Legutóbb március végén készítettünk felmérést arról, hogy a piac szakértői mekkora árcsökkenésre számítanak a koronavírus-járvány miatt a hazai lakáspiacon. Ezúttal ezt az irányt továbbgondolva egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy bő egy hónap alatt optimistábbak vagy pesszimistábbak lettek-e az elemzői várakozások, másrészt arra, hogy a megkérdezett szakértők szerint mikor és milyen árszinteken érheti el a piac a következő mélypontot. Az árindexek mellett a tavalyi év tényleges négyzetméterárain keresztül is bemutatjuk, hogy mit jelentenének a lakásárakban az egyes forgatókönyvek.
A COVID-19 világjárvány kiváltotta krízis Nyugat-Európában és az USA-ban a tőkepiacokokon február 24-én hétfőn kezdődött és okozott nagyjából egy hónapon át tartó összeomlást úgy, hogy az európai részvénypiaci mélypont március 18-án, míg az amerikai és a kínai március 23-án történt meg, majd ezt követően sor került egy viszonylag gyors és nagy kilengésekkel fémjelzett részleges visszapattanásra. Az április 30-i záróárak alapján idén, az elmúlt 10 hetes periódusban a különböző tőkepiaci eszközosztályokat az alábbi drasztikus, nem ritkán drámai változások és rendkívüli fordulatok jellemezték. Az elkövetkezendő éveket illetően az ugyanakkor bátran kijelenthető, hogy a tőkepiacok továbbra is izgalmas periódus előtt állhatnak. Inkább pozitív hatással lehet a piacokra, ha a technológiai forradalom folytatódik, ha az egyébként már két nagy válságot is megélt-átélt vállalati szektor hatékonysága és termelékenysége javul, ha erősödik a jólét a feltörekvő piacokon és a jegybankok, gazdasági és pénzügyminisztériumok összehangoltan folytatják a stimulusokat. Ezzel szemben - többek között – számos, jelenleg némiképpen elfelejtett esemény jelenthet potenciálisan kiemelt kockázatot: a globális felmelegedés, a társadalmi (jövedelmi) egyenlőtlenségek, technológiai háború, a kereskedelmi háború, az adósság spirál a demográfiai krízis a fejlett országokban és a geopolitika, vagy akár egy újabb vírus. Az alábbiakban Bakos Péter, a BÉT kereskedési és üzletfejlesztési igazgatóság elemzőjének írását közöljük.
A magyar OTP-t, az osztrák Erstét és a lengyel PKO-t is a lehetséges vevők között tartották számon korábban a lengyel mBank 70%-os részesedésére, a német Commerzbank azonban most úgy döntött, a gyenge piaci feltételek mellett mégsem adja el lengyel leánybankját.
A tőzsdékkel együtt a magyar befektetési alapok árfolyama is szépen emelkedik vissza, egyre kevesebb az olyan alap, amely mínuszban van az év eleje óta, a komolyabb, 20% fölötti veszteségek pedig kezdenek szépen lassan teljesen eltűnni.
Az európai tőzsdék emelkedéssel próbálkoztak hétfő délelőtt, azonban később lefordultak a kontinens börzéi. A magyar tőzsdén nagyobb emelkedést láttunk nap közben, azonban délutánra elfogyott a BUX lendülete. A tengerentúli tőzsdék esnek a hétfői kereskedésben. A piaci mozgások mögött a koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések lazításával kapcsolatos hírek állnak, valamint a vírusos fertőzöttek számának változása.
Az elmúlt években elkényeztette a piaci szereplőket az OTP azzal, hogy rendszeresen közzétette, milyen gazdasági folyamatokra számít azokban az országokban, ahol jelen van. A koronavírus-járvány azonban mindent felülírt, a menedzsment még az idén márciusban kiadott várakozását is visszavonta, előrejelzést még most, május elején sem tud adni 2020-ra. Azért nem maradtak információk nélkül a befektetők, az első negyedéves gyorsjelentés után közzétett prezentációból kiderül, hogy látja a kialakult helyzetet a régió országaiban a menedzsment, és hogy az egyes országokban mekkora a kitettsége a válság által leginkább sújtott, kritikus szektorokban.
A Budai Egészségközpont saját dolgozói körében már közel 600 PCR tesztet végzett és az OTP Bank foglalkozás-egészségügyi szolgáltatójaként további 10 106 vizsgálatot szervezett meg - tudta meg a Portfolio Varga Péter Páltól. A (koronavírus-betegek fekvőbeteg-ellátását április 16-tól ellátó) BEK alapító-ügyvezetője arról is beszélt lapunknak, hogy a dolgozók és a betegek érdekében kulcskérdés a periodikus tesztelések fontossága, ám a szűrések finanszírozásában nem számíthatnak semmilyen külső segítségre, ezért egy fontos javaslattal állt elő a jövőt illetően.
A veszélyhelyzet alaposan átrajzolta a bankok működését, széleskörűen alkalmazzák a bankközpontokban a home office-t. A közeljövőben két nagy bank is új székházba költözik, így felmerül a kérdés, hogy vajon a pénzintézetek nem mondtak-e le a projektekről, és nem terveznek-e lényegesebb változásokat. Megszólalt a Raiffeisen és az OTP - írja a Világgazdaság.
Az érintett ügyfelek átlagosan több mint hatvan százaléka él a törlesztési moratórium lehetőségével - írja hétfői számában a Magyar Hírlap a lapnak nyilatkozó pénzintézetek válaszai alapján.
Az OTP korábbi felpattanása után a héten lefelé csorgott az árfolyam, a Richter azonban a pénteki gyorsjelentése után felpattant, míg a jövő héten a Magyar Telekomra is érdemes lesz figyelni, miután a négy blue chip közül utolsóként a telekomcég teszi majd közzé legfrissebb számait. A hazai blue chipek technikai képe alapján a folytatás is izgalmasnak ígérkezik, megnéztük, hogy mire érdemes majd figyelni az előttünk álló néhány nap folyamán.
Az otthoni munkavégzést biztonságosan és 1-2 nap alatt megoldották a magyarországi pénzintézetek, az MTI kérdésére válaszoló illetékeseik szerint a távoli munkavégzés lehetőségét tartósan, a járvány utáni időkben is fenn kívánják tartani, a korábbinál nagyobb mértékben fogják alkalmazni.
Az európai tőzsdék emelkedtek pénteken, a befektetők kedvezően fogadhatták, hogy az Amerika és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások felől jó hírek érkeztek. A magyar tőzsde mérsékelt emelkedéssel zárta a pénteki kereskedést, a blue chipek közül a Richter teljesített a legjobban. A tengerentúli tőzsdék is emelkedtek, miután az áprilisi munkanélküliségi adatok drámaiságuk mellett is a várnál kedvezőbben alakultak.
Az OTP a koronavírus járvány ellenére továbbra is kutatja az akvizíciós lehetőségeket a közép-európai régióban – nyilatkozta a bank a Reutersnak, miután ma hajnalban tette közzé gyorsjelentését az OTP.
Az OTP visszavonta tartási javaslatát és a célárát is a Rába részvényeire, mivel nem áll rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy be lehessen felelősen értékelni a céget. Április második felében a Rába két hétre bezárta gyárait.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
Jó a hangulat a világ tőzsdéin, nem csak az európai, de a vezető amerikai részvényindexek is emelkedtek ma. Nagyot ralizott az olaj, ami magával húzta az energiacégeket, olaj- és gázipari vállalatokat, a nagy tech cégek, mint az Apple, az Amazon vagy az Alphabet pedig úgy általában a teljes globális részvénypiacot. A Nasdaq Composite a mai emelkedéssel idén már pluszban áll, erre nem sokan fogadtak volna egy hónapja.
A lakosság megtakarítási hajlandóságának, a befektetési portfoliók szerkezetének változására, valamint a rugalmas és innovatív vállalatok megerősödésére számít az idén 30 éves Equilor Befektetési Zrt. A befektetési szolgáltató értékelése szerint a koronavírus-járvány hatására világszerte megjelenhet a recesszió, de az erős tőkepiaccal rendelkező országok egyszerűbben és gyorsabban fognak hozzáférni a gazdaság újraindításához szükséges forrásokhoz.
Pénteken hajnalban teszi közzé az első negyedéves gyorsjelentését az OTP. Most különösen izgalmas a bank beszámolója, mert ebből kaphatunk először pontos képet arról, hogy hogyan hat a koronavírus-járvány, és az arra válaszként adott korlátozó intézkedések, valamint gazdaságpolitikai lépések (lásd. hiteltörlesztési moratórium). Bár az év első két hónapja, és március első része is még erős lehetett a banknál, a bevételeken, és főként a kockázati költségeken, emiatt pedig az adózott eredményen is bizonyára látszani fognak már a válság első hatásai.
Nem találták az irányt a vezető európai tőzsdék szerdán, a kontinens börzéi felemásan teljesítettek, miután a vegyes vállalati gyorsjelentések, valamint az USA és Kína közötti feszültség háttérbe szoríthatta a gazdaságok újranyitásával kapcsolatos optimizmust. A magyar tőzsde előző napi záróértéke alá süllyedt, végül 0,1 százalékos gyengüléssel zárt a BUX. Amerikában is elfogyott a kezdeti lendület a nap végére, egyedül a Nasdaq tudott pluszban zárni.
Azok, akik év elején aranyba fektettek, még mindig nagyon jól állnak, a részvénypiacokon azonban az év eleji vételek nagyon ritka esetben fordultak termőre, igaz ez a magyar részvénypiacon is, ahol kevés részvény van csak víz felett. Megnéztük, hogyan teljesítettek az egyes eszközosztályok az év első négy hónapjában.
