Az Európa Tanács a korrupcióellenes intézkedések megerősítését és a pártfinanszírozás jobb átláthatóságát szorgalmazza Magyarországon. Ezt tartalmazza az a kiegészítés, amelyet a testület korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) Magyarországról szóló, korábban nyilvánosságra hozott második értékelő jelentéséhez fűzött hétfőn. A strasbourgi keltezésű kiegészítő jelentés értékeli Magyarország intézkedéseit a korrupció büntetése és a pártfinanszírozás átláthatósága terén.
A 2007 és 2013 között megvalósult mintegy 63 ezer uniós finanszírozású projekt 90 százalékánál történhetett túlárazás, azaz ez "teljesen általános jellemzője a rendszernek" - mondta el a Transparency International Magyarország (TI) által ma ismertetett tanulmány kapcsán Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A TI külső szakértője a fontosabb korrupciós technikákat részletezve beszélt az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokról és azokról a közbeszerzési pályázati kiírásokról is, amelyeknek csak egy preferált ajánlattevő tud megfelelni. Érdemes emlékeztetni, hogy a Portfolión ma megjelent interjúban az Európai Bizottság illetékes szóvivője is külön hangsúlyozta a közbeszerzési szabályok betartásának fontosságát, amely a tartós felzárkózás egyik alapját jelentheti. Közben Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a magyar gazdasági növekedés alapját jelenti az uniós pénz, hiszen évente mintegy 1000 milliárd forintnyi támogatás áramlik az országba.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet által felvetett kérdéseket Magyarország az Európai Unióval vitatja, illetve vitatta meg, és azokat le is zárta.
A maláj fejlesztési bank körül kirobbant pénzmosási és korrupciós botrányba úgy tűnik, a Goldman Sachs is jócskán belekeveredett. A kormány közeli fejlesztési bank tanácsadójaként a Goldman ellen is vizsgálatot indított a Szövetségi Nyomozó Iroda és az amerikai Igazságügyi Minisztérium, hogy kideríthessék a nagybank szerepét a fejlesztési bank tranzakcióiban - írja a The Wall Street Journal.
Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén - mutat rá a külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmányában a Transparency International. A Magyarországra vonatkozó fejezet többek között arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és az anyag szerint megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A szervezet 11. alkalommal vizsgálta az említett OECD-egyezmény betartását és a kapott eredmény továbbra is lesújtó. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis idén is mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.
Közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium azok után, hogy csütörtökön kiderült: 18, az ukrán határon dolgozó pénzügyőrt tartóztattak le szerdán, mivel a nyomozás szerint segítették a cigarettacsempészeket. A tárca közlése szerint zéró toleranciát hirdetnek minden szabályszegő NAV alkalmazottal szemben.
Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet ma szavazott meg az Országgyűlés 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett. A megszavazott módosító csomag rendelkezései július 1-jén lépnek hatályba.
Victor Ponta román miniszterelnök sajtótájékoztatón is megerősítette vasárnap, hogy nem mond le hivataláról, továbbra is élvezi a koalíció támogatását, az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárást pedig politikai indíttatásúnak minősítette.
Bűnvádi eljárást kezdeményezett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Victor Ponta román miniszterelnök ellen, majd ezt követően lemondásra szólította fel Klaus Iohannis román államfő. Többrendbeli okirathamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel és összeférhetetlenséggel gyanúsítják.
A kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra vonatkozó tervét - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A jelek szerint az ÁSZ évek óta készített integritás felmérése ezzel "révbe ért", hiszen annak tapasztalatait beépítik az ellenőrzésekbe, illetve az abban való részvételt ki is terjesztik a többségi állami tulajdonú cégekre. A közbeszerzési törvény most zajló előkészítése során is be kell építeni az antikorrupciós pontokat, illetve több területen előrelépést ígérő szabályokat vezet be a program.
A fokozódó növekedési elvárások és a gyakran változó piaci környezet késztet egyre több európai céget arra, hogy kockázatosabb bővülési lehetőségek felé forduljon. A hosszú távú adatok alapján azonban a legális és illegális között elhelyezkedő "szürke zónában" való működés nem szolgálja a fenntartható növekedést. A magyarországi cégeken az átlagosnál is nagyobb a növekedési nyomás, így kockázatvállalási hajlandóságuk is erősebb - derül ki az EY Európai Visszaélési kutatásából.
Néhány nappal azután, hogy a kormány megjelentette azt új közbeszerzési törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetés céljából, az interneten elérhetővé vált egy magánszektorbeli, EU-pénzből finanszírozott közbeszerzési adatbázis, amely 2005-től tartalmazza a már lebonyolított több mint 100 ezer magyar közbeszerzést és mostantól napi szinten feltöltik ide az összes új közbeszerzés fontos adatait is. A közpénzkereső.hu, illetve angol változata, a tendertracking.eu oldalak így a transzparencia nyomán mérsékelhetik a korrupciós kockázatokat is, amelyek egy közelmúltbeli kutatás szerint az Európai Unió országai körében a legmagasabbak között van. Az új portál elemzése az átfogó adatbázisa segítségével úgy becsli, hogy 2013-ban a Közép 364 milliárd forintot nyerhetett a közbeszerzéseken.
"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.
A 2007-2013-as költségvetési ciklusra Romániának 1 milliárd euró (mai árfolyamon 302 milliárd forint) korrekciót kell fizetnie az Európai Uniónak - jelentette ki csütörtökön Eugen Teodorovici román miniszter.
Közel 1000 közintézménynél kismértékben csökkentek a korrupciós kockázatok, a kontrollok szintje viszont ezzel egyidejűleg emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontrollok közötti olló szűkült 2013-hoz képest - többek között ez derült ki az Állami Számvevőszék tavaly év végén közzétett Integritás-felméréséből, amely a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait méri, sorozatban már negyedik éve. Az ÁSZ a 2011 óta évente végzett felméréssel egy egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer adaptálásával, továbbfejlesztésével, és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével.
Számos olyan kisebb-nagyobb árulkodó jel megfigyelhető a közbeszerzési rendszerekben, amelyekből következtetni lehet a korrupció kockázatára és egy nagy nemzetközi minta alapján Magyarország a legkorruptabbak közé tartozik - mondta el a Portfoliónak adott interjúban Tóth István János. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a minap mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Azt is megjegyezte, hogy a román korrupcióellenes lépések hatásossága esetén ők is megelőzhetnek minket, ráadásul ő úgy látja, hogy a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót. Meglátása szerint azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.
Öt civil szervezet szerint a paksi bővítéssel kapcsolatos törvény keddi módosítása, vagyis a bizonyos adatokat 30 évre titkosító rész, nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Ezért nyílt levelet írtak a köztársasági elnöknek, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát. Ezen kívül még uniós irányelvet is sérthet a kormány parlament által kedden megszavazott javaslata.
A korrupció a magyar gazdaság szerves része, de nálunk nem fordulhat elő, ezért nem is kell védekeznünk ellene - így lehetne összefoglalni azt, hogy az EY (korábban Ernst & Young) legújabb felmérése szerint mit gondolnak a magyar cégvezetők a korrupcióról. Bíró Ferenc, a tanácsadó cég magyarországi Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának vezetője az Index cikke szerint úgy látja: az elmúlt négy évben nem volt komoly előrelépés abban, hogy a magyar cégek mennyire veszik komolyan a korrupciót és mennyire tesznek ellene.
Nyina L. Hruscsova cikke.
Érezhetővé vált az emberhiány.
Moszkva szerint ez a 12. megszállt település.
Úgy tűnik nem csak az ukrán légvédelem gyengélkedik mostanában.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
