A mostani környezetben rövid távon egyértelműen rossz befektetés a lakásvásárlás - osztotta meg gondolatait Balásy Zsolt, a HOLD After Hours portfóliókezelője. Az elemző szerint a következő 3 évben befektetési szempontból magasabb hozam lesz elérhető állampapírral, mint lakáskiadással és egyelőre a hitellel történő vásárlás sem jelent jó megoldást.
Kiadni vagy eladni? - merülhet fel a kérdés sokakban, akik örökölnek egy lakást. A szakértők szerint a legtöbb örökös olyan helyzetben van, hogy a kérdés nem jelent számára valódi dilemmát, persze, aki hosszabb időtávban gondolkodik és nincs kényszerhelyzetben, annak érdemes megfontolni a döntést - hívták fel a figyelmet a Balla Ingatlan szakértői.
A portugál kormány úgy döntött, hogy betiltja a rövid távú lakáskiadást a lakhatási válságra reagálva. Egyre több helyen szigorítják az Airbnb és más közvetítők tevékenységét. Magyarországon egy faramuci szabályozást vezettek be, amelyet nem is alkalmaznak. A korlátozás viszont nem várt hatásokkal járhat a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke szerint.
Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat.
Tovább nőttek a lakbérek februárban: országosan 1,8, a fővárosban 1,4%-kal lettek magasabbak egy hónap alatt, Budapest valamennyi kerületcsoportjában emelkedés történt. A nominális lakbérek növekedési üteme éves összevetésben még mindig alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük néhány százalékkal csökkent egy év alatt. Az előző hónaphoz mérten azonban a lakbérek jobban nőttek a fogyasztói áraknál, így reálértéken számítva januárhoz képest kismértékű emelkedést mutattak - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Nagy átalakulásokat hozott az ingatlanpiacon is az orosz-ukrán háború. Szerencsére Magyarországon a közvetlen hatások kevésbé voltak erősek, legfeljebb az ukrán nemzetiségűek bérleti - és egyes esetekben vásárlói - oldalon történő megjelenésén keresztül voltak láthatók. Közvetett hatás azonban annál több volt. Leginkább a gazdasági bizonytalanságok, az emelkedő energiaárak, a forint gyengülése és az ezekkel összefüggésben megugrott infláció, valamint kamatemelések befolyásolták a lakások iránti keresletet, ami miatt egyre több helyen a lakásárak stagnálását, vagy enyhe visszaesését látjuk. A bizonytalanság ugyanakkor mindig lehetőség is egyben, különösen, ha valaki befektetési céllal vásárolna. Éppen ezért megnéztük, hogy a jelenlegi lakáspiacon hol, milyen hozamok érhetők el és ez alapján érdemes-e, és ha igen, hol érdemes ingatlant vásárolni.
A hazai ingatlanpiacon már látszanak a lassulás jelei, a nagyméretű, korszerűtlen családi házakra eltűnt a kereslet, az olcsóbb kislakásokat viszont napok alatt elkapkodják a vevők. Bár a tavalyi évben rekordot döntve, több mint 1300 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a vásárlók, mégsem tudnak jobb vagy nagyobb házat venni. A bérnövekedés sem tudott lépést tartani az áremelkedéssel, ma másfél évvel többet kell dolgozni egy új építésű lakásért, mint hét éve. Az OTP Bank az ingatlanvásárlás területén, eddig is számos lehetőséget kínált ügyfeleinek, de alig három hónappal ezelőtt ingatlanhirdetési portált indított, aminek a célja egy lakás ökoszisztéma kiépítése. Az alacsonyabb kereslet miatt felértékelődnek a minőségi lakáshirdetések, de a 3D bejáráshoz hasonló innovatív megoldások aligha terjednek el gyorsan. Az értékesítés nehézségei az ingatlanközvetítők pozícióját erősítik, így hamar eltűnhet az ikonikus „ingatlanosok ne keressenek” mondat a hirdetések szövegéből. A Portfolio Lipták Zsuzsát, az OTP Otthonmegoldások ügyvezető igazgatóját kérdezte az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről, a hirdetési szokások változásáról és a lakáspiac slágereiről.
A hazai társadalom(politika) állandósult problémája a szegénység tartóssá válása a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra és lakhatási feltételek egyenlőtlenségei folytán. Az ingatlanpiaci és városfejlesztési folyamatok (főként az alacsony státuszúakat kiszorító, a városok fizikai megújításával járó dzsentrifikáció), továbbá a sikertelen közpolitikai beavatkozások miatt a hazai nagyvárosokban is kialakultak hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat tömörítő városrészek, azaz szegregátumok.
Az igazi roham még várat magára a lakásbérleti piacon, de augusztusban és szeptemberben a vártnál jelentősebb keresletnövekedés várható a szabad bérlemények iránt. A leendő bérlőknek és bérbeadóknak is jól jöhet ez a szusszanásnyi idő, hiszen több változásra is fel kell, hogy készüljenek, mivel a koronavírus-járvány lecsengésével már valamelyest átalakultak a preferenciák és a közelmúlt változásai még tovább fogják alakítani az ideális bérelt lakásról alkotott képet. Az OTP Ingatlanpont összegyűjtötte, hogy mire érdemes figyelni az első lakást bérlőknek és bérbeadóknak.
A tegnapi napon energia veszélyhelyzeti kategóriát rendelt el a kormány, melynek értelmében a lakossági rezsicsökkentési pajzsot részben megszüntetve az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra piaci árat vezet be. Mivel a piaci és a csökkentett ár közötti különbség mostanra hatalmasra nőtt - egyes esetekben akár 8-10-szeres különbség is lehet – a többlet kifizetése a lakosság egy jelentős részének komoly fájdalmat fog okozni. Mindez a lakáspiacon is nagy átalakulásokat hozhat, a fenntartási költségek drasztikus megváltozása a lakások árazásában is gyorsan meg fog mutatkozni. Kik lesznek a legnagyobb vesztesek és lehetnek-e egyáltalán nyertesek? Nézzük, milyen változások várhatók a hazai lakáspiacon!
A bérleti díjak áprilisban tovább nőttek, és elérték a koronavírus-válság előtti szintet – állapítja meg legfrissebb fővárosi bérlakáspiaci elemzésében a Rentingo.com. Két éve nem volt ilyen drága a lakásbérlés Budapesten, márciushoz képest 4,5, az előző év azonos időszakához képest pedig 15,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, így a múlt hónapban átlagosan havi 165 ezer forintot kértek a fővárosi bérbeadók kiadó lakásukért. A bérleti díjak alja, a piac fordulópontja tavaly márciusban volt, azóta az inflációt is túlszárnyalja a lakbérek növekedése. A bérleti díjak mellett a hozamokat pedig legfrissebb elemzésében, az Ingatlan.com vizsgálta.
A koronavírus-járvány lakáspiaci vesztese Budapest belvárosa és a rövidtávú lakáskiadás voltak, azonban a turizmus újraindulásával párhuzamosan a belső kerületek ingatlanpiaca is megélénkült, és úgy tűnik, hogy az Airbnb ismét vonzó alternatívává válhat a befektetési célú vásárlók számára. Sok még a kérdés azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon mire lehet számítani a belső kerületekben, de az OTP Ingatlanpont szerint a helyzet biztató.
Az orosz lakásbérleti piac jelenleg a fejlődés kezdeti szakaszában van: a professzionális projektek csak most kezdenek megjelenni, és szinte az egész kínálat a szervezetlen piacon lévő magánegységekből áll. Az állam aktív részvétele és a várható intézkedések (a fejlesztők és a bérlakások iránti kereslet ösztönzésére) azonban hozzájárulhatnak a szegmens aktív fejlődéséhez: 2030-ra legalább 45 millió m2 bérlakás építését tervezik. Ugyanakkor a hosszabb távú potenciált a piaci szakértők a teljes orosz lakásállomány legalább 20%-ára becsülik, míg a jelenlegi érték 6% (abszolút értékben körülbelül 520 millió m2). És még ha ez részlegesen valósul is csak meg, a bérlakások minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak majd az orosz építési piacon az elkövetkező években - derül ki az EECFA elemzéséből.
Barcelona, Amszterdam, Dublin, San Francisco, New York. Csak néhány azok közül a nagyvárosok közül, ahol 2019-ig, az utolsó teljes turisztikai évig gondot okozott a rövidtávú lakáskiadás. Néhány nagyvárosban ezt szabályozták, és szigorúbb jogi keretek között, de engedélyezik ezt a szálláshelyszolgáltatást, de például az amerikai nagyvárosban, New York-ban, gyakorlatilag albérleti pozícióig „nyesték vissza” ezt az iparágat. Idehaza 2015 óta minden évben megjelentet egy tanulmányát az „airbnb-zés”, vagyis a rövidtávú lakáskiadás szabályozatlanságáról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. Idén ez vitát robbantott ki a hotelszakma és az apartmankiadók között. A lakáskiadók szerint a szállodások csak a piacukat védik, mert bajban vannak a kevés turista miatt, a szállodai szövetség viszont azt mondja: csak egyenlő versenyfeltételeket szeretne.
A héten számoltunk be róla, hogy a szállodaszövetség javaslatokat fogalmazott meg a rövid távú lakáskiadás szabályozására, a pontok többsége igencsak kedvezőtlenül érintené a legális keretek között működő magánszálláshelyek kiadóit. Válaszul a Magyar Apartmankiadók Egyesülete is közleményt adott ki, melyben kifejtették, hogy mely pontokban nem értenek egyet a szövetséggel. Most pedig már az Airbnb is megszólalt az ügyben, válaszul azonban nem a javaslatokat véleményezte, hanem pontokba szedte, hogy mivel tudná Budapest városát támogatni.
Az elmúlt évtizedekben sokat változott a befektetési lehetőségek köre, a befektetési eszközök egyik legkedveltebb típusa azonban továbbra is az ingatlan. Ha ingatlanbefektetésről beszélünk, a legtöbben egy jó helyen lévő, könnyen kiadható lakás képét vizionálják, az ingatlanbefektetések lehetősége azonban túlmutat ezen. Az alábbiakban a hazai ingatlanpiac intézményi és a magánbefektetői helyzetét járjuk körül.
Tegnap adott ki javaslatokat a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a rövid távú lakáskiadás korlátozására vonatkozóan, amire ma egy közleményben reagált a Magyar Apartmankiadók Egyesülete. Vége a turistákban gazdagabb nyári időszaknak, így újra fellendülni látszik a szállodák és a magánszálláshelyek közötti konfliktus.
A lakáskiadás jövedelméből adózni kell - hívta fel a figyemet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden, annak kapcsán, hogy a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást.
Benyújtotta a törvényjavaslatot Böröcz László, melynek értelmében az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlői részére – amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony 2020. december 31-én már fennállt – az évekkel korábbi szabályozásnak megfelelően ismételten vételi jogot biztosítanak. A döntés, többek között az I. kerület, budai Várban található önkormányzati lakásait is érinti, ahol a műemléki védettség miatt elmaradt a rendszerváltás utáni privatizáció.
Bár az elmúlt hónapok tranzakciószámai alapján úgy tűnik, magára talált a lakáspiac, a budapesti értékesítők elmondásai alapján a belvárosban továbbra is kevesebb lakás cserél gazdát, mint a járvány előtti időszakban. Mindez főkét a befektetési célú lakásvásárlók eltűnésével magyarázható, ami nem meglepő annak fényében, hogy Airbnb nélkül, a hosszú távú kiadással elérhető hozamok jelentősen alacsonyabbak, mint néhány évvel ezelőtt. Az újlakáspiac számait nézve ráadásul azt látjuk, hogy a magyar fővároshoz hasonló méretű, angliai Birmingham városában már magasabb hozamok érhetők el lakáskiadással, mint Budapest belvárosában.
Most robban be a valódi fegyverkezési verseny.
Súlyos ökológiai katasztrófa alakult ki.
Lejtmenetben a magyar Mercedes, Audi és a Suzuki.
Váratlanul megjelent egy sok szabályátírást tartalmazó tervezet.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Luczay Péterrel, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
