Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Hétfőn 10 órakor veszi kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szokásos, minden évben megrendezett Gazdasági Évnyitó rendezvénye, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal majd Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. A Portfolio az eseményről élőben tudósít a helyszínről.
Minden vállalkozás, illetve cégvezető, tulajdonos a napokban kapta vagy kapja kézhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató levelét a kamarai hozzájárulás megfizetésének határidejéről.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciáján az infláció és a növekedés kapcsolatáról beszélt. Szerinte recesszió nélkül nem lehet legyőzni az inflációt, ezt mutatják az elmúlt egy év gazdasági adatai is Magyarországon. Az infláció ugyanis a recesszió következtében esett vissza.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett, és Parragh Lászlóval azt közölte, hogy a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfő délután megjelent közleménye után újabb részleteket közölt Parragh László, a szervezet elnöke az általuk javasolt céges rezsicsökkentési javaslatról. Konkrétan azt kérik a kormánytól, hogy teremtsen olyan helyzetet, ahol automatikusan csökkennek a korábban fix (jellemzően nagyon magas) áron megkötött energiaszerződésekben szereplő árak. A kamarai elnök megszólalásaiból az is kiderült, hogy a kormány ezzel kapcsolatos döntésére már nem is kell sokat várni.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján tartott beszédet Parragh László, Varga Mihály és Nagy Márton előadása után. A pénzügyminiszterhez és a gazdaságfejlesztési miniszterhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a munkaerőpiaci kilátásoknak, és jelezte, hogy 500 ezer új munkaerőre lenne szükség és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. Itt pedig konkrétan megemlítette a határon túli magyarokat és azt is leszögezte, hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal "Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét". A geopolitikai helyzetről alkotott gondolatait is megosztotta a vállalkozó közönséggel, ugyanis szerinte a háború csak a felszín és éppen Európa gazdasági térképének újraszerkesztése folyik, és ez amerikai kísérlet. A konkrét kormányzati tervek között említette meg, hogy Kelet-Magyarországon a kormány 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet fog építeni, hogy a beruházásvezérelt iparbővülést a térségben támogassa. Az akkumulátorgyárakat támogató kormányzati politikát a védelmébe vette, a járműipartól függ ugyanis 300 ezer család megélhetése közvetlenül is. Aláhúzta továbbá, hogy Magyarország nem mond le az orosz energiáról. Míg Nagy Márton és Varga Mihály kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen semmilyen megjegyzést a Magyar Nemzeti Bank politikájára, Orbán Viktor szóba hozta az ügyet és elismerte, hogy van most egy gazdaságpolikai vita az MNB és a kormány között, és érzékeltette, hogy hHa széthúznak a lovak, akkor a kocsi az árokban köt ki". Azt is bevallottta, hogy az ő kötelessége újra megteremteni a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot.
Csütörtökön 10 órakor veszi kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományosan minden évben megrendezett Gazdasági Évnyitó című rendezvénye, amelyen ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólal fel. Az eseményen Parragh László a jegybanknak üzent, szerinte a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik. Nagy Márton miniszter azt hangoztatta, hogy folytatódik a beruházásra épülő gazdasági növekedés, a beruházási rátát 30%-ra akarják emelni, és ehhez lényegesen több energiára, valamint a munkaerő számának emelésére van szükség. Erre az egyik lehetőség a gazdasági migráció a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy kezdenek kimerülni a munkerőben rejlő belső tartalékok. Emellett a magyar gazdaság kilátásait is értékelte a tárcavezető.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - 5-10 százalékos sávban -, valamint a meglévő vállalkozói hiteleknél biztosítsa a moratórium lehetőségét.
A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.
Egész Európa recesszió előtt áll, ami alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de ezt tompítani kell – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a rendszerváltás sokkjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. A kamara célja az, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, ezért az iparvállalatok, és a termelőkapacitások megmentésére van most szükség. Az MKIK elnöke a GVI előzetes felmérései alapján ismertette, hogy a vállalatok pesszimistává váltak a kilátások kapcsán. Ami az állam helyzetét illeti, ha nem érkeznek meg az EU-források, akkor Magyarországnak devizakötvényeket kell kibocsátania. Úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Parragh László szerint az energiaárak sokkja miatt elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése.
Csökkent az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúramutatója 2022 áprilisához képest: plusz 36 pontról plusz 22 pontra változott a 2022. júliusi adatfelvétel alapján - közölte a kamara gazdaságkutatója kedden az MTI-vel. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 350 cégvezető véleményét kérdezték meg vállalatuk üzleti helyzetéről és kilátásairól.
Számítottam arra, hogy elégedetlenség lesz a katások körében. Az viszont elszomorít, hogy az a 85%-nyi munkavállaló, aki teljes közterhet fizet, közömbös – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke a tüntetések és hídlezárások után adott interjúban. A vállalkozásoknak a többsége ugyanis lényegesen több pénzt fizet, mint aki katázik, ezek persze tagadhatatlanul bonyolultabb adózási formák. Ez azt jelenti, hogy az ország napi működését az a munkavállalói kör biztosítja, aki nem tudott vagy nem akart katán keresztül rejtett munkavállalói viszonyt felvállalni. Parragh László szerint a több mint 450 ezer katásból 70-80 ezer maradhat a rendszerben. Az MKIK elnöke mindezek mellett a gazdasági kilátásokról, az inflációról és a forint árfolyamáról is beszélt.
A tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) eredetileg javasolt, ugyanakkor kissé erőteljesre sikerült - így reagált Parragh László, a szervezet elnöke a kormány által hétfőn beterjesztett új kata-törvényjavaslatra. Vagyis a kata-módosítások szószólója és legnagyobb képviselője is elhatárolódott a törvénytervezettől.
Egy teljesen új szabályrendszerrel váltaná fel januártól a mai KATA szerinti adózást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata.
Három évvel ezelőtt mindössze 9000 tanuló volt az iskolarendszerben, akik építőipari szakmunkásoknak tanultak. A 2021/2022. tanévben az építőipari szakmacsoportot választó új diákok száma az előző évi 3000 főről 6500 főre emelkedett, ezáltal a szakképzésért felelős minisztérium TOP 10-es ranglistáján a szakmajegyzék szerinti ágazatokban tanulók létszáma szerint az építőipar a 7. helyre került. A kereseti lehetőségek, a képzés ideje alatt kapható ösztöndíj, a biztos munkalehetőség és az új szakképzési törvény adta lehetőségek egyaránt ráirányítják a szülők és gyerekek figyelmét az építőiparra. A javuló munkafeltételek, a nagyobb szakmai odafigyelés, a modern internetes eszközök használata is vonzza a gyerekeket - derül ki az ÉVOSZ közleményéből.
A pénz már megvan, a stratégiát kell újra gondolni.
Bizalmatlansági indítvány készül a skót parlamentben.
Az olasz miniszterelnök jelentette be.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
