Az Otthon Start bejelentésével egyidejűleg elindult a kíméletlen versenyfutás az árakkal: egyértelművé vált, hogy aki nem jogosult a kedvezményes konstrukció igénybevételére, annak sokkal jobban kell igyekeznie, hogy még a várható áremelkedési hullám előtt tudjon vásárolni. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis már a kezdetektől garantált volt, hogy az árak meglódulnak.
Ahogy Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője emlékeztetett, a korábbi támogatott hitelek bevezetését követő 6-12 hónapban 10 százalékot meghaladó áremelkedés volt tapasztalható. Ezért most már egy eleve feszített árszint van az ingatlanpiacon, és kérdés, mekkora lehet a tényleges ugrás.
A keresletélénkülés mindenesetre magától értetődik, aminek a kínálat egyidejű bővülésének hiányában csak egyfajta kimenetele lehet. „Egy 50 milliós hitel esetében 25 év alatt 29,5 millió forint pénzügyi előnyről beszélünk a piaci kamatokhoz képest. Ez akkora összeg, ami óhatatlanul keresletet generál és ezzel felfelé hajtja az árakat” – állapította meg Sándorfi, aki szerint
bár az áremelkedés egy részét megeszik ezek az előnyök, túlzás lenne azt állítani, hogy az egészet.
A témának külön kerekasztalt szentelünk a REA Summit 2025 konferencián, ahol Sándorfi Balázs kollégája, Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója moderál egy dedikált beszélgetést.
Jól mutatja az Otthon Start vonzerejét és potenciálját, hogy a Bankmonitor friss statisztikái szerint az igénylők több mint fele 80 százalék feletti hitelarány mellett vásárolna. Ugyanakkor a jogosultak jövedelmi helyzete erősebb az átlagnál: „Az Otthon Start olyan réteget is megszólít, amely korábban nem volt jelen a piacon – sok köztük az egyedül élő vagy gyermeket nem vállaló vásárló” – tette hozzá a szakember.
Ez a kettősség – a magas finanszírozási igény és az erős fizetőképesség – egyszerre hajtja a keresletet és növeli a banki kockázatokat. A program teljes hatása azonban csak az év végére, legkorábban novemberre válik majd láthatóvá.
Új lakások: csodafegyver vagy illúzió?
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy a program érdemben képes-e felfuttatni az új lakások piacát.
Ha egy új építésű lakást nyolc hónapja árulnak 1,55 milliós négyzetméteráron, akkor azt megéri 1,49-re csökkenteni. De 2,5–3 milliós budai projektek esetében ne várjunk árcsökkenést
– figyelmeztetett Sándorfi.
Szerinte a hosszabb átfutási idejű, klasszikus társasházi projektek esetében sok a bizonytalanság, hiszen nehéz előre kalkulálni a megtérülést. Ezzel szemben az alternatív, gyorsabb és olcsóbb építési technológiák – például az előregyártott rendszerek – lehetnek a program valódi nyertesei. „Kérdés, hogy ezekből 2026-ra 450 vagy 4500 lakás épül-e – ez ma még iparági bizonytalanság” – jegyezte meg.
Albérletpiaci paradoxon
A program egyik legmeglepőbb mellékhatása az albérletpiacon várható. Mivel a kedvezményes hitelből vásárolt lakások kiadásra is használhatók, a kínálat bővülése valószínű. „Ez a bérleti díjak csökkenése felé tolja a piacot, miközben a befektetők hozamai már most is csökkennek” – emelte ki Sándorfi.
Budapesten a bérleti hozam jelenleg 4 százalék körül mozog, miközben a tízéves állampapír hozama 7 százalék.
A lakosság egy része még mindig úgy gondolja, hogy az ingatlan ára csak nőhet, és hogy ez egy biztonságos, minden körülmények között nyerő befektetés. Ez történelmileg nem igaz, és előbb-utóbb korrekció jön
– fűzte hozzá.
Túlpozícionált ingatlanvagyon
Sándorfi szerint a magyar megtakarítók körében jelentős a „túlpozícionálás” az ingatlan irányába.
Míg fejlettebb piacokon a kockázat és a hozam aránya jobban tükrözi a realitást, addig itthon sok befektető a kockázatokat alábecsüli.
„Nálunk diszkont van, nem prémium – mutatott rá a szakember. – Ez hosszabb távon torz döntésekhez vezethet, mert sokan úgy gondolják, hogy a lakás minden körülmények között nyerő befektetés, pedig a bérleti hozam csökkenése és a kockázatok növekedése előbb-utóbb kijózanító hatással lesz a piacra” – jegyezte meg végül Sándorfi, aki szerint a következő egy-két év dönti majd el, hogy az Otthon Start valóban elérte-e a célját, vagy csak átmeneti zavarokat okozott a lakáspiacon.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Hajsza Charlie Kirk gyilkosa után: busás nyomravezetői díjat tűzött ki az FBI
Képeket is közöltek a gyanúsítottról.
Kimondta a miniszter: nem jó a nyugdíjrendszer, veszélyben a leendő időskorúak
Teljesen más megközelítésre lenne szükség.
Adok-kapok a javából: irdatlan kardcsörtetés kerekedett Magyarország szomszédjában
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Itt a katonai válasz a betörő orosz drónokra: tüstént a tettek mezejére lép a NATO keleti szárnya
Nem tétlenek a szövetségesek.
Kemény váddal állt elő az ukrán főparancsnok Oroszországgal szemben, de kiadta a feladatot az övéinek
A pilóta nélküli eszközökről értekeztek.
Megszólalt a Roszatom is a Paks II.-t érintő uniós bírósági döntésről
Határozott véleményt mondtak az esetről.
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása
100 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál
Elértük a 100 milliárdot! - hangzik a hír, de mit takar ez a szám a valóságban? Csak egy újabb számadat, vagy tényleg változást hoz a mindennapokban?
Az egykulcsos szja kelet-európai szokás
A legtöbb európai ország progresszív adórendszert üzemeltet: a fizetendő személyi jövedelemadó arányos a keresettel. A grafikonon a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsok és a kiegészít
A kötvénypiac csendes forradalma
Sokan temették már a kötvénypiacot az utóbbi évek során, azonban a jelenlegi hozamszintek mellett épp most kínálkozhat kivételes lehetőség a hosszú távban gondolkodó befektetőknek. A mosta
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd
A "hedonisztikus fenntarthatóság" és az innovatív urbanizmus szimbiózisa
A koppenhágai CopenHill egyszerre modern erőmű, városi park és közösségi tér, amely 2021-ben elnyerte az Év Épülete díjat.
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Állami tulajdonból a 4iG-hoz kerül a Rába
Bővül a cég védelmi portfóliója.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
