ra emelheti az alapkamatot az argentin jegybank, mely a világ egyik legmagasabb inflációja ellen küzd jelenleg – mondta a Reutersnek egy névtelen forrás. Argentína gyakorlatilag évek óta az államcsőd határán táncol, a harc eszköze lehet az újabb monetáris szigorítás.
Elképesztő tarifát vethetnek ki az Oroszországból érkező műtrágyára.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
A szélsőjobboldali párt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter üzeneteit visszhangozta.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Hszi Csin-pinggel tárgyalt a francia elnök gazdasági és geopolitikai kérdésekről.
Zajlik a magyar bankszektor legnagyobb éves találkozója.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
