Elmondta Farkas András, mekkora emelésre számíthatnak a nyugdíjasok novemberben
Farkas András az Inforádiónak elmondta, a KSH adatai és a kormány becslése alapján 3,6 százalékos nyugdíjemelésre számít idén.
Farkas András az Inforádiónak elmondta, a KSH adatai és a kormány becslése alapján 3,6 százalékos nyugdíjemelésre számít idén.
Nagy reformok küszöbén áll az Egyesült Királyság nyugdíjrendszere: a tervek szerint már 18 éves életkortól működne az automatikus beléptetés a foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe – számol be a hírről a Financial Times.
Teljesítményalapú, egyszerűen követhető modellt dolgozott ki a Corvinus kutatója, német mintára. A gyermekvállalást jobban elismerné, a régi nyugdíjasok nem szakadnának le az frissnyugdíjasoktól, az özvegyi nyugdíj méltányosabbá válna. Mindehhez pedig a kassza nem igényelne több forrást - derül ki a Corvinus Egyetem közleményéből.
A várt nyári rendkívüli nyugdíjemelési kiigazítás elmaradása miatt a nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben.
Sok még a teendő a magyar öngondoskodási piacon, de folyamatosak az egyeztetések a szakma és a jogalkotó között. Túl olcsóvá vált a pénztári szektor, szükség van a munkáltatók újbóli bevonására, de rövid távon a legnagyobb szerepe az értékesítőknek lehet – hangzott el a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának öngondoskodási paneljében. Ami biztosnak tűnik: bármelyik percben megszülethet a döntés az öngondoskodási piac reformjáról.
Már a kormány is készül a nyugdíjasok kompenzációjának novemberi kifizetésére. A korábbi tapasztalatok szerint a hivatalos rendelet október első napjaiban érkezhet, de a kormánydöntésre, valamint a pótlólagos emelést tartalmazó kormányzati bejelentésre már csak pár napot kell várni. Számításaink szerint ez a plusz összeg az államnak legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, ami a már felborult költségvetést még rosszabb helyzetbe hozza.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés friss adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog. Az adatok rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot itthon, míg a legszegényebbek átlagvagyona 2 millió forint alatt volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások átlagvagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál. Ha ingatlanról vagy kötvényről van viszont szó, ott vagyunk a top 5-ben. A magyarok vagyoni helyzetének kilátásairól is szó lesz a Portfolio szerdai Future of Finance konferenciáján, még nem késő jelentkezni!
Magyarországon a következő években tovább nőhet az idősek már most is magas aránya, miközben esély sincs arra, hogy annyi gyermek szülessen, amely megállítsa a népesség fogyását. A nyugdíjreform így idővel elkerülhetetlenné válik.
Az elmúlt napokban a Portfolio-n Szalai Péter négyrészes sorozatban (1., 2., 3., 4.) fejtette ki saját nyugdíjelképzeléseit. Mivel korábbi cikksorozatomra is reagált, illőnek tartom megköszönni elismerését és még inkább reagálni bírálatára. Anélkül, hogy minden kérdésben teljesen határozott álláspontom lenne, négy pontban vitában szállok Szalai gondolataival: a kiegészítő pénztárak, a svájci indexálás, a degresszió és járulékplafon és Nők40 kontra a lefelé rugalmas korhatár.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona csökkent tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok gyengélkedésének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok is csúnya bukókat mutattak tavaly, igaz, idénre ezeket többnyire már sikerült ledolgozni. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance 2023 konferenciánkon.
A választások előtt a lengyel kormányzó párt bejelentette, hogy tovább csökkenhet a nyugdíjkorhatár, ez viszont nagy nyomást jelenthet a lengyel államkötvényekre – írja a Bloomberg.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A negyedik írás az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer.
Legalább 3,5 – 4 százalékos januárig visszamenőleges nyugdíjemelést vár novemberben a kormánytól a NYUSZET – reagált a szervezet a KSH legfrissebb jelentésére. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa becslése szerint ugyanis az éves nyugdíjas infláció mértéke legkevesebb 18,5 -19 százalék körül lesz, mivel az idős emberek fogyasztásának túlnyomó hányadát az extrém mértékben megdrágult élelmiszer- és gyógyszerkiadások adják. A NYUSZET leszögezi: a nyugdíjasok nincsenek abban a helyzetben, hogy tovább hitelezzenek a kormánynak, illetve finanszírozzák az államháztartás hiányát - derül ki a szervezet közleményéből.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejti ki.
A VIG csoport Kelet-Európát tekinti fő piacának, nem véletlen, hogy a terjeszkedés során is elsősorban ebben a régióban gondolkodtak – hangzott el az Alfa Biztosító mai sajtótájékoztatóján. Az Aegon-Alfa névváltás egyben stratégiai változásokat is hoz, igyekeznek minél inkább elmozdulni a klasszikus biztosítási tevékenységtől. Az alapkezelőnek nemzetközi szerepet szánnak, Zatykó Péter elnök-vezérigazgató pedig kitért arra is, hogy bár sokat veszthet a biztosító a jövő márciusi lakásbiztosítási kampány miatt, állnak elébe a versenynek.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A jelen cikk a nyugdíjreform kívánatos szempontrendszerét vázolja fel, és tisztázza, melyek az ezzel egybevágó javaslatok.
A lakásbiztosítások februári reformja után a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai rendszerének az újragondolásán dolgoznak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékesei. A szakmai szervezetek hét pecsét alatt őrzött javaslatai és a kormány elképzelései azonban információink szerint egyelőre nem értek össze, nincs áttörés. Pedig az idő sürget: nemcsak a társadalom rohamos elöregedése, hanem a nyugdíjcélú megtakarítások társadalmi jelentőségének egyre látványosabb eróziója is gyors cselekvésért kiált. Beszélgetést szervezünk a témáról szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, amelyen a reformok illetékesei is felszólalnak, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy van-e esélye a nyugdíjkorhatár további emelésének Magyarországon és mi az a két dolog, amely leginkább feszíti a költségvetést a nyugdíjkiadásokkal összefüggésben. Vendégünk volt Farkas András nyugdíjszakértő. A második részben a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló EPR rendelet volt a téma, amely óriási terhet ró a csomagolóanyagokat használó gyártókra, illetve termékforgalmazókra, de közben a díjfizetés pontos mértéke sem ismert és az adminisztrációval kapcsolatban is sok a nyitott kérdés. A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.
A kormány az Európai Uniónak benyújtott egy reformjavaslatot, melyben az áll, hogy vizsgálnák a nyugdíjkorhatár további emelését. Ám Farkas András nyugdíjszakértő szerint kevés az esélye a változtatásnak - számolt be az Infostart.
Politika, ha eszünk, politika, ha nem eszünk, ...és megáll az eszünk Az emberek nem isznak tejet, nem zabálnak húst.... 
Miközben egy másfél évvel ezelőtti jogszabálymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy újra szélerőművek épüljenek...
A használat és a költség örök problémája, hogy gyakorlatban sokszor elválnak egymástól. Ez pedig szinte mindig...
A cégértékesítés egyik legkritikusabb pontja, amely az eladók és vevők döntéseit leginkább befolyásolja, a tranzakciós... 
A triboelektromos nanogenerátorok új távlatokat nyitnak a fenntartható, decentralizált energiatermelésben.
A diagnosztikától az adminisztrációig, a személyre szabott terápiáktól a betegutak optimalizálásáig egyre több...
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
