A költségvetésbe befizetett bruttó áfabevételek alakulása egyre aggasztóbb, de legalább a kiutalások mértéke enyhül és kezd normalizálódni - olvasható ki a napokban megjelent első kilenchavi részletes államháztartási adatokból. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen gazdasági folyamatok állhatnak az érdekes gazdasági jelenség mögött, amely rányomta a bélyegét a teljes idei költségvetés teljesítményére.
Idén a költségvetés megborulása okozza a legnagyobb fejtörést és a legtöbb feladatot a kormányzati gazdaságpolitika számára. A helyzet odáig fajult, hogy ismét emelni kellett a hiánycélt, de még távolról sem biztos, hogy ez elegendő lesz. A büdzsé elcsúszásában a legnagyobb szerepet az általános forgalmi adóból származó bevételek játszották. Most bemutatjuk, mennyire jelentős ez a tényező a deficit elszállásában, és ezzel együtt rámutatunk a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélyére.
Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, de megmaradt a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró, a hitelelengedés, a kamattámogatott CSOK-hitel, az áfa-visszatérítés és a lakásvásárlási illetékmentesség is. Pontosan hány milliós összegben igényelhetők ezek a nagy összegű családtámogatások 2023-ban a gyermekkel már rendelkezők, illetve a gyermeket vállalók számára? Ezt foglaljuk össze cikkünkben, bemutatva a január 1-jével életbe lépett szabályváltozásokat is. Bár a kedvezmények köre szűkült, a Portfolio számításai szerint egy nettó 50 millió forintot érő újépítésű lakásra akár 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió kedvezményes hitelt is igénybe vehet egy három gyermeket vállaló pár. Bemutatjuk az egy- és kétgyermekesek lehetőségeit is.
A költségvetésnek több mint négymilliárd forint kárt okozó, közösségi áfacsalásra szakosodott, mobiltelefonokkal kereskedő bűnszervezetet számolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy többnapos nemzetközi akció keretében - tájékoztatta a szervezet dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense hétfőn az MTI-t.
Aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást, az CSOK-tól és gyerekszámtól függetlenül visszaigényelheti az 5 százalékos áfát. Ez a legújabb lakáspolitikai bejelentés, ami pontot tett annak az évek óta húzódó tervezésnek a végére, amely a rozsdaövezeti területeken való fejlesztéseket volt hivatott bátorítani. Megkérdeztük a hazai fejlesztőket, hogy mit szólnak az új rendelethez és mit gondolnak a jövőbeli hatásairól.
Január elejétől bekerültek az online adatszolgáltatási rendszerbe a cégek közötti számlákon túl a magánszemélyeknek és a külföldi vállalkozásoknak kiállított számlák is, amivel gyakorlatilag teljeskörűvé vált az online számla rendszere. Ráadásul – alig fél évvel a 2.0 séma július bevezetése után – már a legújabb, 3.0 séma szerint kéri az adatokat az adóhatóság, az így kiállított xml adat pedig akár e-számlaként is működhet majd. A NAV rohamtempóban digitalizálja a területet, azonban a gyakorlati alkalmazás terén akadnak hiányosságok, amelyek sok esetben éppen a végső cél – a hatékonyság és az átláthatóság növekedésének – rovására mehetnek.
A megbízható adózók 20 napon belül megkaphatják a jogosan visszaigényelt általános forgalmi adót, ami Európában az egyik legrövidebb határidő és ez azt jelenti, hogy a mai áfabevallási határidőkor befizetett pénzt a cégek már akár február elején megkaphatják, ami segíti a likviditásukat – jelezte egy ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály pénzügyminiszter.
Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.
Január elsejétől már a magyar jogrendszer szerint is visszajár az adóhatóságtól a cégeknek a behajthatatlan követelések áfája, azonban eddig nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Pedig a Jalsovszky Ügyvédi iroda alapítója, Jalsovszky Pál szerint nemcsak azoknak érdemes visszakövetelni a már befizetett áfát, akinek az új jogszabály szerint visszajár, hanem azoknak is, akik a szigorú magyar feltételrendszer miatt kiesnek a jogszabályi keretek közül. Az első bírósági tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a jól alátámasztott ügyekben jó eséllyel nyerhetők az adóhatóság elleni perek. Az ügyvédi iroda vezetőjét kérdeztük a részletekről és más aktualitásokról.
Az Európai Bíróság döntése alapján jövő évtől kezdődően a jogalkotó lehetővé teszi a behajthatatlan követelésre jutó adó visszatérítését önrevízió útján. A visszatérítési igényt (adóalap csökkentést) 2016-tól keletkezett követelésekre lehet alkalmazni - írja cikkében Vira Sándor, a Saldo Zrt. adószakértője.
Az Európai Bíróság és a magyar jogalkotók régóta kemény csatákat vívnak a tagországok számára iránymutató döntések értelmezésében. A nemrég beterjesztett adócsomagban azonban vannak változások, amelynek örülhetnek a magyar vállalkozások, legalábbis első megközelítésre. Jalsovszky Pált, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda alapítóját kérdeztük a részletekről, a digitalizáció és a legal tech térnyeréséről, az alkalmazásuktól várható versenyelőnyről és az egyre inkább "megszelídülő" NAV-ról.
A gazdaságvédelmi akcióterv 5 millió forintig terjedő falusi áfa-visszatérítési lehetőségének eddig nem kapott akkora figyelmet egy lényeges feltétele, amelyről péntek este beszélt az illetékes kormánybiztos az MTI-nek: csak 2020. január elsejétől válnak jogosulttá az érintettek a visszatérítésre.
Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében hajt végre. A 13+1 pont egyike a kistelepülések használt ingatlantulajdonosait is érinti,
az akcióterv alapján ugyanis 5 millió forintig áfa-visszatérítést kaphatnak építésre, bővítésre, vagy akár felújításra is.
Alig észrevehető összeggel, de ismét támogatja a kormány az építőipari kkv-k technológiai megújulását és hatékonyságának javítását.
Korábbi javaslatait megtoldotta jó néhánnyal az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). Egyértelmű, hogy vészharangot kongat a szervezet, amely adó és támogatási csomagot sürget.
Bár rengeteg embert érint, a lakásáfa kérdésének vizsgálatakor eddig keveset foglalkozott a sajtó azzal, hogy mi lesz a jövőben a magánszemélyek építkezésénél 5 millió forintig visszaigényelhető áfakedvezménnyel. A CSOK támogatáson felül ugyanis 2016 januárja óta lehetőség van új ingatlanok építésekor maximum 5 millió forintig visszaigényelni az áfát, ami az építkezés költségei során több millió forint kedvezményt jelent. Noha a vállalkozások által épített lakások esetében az 5 százalékos lakásáfa 2019 után is alkalmazható abban az esetben, ha a társasház 2019 év végéig eléri a szerkezetkész állapotot, a magánszemélyek által épített családi házakról nem szól a törvény, vagyis úgy tűnik, hogy a kedvezményes lakásáfa kivezetésével az eredeti jogszabály értelmében az eddigi áfa-visszaigénylési lehetőség megszűnik.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
