9000 milliárd forint fölé nőtt a lakossági állampapírok kezelt vagyona – derül ki a friss államháztartási statisztikákból. Miközben novemberben több mint 200 milliárd forinttal nőtt az állomány, hivatalosan is búcsút mondhatunk a Féléves Magyar Állampapírnak, amelynek múlt hónapban a vagyona nullára esett le, ezzel pedig véglegesen megszűnt a konstrukció.
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.
A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.
Az ÁKK heti statisztikái szerint átlépte a 3000 milliárd forintos jegyzési állományt a szuperállampapír.
A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és „egyelőre nem is terveznek változtatást” a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.
Aki az első héten vásárolt a szuperállampapírból, most kapott először kamatot, lejárt ugyanis az első fél év azóta, hogy június 3-án elindult a MÁP+. De ez az időpont nem is a kamatfizetés, sokkal inkább a papír visszaváltása miatt érdekesebb.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Amikor Jelasity Radován 2011-ben az Erste Bankhoz érkezett, a devizaalapú finanszírozás gyakorlatilag sokkos állapotban tartotta az országot. Mára viszont fekete bárányból sztárország lettünk, a rekord ütemben bővülő Erste pedig „városibb” és digitálisabb bank lett olyannyira, hogy mobilbankot használó ügyfelei száma az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatójával a befektetői elvárások és a Növekedési Kötvényprogram mellett a MÁP+ és a babaváró hitel hatásairól is beszélgettünk.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Kijöttek a friss, októberi adatok az államháztartás helyzetéről, e szerint a forintos lakossági állampapírok állománya meghaladta a 8800 milliárd forintot. A lakossági papírokból viszont már csak szuperállampapírt vesznek a magyarok, a többi papírból áramlik ki a pénz, még az inflációkövető prémium állampapír is erre a sorsra jutott. Nagyon úgy tűnik, hogy a MÁP+ nemcsak a befektetési piac többi szereplőjét, hanem magát a lakossági állampapírpiacot is kannibalizálja.
100 forintnyi új megtakarításból 89 forintot helyezett el állampapírba a magyar lakosság a harmadik negyedévben, így most először több lakossági pénz hever állampapírban, mint folyószámlán – mutatják az MNB ma közzétett előzetes pénzügyi számlái. Az év eddig eltelt részében 100-ból 74 forintot húzott be magának az állam, miközben a pénzügyi szektor saját termékei, különösen az öngondoskodási célú megtakarítások gyászosan teljesítenek. Egyelőre a készpénz is feltartóztathatatlannak tűnik.
Egy nagybank döntése nyomán felröppent a pletyka az elmúlt hetekben, hogy több hitelintézetnél és esetleg „központilag” is megtilthatják vagy korlátozhatják a babaváró hitel magyar állampapírba fektetését. A pletyka arra a logikára épül, hogy ez a termékkombináció nagyon magas fix hozamot biztosít még azoknak a fiatal házaspároknak is, akik nem kívánnak gyermeket vállalni, és ezzel sérül a babaváró hitel bevezetésével kapcsolatos állami szándék. Ráadásul októberben bevezettek hasonló korlátozást a főleg privátbanki ügyfelek által igénybe vett lombardhitelek esetében is. A Pénzügyminisztérium és a bankok válaszai alapján összefoglaljuk, miért nem kell tartani egyelőre ilyen korlátozástól vagy tiltástól a babaváró hitel esetében.
Kiderült: a novemberinél is kedvezőbb feltételekkel igényelhetik decemberben a babaváró hitelt azok a fiatal házaspárok, akik nem vagy nem teljes biztonsággal vállalnak a következő öt évben gyermeket. Tovább apadt ugyanis a hozamkörnyezet, így csökken az a kamattámogatási összeg is, amit öt év múlva a baba elmaradása esetén vissza kell fizetni. Szuperállampapírral kombinálva így 13,5% körüli éves fix hozamot ígér a 10 milliós babaváró hitel decemberi igénylése, most bemutatjuk a részleteket.
Megkezdi a Magyar Posta Zrt. hétfőn a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítését nyomtatott formában. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolható meg közel 2200 postai szolgáltató helyen.
Hétfőtől lesz elérhető a postán a szuperállampapír nymotatott verziója, mindeközben több lakossági állampapír kamata, valamint a forgalmazói jutalékok is csökkennek - derül ki az ÁKK friss közleményéből. Ezek után csak akkor lesz kedvezőbb számításunk szerint a Prémium Magyar Állampapír a MÁP Plusznál, ha 3,4, illetve 3,55% fölé megy az infláció.
A Portfolio írt elsőként arról, hogy hamarosan új, nyomtatott verziójú MÁP+ jelenik meg, a különféle címleteket a Postán lehet majd megvenni. A birtokunkba jutott pár exkluzív kép arról, hogy néz ki a fizikai szuperállampapír, cikkünkben erről csináltunk egy galériát.
Újra 100 milliárd forint fölé kúszott a szuperállampapír heti jegyzése, a múlt héten 102, azt megelőzően 115 milliárd forint értékben jegyzett belőle a lakosság. Ilyen magas összegű érdeklődés legutóbb az első hetekben volt a MÁP+ iránt.
Egyértelműen fogalmazott.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Két hónapig sem bírta.
Jelentős emelést jelentett be az alapító.
Harminc százalékos visszaesés.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
