Friss számokat közölt az Energiaügyi Minisztérium a folyamatban lévő vállalati elektromos autó programról. A keret nagy részét már kiosztották, a maradékra viszont csak március végéig lehet pályázni.
Elfogadta az Európai Bizottság a megtakarítások és beruházások uniójára (SIU) vonatkozó stratégiáját. A szerdán kora délután meghirdetett stratégia célja az, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson az uniós polgárok számára a tőkepiacokhoz, és e megtakarítások hatékonyabb felhasználásával az eddiginél kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket tegyen elérhetővé a vállalatok számára. A stratégia nagyban támaszkodna a tagállamok ötleteire és jogalkotására, és bár külön nem emeli ki az amerikai példát, lényegében az USA pénzügyi rendszeréhez közelítve erősítené a tőkepiacok súlyát a hagyományos banki közvetítéssel szemben.
A Mecsek Baromfi Kft. friss csirkehús termékei elnyerték a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet. Ez a minősítés garantálja a vásárlók számára a kiemelkedő minőséget és megbízhatóságot.
A tavalyi év végén is mérséklődött az üres álláshelyek száma, ami azt sugallja, hogy a gyengélkedő gazdaság közepette a munkaerőpiac feszessége csökken, a dolgozók alkupozíciója romlik. Az infláció eredete tehát egyre kevésbé tűnik munkaerőpiaci jellegűnek, így más tényezőket kell keresni az áremelkedés mögött. De mi lesz a bérekkel?
A magyar cégek több mint fele tervezi növelni idén a beruházási kiadását, ami a jövőbe vetett bizalom helyreállására utal - derül ki a Századvég vállalati konjunktúrát érintő felméréséből, amelyet 1500 véletlenszerűen kiválasztott vállalkozás vezető beosztású döntéshozójának megkérdezésével végeztek el és a főbb eredményeit a Nemzetgazdasági Minisztériumban mutatták be. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kutatás legfontosabb számait és üzeneteit, majd ezt követően az árrésstop első eredményeiről tájékoztatott. Jelezte: örül az elmúlt napok forinterősödésének.
Olyan gyakoriak lettek a bandaháborúk, valamint egyre több fiatalt hálóznak be a bűnszervezetek, hogy Svédországban már a vállalatok elégelték meg a helyzetet: egyre több nagy cég indít juniorprogramokat, hogy az utca helyett a munkavilágába tereljék a legkitettebb rétegeket – számolt be a Financial Times.
Több problémát is találtak az árrésstopról szóló rendelet megfogalmazásában az üzletek, most olyan iránymutatást várnak a kormánytól, amely segíti a hátralevő egy-két napban a felkészülést - írja lapunk kérdésére az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kiskereskedelmi láncok május végéig valószínűleg veszteséggel működnek majd, de a későbbiekben is fontos lesz a beszállítói árak alakulása a nyereségesség szempontjából.
Cégvezetőik piaci megítélése, reputációja akár 44 százalékkal, azaz – a jelenlegi árfolyamon – mintegy 5000 milliárd forinttal is képes javítani vagy rontani a négy hazai tőzsdei blue chip piaci értékét, kapitalizációját: ez a hazai GDP közel 15 százalékának felel meg. A Pressinform kommunikációs ügynökség és a Portfolio friss, online kutatásából ugyanakkor kiderült, hogy miközben a vállalati felsővezetők túlnyomó többsége (83 százalék) szerint a CEO renoméja és kommunikációja jelentősen befolyásolja a cég reputációját és piaci értékét, addig saját vezetői brandjük építése közel felük számára alig, vagy egyáltalán nem fontos.
Már csak pár hónapja van a magyar cégeknek arra, hogy felkészüljenek: idén július 1-től a minimum ESG-kérdéssorra vonatkozó elvárásban egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a vállalati hiteleket felvevő ügyfeleiktől. Első lépésben azoknak a cégeknek kell felkészülni, amelyek 500 milliónál nagyobb kölcsönért folyamodnak - emlékeztetett az MNB szeptemberben közzétett ESG-ajánlásának előírásaira a K&H Bank.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk az Európai Bizottság 2025. február 26-án az omnibusz javaslatcsomag részeként bejelentette, hogy egyszerűsítéseket tervez az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) szabályozása kapcsán - a CSRD és CSDDD, illetve az EU Taxonómia mellett. Utóbbiakról már többször írtunk, a legfontosabb CBAM vonatkozású javaslatokat a PwC Magyarország összegezte közleményében.
Az AI-boom még nemhogy nem csengett le, hanem még csak most jön a java: elkészülnek és a való életben teljesítenek a vállalati AI-megoldások. Közel 600 fő részvételével zajlik a Portfolio AI in Business rendezvénye, ahol egy teljes konferencianapon keresztül azzal foglalkozunk, milyen változásokat hoz az AI az üzlet számára az egyes szektorokban és területeken. Mellébeszélés helyett üzleti stratégiákat, valós megoldásokat, AI-bevezetési módszereket és use case-eket mutatnak be a témában jártas tanácsadók, IT-beszállítók, és azok a nagyvállalati vezetők, akik már aktívan keresik vagy már meg is találták az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket.
Hét magyar cég is felkerült a Financial Times FT1000 2025-ös listájára, amelyen Európa ezer leggyorsabban növekvő vállalata szerepel. A kiemelkedő üzleti tevékenységükért díjazott magyar cégek között a legjobban a napelemes rendszerekkel foglalkozó A1 Solar Kft. szerepelt. Őt követik a hazai IT szektor meghatározó szereplői, az adatelemzéssel foglalkozó DATAPAO és a digitális tanácsadó és megoldásokat szállító Sprintform, akik szintén előkelő helyen végeztek a világszínvonalú mezőnyben.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Ahogy arról beszámoltunk, tegnap megjelent az omnibusz, az EU azon javaslatcsomagja, ami a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket egyszerűsítené és hangolná össze, ezzel csökkentve a vállalatok adminisztratív terheit. De vajon mit jelent ez a hazai vállalatokra nézve, mire számíthatnak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére 2025-ben kötelezettek, illetve változhat-e az ESG-törvény által érintett ESG-beszámolókészítési kötelezettség?
Elemzésünkben arra világítunk rá, hogy egy viszonylag friss vállalati felmérés alapján milyen irányba tarthat a hazai ágazatok növekedése idén, valamint arra mutatunk rá, hogy finanszírozási, fejlesztéspolitikai szempontból hol merülhet fel potenciálisan beavatkozási lehetőség. Az eredmények alapján az infokommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység – az előző évekhez hasonlóan – a leginkább figyelmet érdemlő területek között maradhatnak 2025-ben is, melléjük idén felzárkózhat az oktatás is. Vizsgálatunk szerint ezen három, külső finanszírozásra relatíve kevésbé rászoruló ágazat megfelelő forrással való ellátása rendkívül kedvező hatást gyakorolhat a magyar gazdaság egészére.
Az Európai Bizottság a mai nap tervezi bemutatni azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése - írta meg a Reuters egy kiszivárgott tervezet alapján. A „Simplification Omnibus” néven emlegetett javaslat tervezetten negyedére csökkenti az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. Mindez azonban nem érinti hátrányosan az EU zöldítési céljait, legalábbis a Bizottság ezt állítja.
Az Agrárszektor megszerezte a Nitrogénművek kötvénytulajdonosainak túlnyomó többségét képviselő AHG eddig még nem publikált közleményét, amelyben arról írnak: konstruktív javaslattal keresték meg a műtrágyagyártót, amely azonban mindeddig nem reagált a felvetésre. Az ügy hátterében a májusban lejáró kötvények meghosszabbítása áll. A kötvényesek többsége – bizonyos garanciákért cserébe – beleegyezne akár három éves hosszabbításba is. Az idő sürget: ha nem sikerül megegyezni, az a Nitrogénművek fizetésképtelenségét jelentené az AHG szerint.
Visszamehetnek az Egyesült Államokba a nyugati cégek, ha sikerül megállapodni Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról – jelentette be Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különleges küldöttje.