A szokatlanul enyhe decemberi időjárás lefelé húzta kicsit a ma közzétett februári inflációs adatot – derül ki a KSH adataiból. Az összefüggés abból adódik, hogy mivel kevesebbet kellett fűteni az év utolsó hónapjában, így a gáz- és áramfogyasztás egyre nagyobb részével fértek be a családok a rezsicsökkentett díjszabás alá, ami lehúzta a háztartások által vett energia KSH által kalkulált átlagos árát, az pedig így az inflációs mutatót is.
Az energiaválság nyomán mára rengeteg energetikai „szakértő” lett az országban, saját 85 éves édesapám is elképesztő profizmussal csavargatja a radiátort, amihez előtte valószínűleg 20 évig nem nyúlt – árulta el az MVM Zrt. vezérigazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetsége csütörtöki konferenciáján.
Április 30-ig maradnak a jelenlegi árak a lakossági piaci ár tekintetében is, utána pedig attól függően, hogy mit, mennyiért tudtunk beszerezni, lehet majd új árat megállapítani - jelentette ki a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: "nyilván most, amikor olcsóbb a gáz, akkor próbáljuk mi is lekötni hosszú távra a gázszerződéseket". De mit is jelent ez pontosan, és valóban várható-e a lakossági piaci ár csökkentése április 30. után?
Januárban is Európa inflációs bajnoka maradt Magyarország, sőt, a magyar áremelkedés üteme egyre látványosabban kilóg az EU-tagországok sorából. A drágulás toronymagasan itthon a legnagyobb a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek körében, de talán elsőre meglepő lehet, hogy az elmúlt egy évben idehaza nőtt legjobban az ára az üzemanyagoknak is, illetve a háztartási energia drágulásában is az élmezőnyben vagyunk.
Egész évben nem fog emelkedni se az áram, se a gáz, se a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, és a rendszerhasználati díj se emelkedik idén – jelentette be az MVM energetikai konferenciájának nyitó előadásában Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette: az átlagfogyasztási korlát feletti lakossági piaci ár egyelőre április 30-ig változatlan marad. A miniszter az előadásában megerősítette azt a minapi jelzést, hogy három CCGT gázerőművet fog megépíteni a kormány 2028-ig, egyet a Mátrai Erőmű mellett, kettőt pedig Tiszaújvárosban. A rezsiárakkal kapcsolatos kormányzati bejelentés éppen azután hangzott el, hogy egy friss tanulmány alapján meglepő adatokat írtunk meg a rezsicsökkentési rendszer kapcsán.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
Az elmúlt 15 évben a magyar áramfogyasztás importhányada úgy nőtt folyamatosan, hogy közben a felhasználási igény nem emelkedett drasztikusan, a 3-7 ezer megawattos sávban maradt. Az elkövetkezendő években azonban olyan gyártókapacitások települnek az országba, amelyek energiaigénye hosszú távon Paks 2 kapacitását is meghaladhatja, ezért minden olyan lehetőség kiaknázásra szükség lenne, amiben jó adottságai vannak az országnak, mint például a geotermia – mondta Holoda Attila, energetikai szakértő.
A novemberi 242 forintról decemberben 212 forintra, aztán januárban 202 forintra csökkent tovább egy köbméter lakossági vezetékes gáz átlagos ára a KSH friss kalkulációi szerint, ami picit megint lehúzta a januári inflációs adatot - derült ki a ma közzétett statisztikákból. Ez azonban nem a rezsiszabályok változásából ered, hanem abból, hogy az enyhébb idő és a tudatos spórolás miatt több háztartás maradt az átlagfogyasztási korlát alatt, így a háztartások körében becsült átlagos bekerülési ár lejjebb csúszott. Ugyanígy az általános és a vezérelt áram kimutatott ára is csökkent picit decemberről januárra a változatlan rezsiszabályok mellett is, miközben kellemetlen fejleményként a tűzifa ára és a gázpalack csere díja még tovább emelkedett országos átlagban.
Változatos eszközöket vetettek be az energiaválságra válaszul az Európai Unió tagállamaiban. Miközben a legtöbb ország egyre inkább kiszélesítette a háztartásokat és a kkv-kat elérő energiainflációs hatások elleni intézkedéseit, itthon a rezsicsökkentés részleges kivezetését és az üzemanyagár-sapka ejtését hozta magával 2022. Viszont kontinens-szerte egy sor tagállam vezetett be mintává előlépő támogatási programokat.
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak érzékelni a változásból, noha a piaci áramár és a kötelező átvételi tarifa különbözetének csökkenése azt is jelenti, hogy ebből az irányból kevesebb forrás folyhat be a rezsicsökkentés fenntartására.
Jókora földgázkiváltó és a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő potenciálja ellenére a kereslet oldali vagy fogyasztó oldali szabályozás vagy válasz (demand side response, DSR) gyakorlati alkalmazásának előmozdítása érdekében az elmúlt években nem sok lépés történt Magyarországon. A rendszeregyensúly fenntartásáért és az ellátásbiztonságért felelős MAVIR azonban az elmúlt időszakban aktivizálta magát, jelezve, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyabb szabályozása érdekében a fogyasztókat is a jelenleginél nagyobb mértékben vonná be az egyensúlytartásba.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) honlapján tette közzé a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) pénteki ülésén történtekről szóló beszámolóját.
Hosszabb időtávon folyamatos, lassú ütemű csökkenést mutat a vezérelt ("éjszakai") áram aránya a teljes hazai villamosenergia-felhasználáson belül, és 2022-ben is folytatódott a trend, de augusztus - vagyis a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló kormányzati bejelentést követő hónap - óta enyhe növekedés is látható az arányban. A hőszivattyúk számára elérhető H tarifás felhasználási helyek és fogyasztás aránya az egészhez képest viszont jelentős, 40 százalék fölötti bővülést mutatott tavaly.
Bár a gázár jelenleg rég nem látott alacsony tartományban mozog, a tavalyi őrült árak még itt kísértenek, s egyáltalán nem biztos, hogy teljesen megnyugodhatunk. De tartósan alacsony árak mellett visszatérhet-e a rezsicsökkentés? S meddig zsarolhatja még Putyin Európát a gázzal? Gyere el ingyenes online klubrendezvényünkre, tájékozódj és tedd fel kérdéseidet a terület legelismertebb hazai szakértőinek.
Három, Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárásban hozott döntést Brüsszel: az Európai Bizottság problémákat lát a szénkivitel korlátozásánál, de az építőipari nyersanyagok ársapkájánál és szabályozásánál is. Emellett elvárják, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellen is fokozza a fellépését.
Januárban érheti el csúcspontját idehaza az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter várakozása szerint. Ezt követően drasztikus csökkenésre számít a tárcavezető, aki a Mandinernek adott interjút.
A mai napig gondolkodunk azon, hogy a lakossági napelemeknél 2024. január 1-től az éves szaldó elszámolás havira alakuljon-e át, mert nem az a célunk, hogy ne válasszák az emberek a napelemet, „finomhangolás, átalakítás azonban várható” – közölte a több százezer család számára kulcsfontosságú témában az üzenetet Lantos Csaba az Indexnek adott interjúban. Az új energiaügyi miniszter emellett beszélt a magyar áramfogyasztás várható komoly növekedéséről, az ehhez szükséges erőművi portfólióról és az ötszörösre emelkedő energetikai beruházási szükségletről, az energiaszuverenitás fokozása érdekében az import csökkentéséről, illetve a két paksi erőmű egymással párhuzamos működésének fontosságáról is. A magyar gazdaság előtt álló főbb energiapiaci kihívásokról a Portfolio jövő kedden, január 31-én este egy külön szakmai rendezvényt is rendez, amelynek részletei itt érhetők el.
Azért csökkent decemberben a lakossági földgáz átlagára az inflációs statisztikában, mert a számításokhoz az Energiahivatal októberi lakossági gázfogyasztási adatait használtuk fel, amely komoly fogyasztáscsökkenést mutatott – gyakorlatilag ezt a választ küldte a Portfolio kérdésére a Központi Statisztikai Hivatal, amelyben a furcsa decemberi gázárár csökkenés módszertani hátterét firtattuk. Mindez azt jelenti, hogy a durva novemberi és decemberi lakossági gázfogyasztás csökkenés a januári és a februári inflációs adatokat szintén lehúzhatja majd egy picit.
