Kiderült, hogy változik a törlesztőrészlet azok számára, akik gyakran változó kamatozású hitellel rendelkeznek, és most szeptemberben lesz a hitelük fordulónapja. Egy tipikusnak mondható 10 milliós lakáshitel esetében nagy valószínűséggel 3000 és 6000 forint között van a havi törlesztőrészlet emelkedése.
Fokozatosan és óvatosan leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – döntött a Monetáris Tanács kedden. A bejelentés egyrészt logikus a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése után, másrészt viszont meglepő volt, hiszen eddig nem utalt rá a jegybank, hogy végéhez közeledne a QE-program. Ha azonban kicsit közelebbről megnézzük a bejelentést, akkor kiderül, hogy még legalább egy hónapig nem feltétlenül lesz érdemi hatása a kötvénypiacra, és utána is rugalmasan kezelheti az eszközt az MNB.
Az utóbbi egy hónapban ismét csökkent a külföldiek forint elleni spekulatív pozícióinak állománya, vagyis kevésbé fogadnak a magyar deviza gyengülésére. Ebben persze szerepe lehet a júniusban kezdett kamatemelési ciklusnak, a jelek szerint a jegybank elköteleződése meggyőzte a piacot. Az elemzők szerint a Monetáris Tanácsnak inflációs szempontból is egyre fontosabb lehet a forintárfolyam, de nem biztos, hogy 350-től jelentősen el tud távolodni már a forint.
25 bázisponttal 0,75%-ra emelte az alapkamatot csütörtökön a dél-koreai jegybank, ezzel a járvány kitörése óta a fejlett országok közül elsőként lépett a monetáris szigorítás útjára – írja a CNBC.
Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.
Nem szabad túlértékelni az infláció júliusi csökkenését - hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa kedden. A borítékolható lépés mellett a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése tartogathat még izgalmakat, hiszen vélhetően az eszközvásárlási program (QE) további sorsáról is döntött a jegybank.
Az amerikai jegybank hamarabb, már szeptemberben, bejelentheti eszközvásárlási programja leállítási menetrendjét, mint eurózónás társa és az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus is várható 2023 végéig, az eurózónában pedig nem, mindez pedig egyértelműen a dollárnak kedvez, akár nagyobb dollárerősödés is jöhet az euróval szemben – vázolja most frissített főbb piaci előrejelzései között a Nordea.
Kedden várhatóan újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emeli majd az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jósolják a Portfolio által megkérdezett szakemberek. A lépést mostanra gyakorlatilag beárazhatta a piac, hiszen a jegybank már utalt rá, hogy hasonló ütemben folytatódhat a szigorítás, mint eddig. Kérdés, hogy az addig beérkező adatok és a friss előrejelzések függvényében szeptemberben hogyan módosulhat majd a kamatemelési ciklus.
A héten a Fed szokásos éves konferenciájára figyelnek elsősorban a befektetők, a jegybankárok Jackson Hole-ban ülnek össze, ahogy minden évben. Ráadásul most aktualitása is van az eseménynek, hiszen hónapok óta a szigorításra próbálja felkészíteni a piacot a jegybank. Közben itthon kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, de az jóval kevésbé lehet izgalmas.
Egyelőre nehéz megmondani, milyen hatásai lehetnek a gazdaságra a koronavírus-fertőzések megugrásának – mondta kedden Jerome Powell amerikai jegybankelnök. A Fed továbbra is óvatos a szigorítást illetően, pedig a dollár már kezdené beárazni a lépést, tegnap öthónapos csúcsra erősödött.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa az utóbbi hónapokban, az effektív kamatszint 45 bázisponttal emelkedett. Ezzel enyhült a forint egyik legfontosabb sérülékenységi mutatója, a negatív reálkamat, a feltörekvő országok között lassan a középmezőnybe tartozunk. Ebben azonban nagyobb szerepe volt az infláció júliusi visszaesésének, mint a jegybanki szigorításoknak.
Sok még a kérdőjel akörül, mit fognak használni a magyar bankok a kivezetendő LIBOR helyett, a svájci frank esetében az Európai Bizottság rendeletére várnak egyes hitelintézetek – számolt be a Világgazdaság a bankok és a bankszövetség megkérdezése alapján.
Zsinórban három hónap után van esély arra, hogy júliusban 5% alá mérséklődött az infláció Magyarországon – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a durva áremelkedéstől, ma már a szakemberek többsége azt gondolja, hogy nem a júniusi 5,3 százalékos drágulás volt a csúcs. Sőt, van olyan elemző, aki szerint még 2022 végén is a jegybanki célsáv felett lesz a ráta, ami komoly gondot okozna a Monetáris Tanácsnak.
Az Európai Központi Banknak (EKB) szigorítania kell a monetáris kondíciókon, ha az inflációs kilátások azt indokolják, nem helyezheti előtérbe a tagállamok finanszírozási költségeit – mondta a Welt am Sonntag című lapnak Jens Weidmann, a jegybank kormányzótanácsának tagja.
A LIBOR bankközi kamatlábak jó részének év végi megszűnése előtt a hitelpiaci szereplőknek minél korábban fel kell hagyniuk ezek használatával új szerződéseikben, s alternatív rátákat szükséges alkalmazniuk. Az átállás hatásairól a piaci intézményeknek részletes tájékoztatást kell adniuk honlapjaikon ügyfeleiknek – olvasható az MNB friss vezetői körlevelében.
Elsősorban a munkaerőpiac állapotától függ, mikor érdemes elgondolkodni az eszközvásárlási program lassításán – mondta pénteken Lael Brainard, a Fed Nyílpiaci Bizottságának (FOMC) tagja. Ebben nem volt sok újdonság, az amerikai jegybank legutóbb szerdán beszélt arról, hogy további javulásra van szükség a foglalkoztatásban. Brainard azonban most azt is elárulta, mikor jöhet el a pillanat, amikor elgondolkodnak a taperingen.
Júniusban 4%-kal emelkedett a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe a tengerentúlon. A mutató ezzel stagnált az egy hónappal korábbi szinten, ami talán egy apró pozitívum a Fed számára, a jegybank ugyanis kiemelten figyeli ezt a mutatót, talán fontosabbnak tartja, mint a headline inflációt.
Az előzetesen várt 8,5% helyett mindössze 6,5%-kal bővült az amerikai gazdaság a második negyedévben évesített alapon – derül ki a csütörtökön megjelent első becslésből. A vártnál lényegesen rosszabb adat csökkentheti a nyomást a Feden.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa, összesen 45 bázispont volt az effektív szigorítás, ennek ellenére a forint nem tudott érdemben erősödni. Sőt, a júniusi kamatemelés után visszagyengült 360 fölé a magyar deviza az euróval szemben, majd most a keddi újabb 30 bázispontos emelést követően már csak átmeneti piaci hatás volt. Az elemzők szerint előbb-utóbb azért hatásos lehet a jegybank fegyvere, és erősödésnek indulhat a forint is.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
