Alkotmánysértőnek tartják a portugál lakástulajdonosok a kormány azon lépését, amely kényszerítené az üresen álló lakások tulajdonosait, hogy azokat hosszú távú bérlőknek adják ki – írja a Bloomberg.
Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk Európa legdrágább albérleteit, most azonban azoknak kedvezünk akik jelentős megtakarítás nélkül külföldön próbálnának szerencsét. A Housing Anywhere legfrissebb elemzése alapján összegyűjtöttük, hogy melyik európai városokban bérelhetünk legolcsóbban szobát.
Jóval többet költöttek a magyarok élelmiszerre, alkoholra, illetve dohánytermékekre az EU-s átlagnál 2021-ben. A "békeidős" statisztikák 2022-re biztosan sokat változnak majd, - főleg a lakhatáshoz kapcsolódó tételekben és az élelmiszerekben - a jelenleg elérhető adatokból azonban az látszik, hogy amikor még híre sem volt a kettessel kezdődő és kétszámjegyű inflációnak, akkor is - vélhetően a mennyiség miatt - nagyobb arányt képviseltek az élelmiszerek és italok a magyar háztartások kiadásaiban. A lakhatási költségek viszont valamivel csekélyebbek voltak itthon, mint az EU-s 25%-os átlag - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.
Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba, ám mégis új pályán haladunk – ez tűnik ki az uniós polgárok lakhatással kapcsolatos kiadásait bemutató legfrissebb statisztikából. Akár tartós tendenciává is válhat az, hogy a lakhatás költségei mind nagyobb részt szakítanak ki a családi költségvetésből, ez ellen pedig az OTP Ingatlanpont szakértője szerint legtöbbet a lakásállomány tudatos rezsicsökkentő felújításával tehetnénk.
A napokban indultak a 2022-es, sorrendben a 16. népszámlálás kérdezőbiztosai, így az eredményekre még jócskán várni kell, de a korábbi felmérések adatai amellett, hogy segíthetnek a várható eredmények értelmezésében, azt is szemléltetik, hogy mekkora változáson ment át a hazai lakásállomány bő harmad emberöltő alatt. Az idei összeírás pedig a hazai lakáshelyzet bemutatásán túl abban is segíthet, hogy újragondoljuk a korszerű lakás fogalmát.
2021-ben az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon tavaly ez az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, azonban egy év alatt egy tized évvel csökkent. A mellett, hogy egyre korábban hagyjuk el a szülői fészket, tavaly az otthonok zsúfoltsága is csökkent hazánkban, a 25 és 29 év közötti korosztályban 23,5-ről 14,7 százalékra. Az OTP Ingatlanpont szakértője az első otthon kiválasztásához gyűjt támpontokat a változó piaci környezetben.
Nemcsak a fiatalok, de az idősebbek körében is egyre gyakoribbá válik a közösségi együttélés Nagy-Britanniában - írja a G7.hu. Bár Magyarországon ez még nem gyakori életforma, a gazdasági és közösségi szempontok miatt a jövőben nálunk is felerősödhet ez a fajta gyakorlat, különösen az elszálló energiaárak okozta rezsiköltségek növekedése miatt.
A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.
Csehországban májusban 16 százalékra emelkedett az éves infláció az áprilisi 14,2 százalékról - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.
A magyar 15 és 29 év közötti korosztály közel harmada, pontosan 30,9%-a élt túlzsúfolt háztartásban 2020-ban - derül ki az Eurostat adataiból. Az arány minimális romlást mutat 2019-hez képest, ami a pandémiához képest nem rossz teljesítmény, tekintve, hogy sok fiatal hazaköltözött a járványos időkben.
A lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. A problémát orvosolandó, most 10 társadalmi szervezet 20 pontban összeszedte, hogy mit is kellene tenni a lakhatási válság kibontakozásának megfékezése ellen.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
A német választások szeptember 26-án lezajlottak, a koalíciós tárgyalások nagy erőkkel folynak. A legfrissebb hírek szerint a választáson legtöbb szavazatot kapó SPD a zöldekkel és a liberális FDP-vel alakíthat kormánykoalíciót. Az eljövendő német kormány gazdasági programja óriási hatással lehet hazánk gazdaságára is, ezen belül pedig kiemelt szektor lehet az építőipar, mely ha Németországban felpörög, az nagy elszívó hatást gyakorolhat a magyar munkaerőre és építési alapanyagokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) kölni Németországi Vállalkozási Tagozata most összefoglalta, hogy a koalícióra készülő pártok milyen programmal is állnak ki az építőipar, azon belül is a lakáspiac terén.
A 27 EU-s ország összesített eredményei alapján 15. helyen áll Magyarország a "fenntarthatóságban", vagyis olyan környezeti, társadalmi, pénzügyi és növekedési mutatókban, amelyek együtt igyekeznek leírni, mennyire akarjuk, hogy legyen még jövője a gyermekeinknek, unokáinknak. A 15. hely valamivel az átlag alatt van, és ugyan hiába szerepeltünk jobban a zöld pénzügyekben és a környezeti szempontokban, a társadalmi mutatók, például a lakhatás és a képzettség, lefelé húzzák a magyar Fenntarthatósági Index értékét. Kevés olyan uniós ország van, ahol népességarányosan többen élnek súlyosan elégtelen életkörülmények között, mint itthon, és azon tagállamok száma is igen csekély, ahol még nálunk is kevesebben rendelkeznek legalább egy alapszintet elérő digitális készséggel - derül ki az MNB Fenntarthatósági Jelentéséből.
Drága albérletek, alacsony kezdőfizetések, kevés kollégiumi hely - csak néhány tényező, mely megnehezíti, akár egyenesen el is lehetetleníti az egyetemista hallgatók önálló lakhatását. Ennek következtében nem véletlen, hogy Magyarországon a fiatal felnőttek az EU-s átlaghoz mérten csak jóval később hagyják el a szülői fészket, míg a fejlettebb országokban, ahol többen járnak egyetemre, jóval alacsonyabb az átlag. Egy nyáron végzett felmérésünkben megkérdeztük az egyetemista hallgatókat, szerintük mi lehet a megoldás a helyzetre - a válaszok pedig gyakran összecsengenek.
Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.
A tapasztalatok, a kínálat és már a statisztikák alapján is visszaigazolódott, hogy az elmúlt egy évben csökkent Magyarországon, különösen Budapesten a kiadó lakások bérleti díja. Van azonban sok egyedi történet, ami miatt nem feltétlenül igaz az az általánosítás mindenkire, hogy kevesebbet fizet a lakhatásra, leginkább a beragadt szerződések, vagy a nagyobb, vagy valamilyen szempontból kedvezőbb lakásba átköltözés miatt. Arra vagyunk hát kíváncsiak, hogy, ki, mit tapasztalt 2020-ban: kérjük Olvasóinkat, hogy a cikk végén szavazzanak, hogy bérlőként, vagy kiadóként kevesebb, ugyanannyi, vagy több bevételt/kiadást jelentett a 2020-as év.
Egy új, kajmán-szigeteki program keretében több évet is a szigeten tölthet az, akinek fizetése legalább 100 ezer dollár évente. Ez több mint 31 millió magyar forintnak felel meg, tehát havi szinten mintegy 2,6 millió forintos fizetés kellene hozzá.
Az elmúlt években több tízezer mélyszegénységben, és szegregátumokban élő magyarnak segítettek különféle uniós hátterű programokban jobb lakhatási körülményeket elérni és ennek keretében a napokban adtak át egy újabb projektet Kislétán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben öt szociális bérlakást és szolgáltató épületeket alakítottak ki a település szegregált területén élő családok számára. A több mint 196 millió forint értékű forrást az önkormányzat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program pályázati kiírásán nyerte el.
Globális jelenség, hogy a jegybankok laza monetáris politikája ellenére sincs infláció. Sokan ennek az egyik okát is tudni vélik: szerintük a lakhatási költségek a valósnál kisebb súllyal szerepelnek az inflációs kosárban. Ezek áremelkedésével számolva pedig akár lényegesen magasabb is lehetne az infláció. Erről most kezd beindulni egy vita Európában is, ami végső soron akár a ma ismert inflációs fogalom újraértelmezéséhez vezethet. Most megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: mekkora a lakhatási költségek súlya és mi lenne, ha nagyobb lenne.
Kilépett szűk sávjából az euró árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
