A bezárásra kényszerült cégek teljeskörű támogatása, megmentése, ágazattól függetlenül. A munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése. A koronavírus-járvány miatt teljes leállásra ítélt vállalkozások valódi támogatása. A jelenlegi támogatási rendszer bonyolult, nem nyújt érdemi előnyt a hazai cégeknek - így lehet összefoglalni a magyar vállalkozói közösség véleményét a sajátos magyar Kurzarbeitról. Mindezek alapján kijelenthető: a járvány miatt hozott legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedés még a hatályba lépés előtt kudarcot vallott jelenlegi formájában.
Véleményezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózata a gazdaságvédelmi akcióterv eddig ismertetett részletszabályait. Ezekből kiderül, hogy a vállalkozók már most felülvizsgálnák a bértámogatási rendszert és a 13. havi nyugdíjt idén és jövőre adnák oda az időskorúaknak. Vagyis az MGYOSZ és a VOSZ után az MKIK is gyakorlatilag módosítaná az akcióterv legfontosabb elemét, a magyar Kurzarbeitot.
A vírus okozta rendkívüli és egyben tragikus helyzet, páratlan innovációs potenciált is jelent a magyar gazdaság technológiai szempontból kevésbé fejlett szereplői számára. Az eddig zömében offline működő a digitális eszközöktől elzárkózó, a fejlesztést problémaként megélő cégvezetők most elementáris erővel érzik, hogy be kell lépniük a digitális világba. A változás most már nem halogatható tovább egyetlen ágazatban sem. Az elmúlt hetek tapasztalatairól és a vészhelyzeti stratégiáról számol be Kott Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának elnöke.
Parragh László az ATV Egyenes beszéd című műsorában értékelte a kormány eddigi bejelentéseit és adott egy helyzetképet arról, hogy élik meg a mostani helyzetet a vállalkozások.
A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) által az elmúlt héten, közel 3200 fős minta alapján végzett kutatás azt támasztja alá, hogy a cégek közel egyharmada home office vagy távmunka jellegű tevékenység bevezetését rendelte el. A Modern Vállalkozások Programja által most elkészített, ráépülő felmérés szerint megállapítható, hogy egyetlen hét alatt legalább további 15%-kal emelkedhetett azon vállalkozások száma, amely a céges működés irodából történő kitelepítésében, a távoli elérésekben látja a működés folytonosságának lehetőségét - derül ki az MKIK közleményéből.
Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el - állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.
Nehezen érthető a hazai döntéshozók késlekedése, amikor már nemcsak Németország, hanem olyan országok is, mint Románia vagy Szlovákia már két hete bejelentették a munkavállalói bérek nagy arányú támogatását - fejtette ki a Portfolio-nak adott gyorsértékelésében Fajcsák Gábor, akit arról kérdeztünk, milyen várakozásokkal tekint a jövő hétre várható, példátlan méretű gazdaságélénkítő csomagra. Az RSM adóüzletágának vezetője szerint a legfontosabb és legsürgetőbb a munkavállalói bérek támogatása, nemzetközi példák alapján, valamint a napi megélhetési gondokkal küzdők számára is azonnali segítség kellene.
Várhatóan április 6-án, vagy 7-én hirdeti ki Orbán Viktor a hatalmas gazdasági mentőcsomagot, amihez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összeállította a kríziscsomagok után, most külön az ágazatspecifikus javaslatait is. Egy kis ízelítő a legfontosabb, kereskedelmi ágazatot érintő pontokból: az élelmiszerüzletekben a vásárlókkal kapcsolatba kerülők kapjanak védőfelszerelést; forgalomcsökkenés mértékétől függő bérleti díj módosítás jöhessen létre az üzletek bérlői és bérbeadói között; átütemezhetőek legyenek a hitelszerződések; legyen egységes nyitvatartása a boltoknak és munkaerőhiány esetén ez akár egy rövidebb időszak is lehessen; az érintett üzletágak az adóelőlegekre fizetési haladékot kapjanak.
A kormány a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági bizonytalanságban, egyfajta ködben helyes válaszokat ad - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét azok után kerestük meg, hogy a szervezet eljuttatta a kormánynak az átfogó kríziscsomagját. A kamara első embere szerint figyelmeztető jel, hogy nincs tapasztalatunk ehhez hasonló válságokkal, nem tudjuk, hogyan fut le és mekkora károkat okoz.
Komplex, a gazdasági élet szereplőit több módon is érintő válságkezelési, gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Korábban a teljes intézkedéssorozatról beszámoltunk, most azokat a lépéseket emeljük ki, amelyek közvetlenül érinthetik az embereket.
Miután Orbán Viktor hétfő reggel a gazdasági élet több kulcsfontosságú szereplőjével és a kormány tagjaival egyeztetett, meg is érkezett az első javaslatcsomag a kormányhoz és a gazdaságújraindítási akciócsoporthoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis összeállította a második kríziscsomagját, ami 4 azonnali intézkedést tartalmaz: Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása; munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése; életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása; szolidaritási, közjót biztosító intézkedések. A válság miatt munkanélkülivé válók, a nyugdíjasok, az egészségügyi és oktatásban dolgozók, valamint a gyermekes családok plusz támogatáshoz juthatnak alanyi alapon. A Nemzeti Válságkezelési Alap 2000-4000 milliárd forintra rúghat, célja, hogy a gazdaság motorját képező vállalkozások "átmenetileg lélegeztetőgéphez" jussanak, de nem támogatás/ingyenpénz vagy hitel formájában, hanem befektetés formájában. Vagyis a megsegített hazai cégekben tulajdonossá válik a válságkezelési alap, ennek a kezelője a Magyar Államkincstár és irányítói a kamara és a kormány delegáltjai.(Korrekció: cikkünk verziójában tévesen értelmeztük a bejelentett intézkedéssorozat egyik elemét. A Nemzeti Válságkezelési Alapon keresztül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem válik tulajdonossá a megsegítendő cégekben.)
A vállalkozások adófizetési kötelezettségei esetében van lehetőség fizetési könnyítést kérni a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzet miatt, ezért logikusan adódik a kérdés: mit tehet a cég a kötelező kamarai tagdíj befizetése esetén.
A koronavírussal kapcsolatos szükségintézkedések és annak eredményeként kialakuló gazdasági sokk, a kritikus ágazatokon kívül várhatóan a vállalkozói közösség legkisebb, vagy legkevesebb tartalékkal bíró szereplőit fogja leginkább megviselni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programja digitális „segélyvonallal” és egyéb díjmentes szolgáltatásokkal készül segíteni a jelenleg az online térbe menekülő, bajba jutott cégeknek.
Miután a budapesti és az országos kereskedelmi és iparkamara is közzétette friss vállalati visszajelzéseinek összesítőit az eddig érzékelt gazdasági-pénzügyi problémákról, ma egy újabb közleményt küldött szerkesztőségünknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy továbbra is várják a cégek visszajelzéseit. Ma reggel egyébként az MKIK elnöke borúlátóan nyilatkozott a helyzetről és egyúttal néhány további javaslatot is megfogalmazott.
Amíg nem látunk tisztábban a koronavírus negatív gazdasági hatásaival kapcsolatban, korai lenne az államnak nagyobb szerepet vállalnia a kárenyhítésben, de minden boltot be kellene záratni az élelmiszerüzleteken kívül a vírus terjedésének lassítására – nyilatkozta a hvg.hu-nak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a taxisokon kívüli körnek is célszerű lenne megadni a katás kedvezményt és a kormány bizonyára dolgozik még további intézkedéseken. Szerinte „valóban több százezres létszámleépítés várható, illetve van már ma is.”
A cégek 74 százaléka kedvezőtlennek ítéli saját vállalkozása üzleti helyzetét a következő hat hónapra vonatkozóan, 37 százalékuk pedig nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számít a következő fél évben - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdán az MTI-vel.
Már 15 ezernél is több cég válaszolt a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásait kutató felmérésre - mondta Parragh László, a felmérést készítő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: eddig 9 ezer választ dolgoztak fel, amelyekből azt látni hogy napról napra nagyobb az ijedtség és a félelem a cégeknél. A vállalkozások egyre inkább szembesülnek azzal, hogy a koronavírus nem kerüli ki őket - tette hozzá.
Minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani - vélekedett az új kkv-stratégia bemutatása alkalmából tartott előadásában György László. Az innovációs minisztérium államtitkára ezt követően részletesen bemutatta a stratégia legfőbb zászlóshajó projektjeit.
