A kkv-kat segítő tanácsokat vár Orbán a kamarától
Orbán Viktor arra kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, tegyen javaslatot a kormánynak a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére.
Orbán Viktor arra kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, tegyen javaslatot a kormánynak a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére.
Vasárnap délelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével, Parragh Lászlóval tanácskozott a Karmelita kolostorban Orbán Viktor miniszterelnök - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint elfogadhatatlan a főváros által tervezett újraindítási adó. A jelenlegi válság sújtotta helyzetben semmilyen formában nem támogatható a még működő, és a gazdaságot életben tartó vállalkozások megsarcolása – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki küldöttgyűlésén a 127 küldött - nyílt szavazáson - ellenszavazat nélkül, 19 tartózkodás mellett ismét Parragh Lászlót választotta meg a köztestület elnökének, megbízatása a 2020-2024-es időszakra vonatkozik.
Már nem a munkaerőhiány a fő kérdés Magyarországon, ahogy az elmúlt években volt, mert a pandémia hatására egy csapásra megváltozott a helyzet, mindezek miatt pedig a korábban jellemző bérdinamika erőteljes visszaesésére lehet számítani – mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akit a héten újabb négy évre kamarai elnöknek választhatnak. Parragh szerint a járvány második hulláma minden várakozást felülmúlt Európában, ami a gazdaságra is negatív hatással lesz. Szerinte most a beruházásokon túl a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni.
Míg március elején a hazai vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága 78 százalék volt, addig áprilisra átlagosan 23 százalékponttal 55 százalékra zuhant vissza és abban a hónapban a cégek 12 százaléka már működése felfüggesztéséről – derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) ma közzétett átfogó elemzésében. A kutatásba csaknem 3 ezer cég kapacitáskihasználtsággal, pénzügyi tartalékkal és foglalkoztatotti létszámváltozással, valamint a bérek és az értékesítési árak változásaival kapcsolatos válaszait, várakozásait építették bele és a válaszokat nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok. A kutatás vállalati likviditást érintő vizsgálatából például kiderült, hogy a hazai cégek közel fele legfeljebb 2 hónapra, közel kétharmada pedig legfeljebb 3 hónapra elegendő saját tőkével rendelkezett az akkori cégek kapacitáskihasználtság mellett a fennálló pénzügyi kötelezettségei teljesítéséhez, így tehát sokan kerültek hirtelen nagyon nehéz helyzetbe. Azóta már a járvány második hullámával küzd az ország, és bár átfogó korlátozások nincsenek, de a tavaszi tapasztalatok mégis jó tanulsággal szolgálhatnak.
A vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a kedvezőbb üzleti környezet kialakítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium bürokráciacsökkentő intézkedéseket dolgoz ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatai alapján - jelentette be György László (képünkön), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket – jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy mai sajtóreggelin. Krisán László elmondása szerint a program eddigi tapasztalataival ellentétben most arányaiban a legtöbb (16%) hiteligény Budapestről érkezett, és nagyon erős volt még az érdeklődés Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékből is. A beszélgetésen szóba kerültek az idei évi gazdasági kilátások is, amelyek kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ igazgatósági elnöke a Portfolio kérdésére tejesen kizártnak nevezte, hogy idén legyen még gazdasági növekedés, de a nagyfokú gazdasági bizonytalanságok miatt konkrét előrejelzést nem adott az idei évi GDP-teljesítményre. Azt azonban megjegyezte: vannak félelmei, hogy "be fog indulni egy csődhullám", és az már most látszik bizonyos adatokból, hogy a céges körbetartozások és a lánctartozások már beindultak a válság hatására.
Május közepén, a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című (GINOP-1.2.8-20 kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 33,3 milliárd forint. A konstrukció több szempontból is érdekes, elsősorban azért, mert egy teljesen új finanszírozási megoldást mutat be a magyar vállalkozóknak. A pályázat részleteiről, a konstrukcióról kérdeztük Czimbalmos Leventét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetőjét.
A gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számít Parragh László, azon sem lepődne meg, ha kétszámjegyű lenne idén a GDP zuhanása – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Népszavának. A szakember szerint ha szükséges, akkor elképzelhető a jelenleg három hónapos álláskeresési járadék meghosszabbítása is.
A bezárásra kényszerült cégek teljeskörű támogatása, megmentése, ágazattól függetlenül. A munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése. A koronavírus-járvány miatt teljes leállásra ítélt vállalkozások valódi támogatása. A jelenlegi támogatási rendszer bonyolult, nem nyújt érdemi előnyt a hazai cégeknek - így lehet összefoglalni a magyar vállalkozói közösség véleményét a sajátos magyar Kurzarbeitról. Mindezek alapján kijelenthető: a járvány miatt hozott legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedés még a hatályba lépés előtt kudarcot vallott jelenlegi formájában.
Véleményezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózata a gazdaságvédelmi akcióterv eddig ismertetett részletszabályait. Ezekből kiderül, hogy a vállalkozók már most felülvizsgálnák a bértámogatási rendszert és a 13. havi nyugdíjt idén és jövőre adnák oda az időskorúaknak. Vagyis az MGYOSZ és a VOSZ után az MKIK is gyakorlatilag módosítaná az akcióterv legfontosabb elemét, a magyar Kurzarbeitot.
A vírus okozta rendkívüli és egyben tragikus helyzet, páratlan innovációs potenciált is jelent a magyar gazdaság technológiai szempontból kevésbé fejlett szereplői számára. Az eddig zömében offline működő a digitális eszközöktől elzárkózó, a fejlesztést problémaként megélő cégvezetők most elementáris erővel érzik, hogy be kell lépniük a digitális világba. A változás most már nem halogatható tovább egyetlen ágazatban sem. Az elmúlt hetek tapasztalatairól és a vészhelyzeti stratégiáról számol be Kott Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának elnöke.
Parragh László az ATV Egyenes beszéd című műsorában értékelte a kormány eddigi bejelentéseit és adott egy helyzetképet arról, hogy élik meg a mostani helyzetet a vállalkozások.
A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) által az elmúlt héten, közel 3200 fős minta alapján végzett kutatás azt támasztja alá, hogy a cégek közel egyharmada home office vagy távmunka jellegű tevékenység bevezetését rendelte el. A Modern Vállalkozások Programja által most elkészített, ráépülő felmérés szerint megállapítható, hogy egyetlen hét alatt legalább további 15%-kal emelkedhetett azon vállalkozások száma, amely a céges működés irodából történő kitelepítésében, a távoli elérésekben látja a működés folytonosságának lehetőségét - derül ki az MKIK közleményéből.
Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el - állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.
Nehezen érthető a hazai döntéshozók késlekedése, amikor már nemcsak Németország, hanem olyan országok is, mint Románia vagy Szlovákia már két hete bejelentették a munkavállalói bérek nagy arányú támogatását - fejtette ki a Portfolio-nak adott gyorsértékelésében Fajcsák Gábor, akit arról kérdeztünk, milyen várakozásokkal tekint a jövő hétre várható, példátlan méretű gazdaságélénkítő csomagra. Az RSM adóüzletágának vezetője szerint a legfontosabb és legsürgetőbb a munkavállalói bérek támogatása, nemzetközi példák alapján, valamint a napi megélhetési gondokkal küzdők számára is azonnali segítség kellene.
Várhatóan április 6-án, vagy 7-én hirdeti ki Orbán Viktor a hatalmas gazdasági mentőcsomagot, amihez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összeállította a kríziscsomagok után, most külön az ágazatspecifikus javaslatait is. Egy kis ízelítő a legfontosabb, kereskedelmi ágazatot érintő pontokból: az élelmiszerüzletekben a vásárlókkal kapcsolatba kerülők kapjanak védőfelszerelést; forgalomcsökkenés mértékétől függő bérleti díj módosítás jöhessen létre az üzletek bérlői és bérbeadói között; átütemezhetőek legyenek a hitelszerződések; legyen egységes nyitvatartása a boltoknak és munkaerőhiány esetén ez akár egy rövidebb időszak is lehessen; az érintett üzletágak az adóelőlegekre fizetési haladékot kapjanak.
A kormány a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági bizonytalanságban, egyfajta ködben helyes válaszokat ad - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét azok után kerestük meg, hogy a szervezet eljuttatta a kormánynak az átfogó kríziscsomagját. A kamara első embere szerint figyelmeztető jel, hogy nincs tapasztalatunk ehhez hasonló válságokkal, nem tudjuk, hogyan fut le és mekkora károkat okoz.
Komplex, a gazdasági élet szereplőit több módon is érintő válságkezelési, gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Korábban a teljes intézkedéssorozatról beszámoltunk, most azokat a lépéseket emeljük ki, amelyek közvetlenül érinthetik az embereket.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
A politikai jövőjéről is beszélt.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
A budapesti egység lesz az első Közép-, és Kelet-Európában.
A befektetők a háborús hírekre figyelnek.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
