Az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet, augusztusban már 15-16% között lehet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint a jelenlegi kamatemelési ciklus határozott folytatására van szükség, emellett a likviditás szűkítése válik kulcsfontosságúvá: ezért három új eszközt is bevezet a jegybank, melyekkel a likviditás felét kiszívná.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 100 bázisponttal 11,75%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A döntés értelmében a kamatfolyosó két széle is ugyanennyivel kerül feljebb, illetve várhatóan az irányadó kamat is leköveti majd ezt az emelést csütörtökön.
A szakértők előzetesen biztosra veszik, hogy kedden újabb 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeli majd az alapkamatot a Monetáris Tanács, majd csütörtökön ezzel összhangban ugyanakkora szigorítás jöhet az irányadó egyhetes betéti ráta esetében is. Ha nem így történne, az hatalmas meglepetés lenne, de épp a nagyon biztosra vett döntések nemteljesülése okozza a legnagyobb piaci hatásokat, ezért a döntés tartogat izgalmakat - főleg úgy, hogy a forint az utóbbi napokban újra gyengélkedett. A rendkívül sűrű gazdasági helyzet fényében a jegybank kommunikációja szintén figyelemre lesz érdemes.
Ismét a paritásig erősödött a dollár az euróval szemben, júliussal ellentétben viszont most úgy tűnik, hogy ott is tud maradni. A szakemberek nagy része szerint hosszútávon is az amerikai devizának „áll a zászló”, van olyan elemző, aki a 0,75-0,8-as jegyzést is elképzelhetőnek tartja. A következő időszak kulcskérdése az lehet, meddig emelheti a kamatot az EKB az eurózóna inflációs kockázatai miatt. Ennek esélyét azonban egyre inkább mérsékli, hogy az európai energiaválság miatt a recessziós félelmek egyre erősebbek, ami akár véget is vethet a frankfurti szigornak.
Az eddigiekkel megegyező, 10,75%-os kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem szigorít egyelőre tovább. A jövő héten összeül a Monetáris Tanács, utána az irányadó kamat is emelkedhet, most azonban semmi nem indokolta a változtatást.
A kínai központi bank évi 3,7 százalékról 3,65 százalékra szállította le az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) hétfőn.
A héten tartja szokásos éves konferenciáját a kansasi Fed Jackson Hole-ban, az eseményen pénteken Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke is előad majd. Az eseményre pedig kiemelten figyel a piac minden évben, akár komolyabb kilengést is hozhat a dollár árfolyamában az, mit mond az elnök. Az utóbbi hónapokban pedig már láthattuk, hogy a forint szempontjából sem mellékes, merre indul az euró-dollár jegyzés, hiszen egy komolyabb dollárerősödés szinte biztosan forintgyengülést hozna.
A magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, nemcsak a hiteleké. Ehhez képest a kamatvadász földi halandók nagyot csalódhatnak, amikor átnézik a bankok többségének betéti hirdetményeit: csak egy-két kisebb banknál találnak olyat, amely egyáltalán elérné az MNB statisztikája szerinti 3,8%-os lakossági átlagkamatot. A bankszektor egészére kiterjedő lakossági betéti kamatverseny tehát továbbra sincs, ennek okai viszont nagyon is érthetők.
Meglepetésre 100 bázisponttal 13%-ra csökkentette az irányadó kamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre a líra gyengülésnek indult a dollárral szemben.
Változatlanul 10,75%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis az utóbbi napok forintgyengülése sem késztette rendkívüli kamatemelésre a jegybankot, majd augusztus 30-án folytatódhat a szigorítási ciklus.
A júliusi 75 bázispontos kamatemelés után egészen addig nem mérlegeli majd a szigorítás abbahagyását a Fed, ameddig nem látják, hogy az infláció jelentősen csökken – olvasható az amerikai jegybank szerda este megjelent jegyzőkönyvében.
Az utóbbi hónapokban időről időre felbukkant a magyar sajtóban az a vélemény, mely szerint még az orosz rubel és az ukrán hrivnya is jobban teljesít a forintnál a háború alatt. Látszólag ez lehet, hogy így is van, azonban ezzel almát hasonlítanánk a körtéhez. A két deviza esetében ugyanis a háború kitörése óta nagyon komoly tőkekorlátozások vannak érvényben, melyek korlátozzák a devizaforgalmat. Vagyis jelen pillanatban sem az orosz, sem az ukrán fizetőeszköz aktuális árfolyama nem tekinthető piacinak.
Alig két nap alatt majdnem 4 százalékkal zuhant a forint az euróval szemben, így a múlt heti erősödését teljesen lenullázta. Sőt, lassan megint a július elején látott történelmi mélypontra lesz érdemes figyelni. Úgy tűnik, hogy megint minden összeesküdött a magyar deviza ellen, a tartósan magas világpiaci gázár mellett a vártnál erősebb gazdasági növekedés sem tud segíteni.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
Lehetne itt a kályhától kezdeni, meg hogy Babilonban hogyan is volt a kamat, sok értelme nincs.
Itt a júliusi amerikai inflációs adat. Kedden láttuk, hogy mi volt a magyar adat, borítékolható volt az is, hogy milyen lesz a szerdai. Magas. Ez meglepetés bárkinek is? Kétlem.
Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
Csak átmenetileg tudott 400 alá erősödni a forint, az utóbbi napokban megint rosszul nézett ki az euróárfolyam, a 410-es szintet kezdte közelíteni. Vagyis miközben az MNB jelentősen emelte az irányadó kamatot, a 10 százalék feletti magyar kamatszint messze a legmagasabb a régióban, ez is csak ideig-óráig segített a forinton. Most éppen elsősorban a magas gázár, illetve az ebből adódó gyenge fundamentumok tesznek keresztbe, ezeken pedig a magyar gazdaságpolitika csak bajosan tud segíteni.
Véget ért a negatív kamatlábak korszaka az eurózónában, ezért is érdekesek a napokban megjelent banki gyorsjelentések. Nem állnak rosszul a pénzintézetek: negyedéves profitjuk összességében 50%-kal nőtt, felülmúlva az elemzői várakozásokat is. A kilátások már borúsabbak.
Fennáll a recesszió kockázata – mondta a Bloomberg tudósítása szerint csütörtökön Ignazio Visco, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja. Az olasz jegybank elnöke arról is beszélt, mit léphet erre az EKB.
Krétától nem messze mozdult meg a föld.
Balesettel ért véget a látványos bemutató.
Sikeresek voltak az első próbák.
De mi lesz az, ami kimozdítja a holtpontról?
Meghosszabbíthatnak egy korábbi megállapodást.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
