Az Európai Bizottság friss jelentéseiben komoly aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaság versenyképességével és fenntarthatóságával kapcsolatban. A dokumentumok kiemelik a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek kiszámíthatatlanságát, az energiafüggőségből fakadó kockázatokat, valamint a foglalkoztatás és az innováció terén tapasztalható elmaradásokat. A Bizottság sürgeti a strukturális reformokat és az uniós források hatékonyabb felhasználását, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra. A magyar kormány ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdaság stabil, és több brüsszeli megállapítás elavult adatokon alapul.
Jelenlegi makrogazdasági adataink, hitelminősítői besorolásunk, versenyképességi helyzetünk többféle megítélést tesz lehetővé, az utóbbi években azonban láthatóan ütemet vesztettünk, különösen a dinamikusabb, új tagországokhoz képest. A külső sokkok adhatnának némi felmentést, ám ha rátekintünk a nagy fordulatok, megrázkódtatások alatti teljesítményünkre, aggasztó és különös mintát látunk: a versenytársakénál nagyobb mértékű a csökkenés az út kanyarodása idején.
Jelentősen, 651 milliárd forinttal megemelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányra vonatkozó előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve ezzel párhuzamosan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) átalakította finanszírozási tervét. A mostani bejelentés újabb jele annak, hogy a kormány szép lassan lemond az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásairól, cserébe devizakötvények eladásából fedezné a kieső összeget a finanszírozásban. Kérdés, hogy erről a hitelminősítők tudtak-e, amikor az elmúlt hetekben helyben hagyták a magyar adósbesorolást, hiszen az időzítés miatt elképzelhető, hogy így akart időt nyerni a kormány. Ha így van, akkor is legfeljebb fél évig tudják elodázni a döntést, hiszen ősszel még mindhárom nagy hitelminősítő vizsgálja majd Magyarországot.
Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában: a 2019–2024 közötti ajánlások mindössze 4%-ában történt érdemi előrelépés. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021–2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült. A magyar kormány új rendelettervezetekkel optimalizálná a forráselosztást, lehetővé téve projektek szelektív leállítását vagy halasztását. Miközben a kormány hangsúlyozza, hogy nem mond le az uniós pénzekről, a Bizottság jelentése szerint az igazságügyi reformok, korrupcióellenes intézkedések és más kulcsterületek esetében hiányzik a tényleges előrelépés. Az elkövetkező másfél év kritikus lesz, mivel a jogállamisági eljárás és az új szabályok hatására Magyarország akár további forrásokat is elveszíthet.
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben gyenge volt, a GDP 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az OTP Bank közgazdászai szerint az autó- és akkumulátorgyártás szerkezeti kihívásai, valamint az uniós források befagyasztása mélyítik a problémákat, miközben a háztartások fogyasztása nem tudja ellensúlyozni a negatív trendeket. Az OTP elemzői mindezek miatt a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzést 0,6%-ra csökkentették a korábbi 1%-ról. Az ING Bank szakértői a 2026-2027-es növekedési várakozásaikat is csökkentették, 4-4,5% helyett már csak 3%-ot várnak. Szerintük a lassan romló munkaerőpiac és a magas infláció takarékoskodásra ösztönzi a lakosságot a fogyasztás helyett. Úgy látják, hogy olyan kihívással néz szembe az ország, amelyre az elmúlt 30 évben nem volt példa.
Fordulatot hozhat Lengyelország és az Európai Unió viszonyában a keményvonalas jobboldali Karol Nawrocki elnökké választása. Az új államfő az ígéretei szerint várhatóan megakadályozza a jogállamisági reformok végrehajtását, amelyek a brüsszeli támogatások feltételei. Az új államfő nehéz helyzetbe hozhatja Donald Tusk kormányát az uniós pénzek teljes és végleges felszabadításáért folytatott küzdelemben. Nawrocki győzelme a Jog és Igazságosság párt (PiS) és más EU-szkeptikus pártok megerősödéséhez vezethet, tovább mélyítve a belpolitikai konfliktusokat. Ez a helyzet nemcsak az uniós források elvesztésének kockázatát növeli, hanem Lengyelország uniós megítélését is ronthatja.
Már az Európai Bizottságtól követeli több mint 60 képviselő az Európai Parlamentből, hogy a végrehajtó testület tagjai aktívan lépjenek fel a szerintük a magyarországi gyülekezési jogot korlátozó, márciusban elfogadott jogszabály miatt. Már a héten felvetették azt is, hogy további magyar uniós forrásokat fagyasszanak be, míg most egy nyílt levélben azt kérik, hogy a Bizottság tagjai vegyenek részt a Pride-tüntetésen Budapesten jelezve a kiállásukat.
Az Európai Unió tagállamai jelentős előrelépést értek el a 2030-as klímacélok teljesítése terén, de több területen további intézkedések szükségesek – derül ki az Európai Bizottság friss, szerdán közzétett értékeléséből. A kibocsátás csökkentése 37 százaléknál jár az 1990-es szinthez képest, és a megújuló energia részaránya is közelíti a kitűzött célt, de az energiahatékonyság és a klímakockázatok kezelése terén még nagy a lemaradás. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a papíron vállalt ambiciózus célokat konkrét intézkedéseknek kell követniük, különösen a tiszta technológiák és a hálózati modernizáció területén. Az elmúlt évek klímavészhelyzetei már 163 milliárd eurós veszteséget okoztak az EU-nak, így a késlekedés gazdasági és társadalmi kockázatai is egyre súlyosabbak. A következő 1–2 év kritikus lesz a célok megvalósítása szempontjából, miközben az EU már a 2040-es klímacélok előkészítésén dolgozik.
Egy hét különbséggel két nagy hitelminősítő értékeli Magyarországot: most pénteken a Moody’s, jövő héten pedig a Fitch Ratings mondhat véleményt. A két cég idén először vizsgálja felül a magyar adósbesorolást, a gazdasági folyamatok alapján inkább negatív irányú lépésre, a Moody’s esetében akár leminősítésre, míg a Fitchnél a kilátás rontására lehet esély. Ugyanakkor a közelmúltból is tudhatjuk, hogy ezek az intézmények gyakran mutatkoznak türelmesnek.
Kedden az Általános Ügyek Tanácsában ismét napirendre került Magyarország jogállamisági helyzete Brüsszelben, a hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatása keretében. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint a Bizottság komoly aggályokat fogalmaz meg a magyar jogszabályok, különösen az átláthatósági törvénytervezet kapcsán, és kész minden jogi eszközével fellépni a kormány intézkedéseivel szemben. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ezzel szemben politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az eljárást, és hangsúlyozta: a magyar kormány kész nyíltan és konstruktívan válaszolni minden felvetésre.
Az Európai Unió következő költségvetési ciklusának tervezése már megkezdődött, és most ismét lehetősége nyílik arra, hogy megmondja merre haladjon Brüsszel. Az EUYOU projekt legújabb kérdőíve arra keresi a választ, hogyan tehetők hatékonyabbá az energiaátmenetet szolgáló uniós források.
Brüsszelben egyre keményebben lépnek fel Magyarországgal szemben: immár Németország és Franciaország is nyíltan elítéli az Orbán-kormány több közelmúltban hozott döntését, és ezzel együtt 16 tagállam követel határozottabb uniós intézkedéseket a magyar fél ellen. A keddi Általános Ügyek Tanácsában újabb meghallgatást tartanak a hetes cikkely szerinti eljárásban, amelyre Michael McGrath igazságügyi biztos is meghívták. Bár a magyar szavazati jog felfüggesztése nem várható, a cél inkább a politikai nyomás növelése és világos üzenetet küldeni a magyar kabinetnek.
Michael McGrath uniós biztos is részt vesz a magyar jogállamiságról szóló újabb meghallgatáson az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén Brüsszelben. A hetes cikkely szerinti eljárás keretében tartott egyeztetés hátterében a magyar kormány új, átláthatósági törvényjavaslata és az Ukrajna-ellenes vétópolitikája áll. Bár szankciók nem várhatók, a tagállamok egyre inkább növelnék a nyomást a magyar kormányon.
Komolyabb veszélybe kerülhetnek a Magyarországnak szánt uniós pénzek, miután az Európai Bizottság és Parlament véleménye egyre inkább konvergál arról, hogy egyértelműsített feltételek teljesítéséhez kell kötni a következő költségvetési ciklus forrásának akár egészét is. Az erről szóló vitát a nemrég napvilágot látott átláthatósági törvénytervezet generálta, amely az EU politikusainak nagy része szerint több uniós jogszabállyal és alapelvvel is szembemegy. Brüsszel már jövő héten a Tanács elé viszi a magyar jogalkotással kapcsolatos aggályait.
A Költségvetési Tanácsnak (KT) a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna egyet nem értés jelzését - mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a jövő évi büdzsé általános vitájában szerdán az Országgyűlésben. Közben felszólalt Windisch László is, az Állami Számvevőszék elnöke, aki azt hangoztatta, hogy a büdzsé számításokkal megalapozott és abból indultak ki a jövő évi kormányzati tervezet értékelésénél, hogy minden kormányzati feltételezés és prognózis teljesül. De közben azt mindkét testület elismerte, hogy rendkívüli kockázatokkal terhelt a jövő év és így a magyar gazdaság, valamint a költségvetés kilátásai. A számvevőszék elnöke egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió által kínált mentesítési záradék aktiválása nagyobb mozgásteret ad a kormánynak a kiadások növelésére, ezen keresztül pedig a kormány a deficitet is növelheti.
Komoly átszervezésre készül az EU diplomáciai szolgálata: mintegy 10 külföldi képviselet leépítését és körülbelül 100 helyi alkalmazott elbocsátását tervezik a következő időszakban. A létszámcsökkentés elsősorban a költséghatékonyság jegyében történik, hogy ennyivel is több pénz maradhasson az uniós közös költségvetés elkövetkező ciklusára. Úgy tűnik, az EU-s szervek egyre inkább vágják vissza nem létfontosságú költségeiket, hogy minden lehetséges forrást a kontinens versenyképességére tudjanak koncentrálni.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Gyorsítanák a gyártást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
