Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke óvatosságot ígért, azt mondta nem akarják elhamarkodni a kamatcsökkentéset, hangsúlyozva, hogy több bizonyítékra van szükség arra, hogy az infláció tartósan visszatér az EKB 2%-os célszintjéhez – számolt be a Bloomberg a jegybanki elnök csütörtöki beszédéről.
Ismét megszólalt a gazdasági és a részvénypiaci kilátásokról a nagy megmondásaitól hírhedt Robert Kiyosaki: a legfrissebb X-bejegyzésében azt boncolgatta a guru, hogy az amerikai gazdaság közel sem lehet olyan egészséges állapotban, mint ahogy azt sokan hinnék, és szerinte rövidesen jöhet az összeomlás a részvény-és kötvénypiacon. Kiyosaki megmondásait persze érdemes kisebb-nagyobb fenntartással kezelni, ugyanis a megmondóember már több, mint tíz éve várja a következő nagy összeomlást.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank, és kifejezetten üres volt a közlemény tartalmilag. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kamatemelésről korai lenne beszélni, nem is volt ma téma. A jegybank ülésről-ülésre dönt, és értékeli a beérkező adatokat. Az inflációs kockázatok közül elsősorban a bérek alakulására figyel, de egyelőre ezek az adatok is kedvezően alakulnak. Lagarde nem zárta ki egyértelműen, hogy áprilisban jöhet az első kamatvágás, és összességében inkább laza hangnemben telt a mai esemény a nagyon kevés konkrétum ellenére.
A Fed márciusban kamatcsökkentésbe kezd, és idén négy alkalommal fogja vágni a kamatokat, az infláció pedig eléri a jegybank 2%-os célját – jelezte előre Joshua Schiffrin, a Goldman befektetési stratégája.
Az eurózóna inflációs folyamata jó irányba halad - mondta Mario Centeno, Portugália jegybankelnöke kedden, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában ülő kollégái az elmúlt napokban inkább szigorú hangokat ütöttek meg.
A Federal Reserve jegybankárai decemberi ülésükön arra a következtetésre jutottak, hogy 2024-ben már valószínűleg sor kerülhet kamatcsökkentésre az Egyesült Államokban. A legutóbbi ülésen készült és szerdán közzétett Fed-jegyzőkönyv viszont nem sokat árul el azzal kapcsolatban, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor – írja beszámolójában a CNBC.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években az arany tetszhalott állapotban volt. Hiába a világjárvány, a háború, a magas infláció, vagy az energiaválság: valahogy sehogy sem akart úgy működni, ahogy egy ilyen környezetben vártuk volna: menekülőeszközként. Novemberben azonban valami megváltozott, decemberben pedig már új történelmi csúcsnak örülhettek a befektetők. A piaci szereplők rég voltak ilyen optimisták, és könnyen lehet, hogy a mostani rali még csak a kezdet volt. Valóban elkezdődött egy új időszámítás az arany piacán?
Lengyelország bejelentette, hogy további fél évig nem emelik a lakosság rezsijét. Az energiaárak befagyasztásával vélhetően a lengyel jegybank is később kezdi majd el a kamatcsökkentést, ami a forintra is kedvező hatással lehet - írja a vg.hu
Egyre nagyobb az optimizmus a részvénypiacon a Federal Reserve 2024-re várt kamatvágásainak köszönhetően, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a múlt héten soha nem látott mennyiségű pénz áramlott a világ legnagyobb és legrégebbi, tőzsdén kereskedett befektetési alapjába.
A harmadik negyedévben 18%-kal nőtt az európai államkötvények kereskedési volumene éves összehasonlításban az AFME szerint. Ezzel rekordon van az európai kötvénypiac – számolt be a Reuters.
A magyar infláció jelentős lassulását, az EU-pénzek részleges kiszabadítását, illetve az e heti Fed- és EKB-döntések tartalmát látva jócskán felerősödtek az MNB-vel kapcsolatos kamatvágási várakozások a piacon. A határidős árazások jövő év őszére a mostani irányadó ráta (11,5%) felét árazzák (6,5% körül), és ez is szerepet játszhat a forint pénteki esésében az esti Fitch-döntéssel kapcsolatos esetleges spekuláció mellett.
A jegybank magyar idő szerint este 8-kor közzétette kamatdöntő üléséről szóló közleményét az előrejelzésekkel együtt. Utóbbi volt a lényeg, kiderült belőle ugyanis, hogy a Fed rendkívül optimista a jövővel kapcsolatban, és ez nagy erőt adhat a piacoknak is, a dollár azonnal jelentős gyengülésbe kezdett. Jerome Powell sajtótájékoztatóján legalább annyira optimista volt, elmondta ugyanis, hogy a mai ülésen a jegybankárok egyetértettek abban, hogy a következő lépés valószínűleg a kamatcsökkentés lesz.
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
Október eleje óta nagy utat tett meg az arany: a piaci fordulatot ugyan az izraeli konfliktus hozta el, az igazi ralit azonban a csökkenő amerikai infláció és a kamatvágással kapcsolatos várakozások hajtják, olyannyira, hogy máris a májusi történelmi csúcs közelébe emelkedett a sárga nemesfém. Bizakodásra lehet is ok, hiszen az elmúlt években rendre a decemberi hónap volt az arany egyik legerősebb hónapja. Megnéztük, hogy hogyan vélekednek az elemzők a nemesfémről, és azt is, hogy meddig száguldhat még az árfolyam.
Hosszú érvelést tett közzé Kuti Zsolt monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős, valamint Baksay Gergely az MNB elemzésekért felelős ügyvezető igazgatói a vállalkozói érdekképviseletektől érkező kritikákra, hogy a magas kamatok fenntartásával a központi bank elfojtja a növekedést. Mint írják: az infláció a valódi probléma a gazdaságban, ezt pedig szigorú monetáris környezet nélkül nem lehet kezelni.
Rendhagyó napoknak lehetünk szemtanúi a tőzsdéken, miután az elmúlt hónapok esése után rég nem látott ralit hozott a november, miután a vártnál jobb amerikai inflációs adat mellett az amerikai munkaerőpiacról is kedvező számok érkeztek, olyannyira, hogy a befektetők már a kamatvágásokat árazzák. Adott lehet a kérdés, hogy a jegybankok szigorítási ciklusának végeztével, és egy új kamatcsökkentési ciklus közeledtével hogyan alakulhat a következő időszak a tőzsdéken. Valóban jöhetnek az új történelmi csúcsok?
A globális vállalatok az alacsony jüan-kamatlábak miatt egyre több hitelt vesznek fel a kínai adósságpiacokról - írja a Reuters.
Két közleményt is megjelentett ma a Magyar Nemzeti Bank, a hagyományos kamatdöntés-indoklás mellett megjelent egy dokumentum az eszköztár átalakításáról is.
Miközben a piac még egyharmados eséllyel azt árazza, hogy a Fed novemberben újabb kamatemelést hajt végre, és az EKB-nál sincs ez még kizárva, aztán jövő nyárig talán némi kamatvágás jöhet, aközben idehaza a piac folytatódó lendületes kamatvágásokat áraz az MNB-től, ami sérülékennyé teszi a forintot a gyengülés irányába. Ezt a kockázatot növeli, hogy nemcsak a rövid futamidejű fejlett piaci állampapír hozamok járnak sokhavi, vagy akár sokéves csúcs közelében a kamatemelési kilátások miatt, hanem a 10 éves papíroké is; az Egyesült Államokban például egy kritikus szintet ostromol 4,3% közelében a 10 éves kötvényhozam, így a magyar hozamfelár másfél éves mélypontra szűkült. Ha tehát a magyar piacokkal kapcsolatos befektetői bizalom akár külső, akár belső ok miatt meginog a következő időszakban, akkor a magyar eszközök által kínált, beszűkülő hozam/kamat prémium akár nagyobb eladási hullámokat is okozhat a kötvény-, illetve a devizapiacon.
A következő lépésben már bírságolhat a felügyelet.
Az osztalékfizetés május 8-án kezdődik.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
