A jelenlegi szabályozási környezetben reális esély van arra, hogy 15 év múlva a magyar államadósság a GDP 50 százaléka alá süllyedjen, amit a válságadók kivezetésének feltételeként határozott meg nemrég a miniszterelnök. A küszöbérték elérését ugyanis segíti a 2011-ben elfogadott és 2015-től hatályba lépő adósságszabály, amelyet figyelembe kell venni a hosszú távú adósságpályára vonatkozó számításoknál is.
Japán államadóssága most először lépte át az ezer billiónyi jent. Ezzel az ország adóssága nagyobb, mint Németország, Franciaország és Anglia teljes gazdasága együtt. A japán költségvetés jelenlegi deficites helyzete azt indokolná, hogy az ország adóemelést hajtson végre. Az erről született tervezet ugyanakkor jelentősen visszavethetné, az egyébként sem túl erősnek számító fogyasztást a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök a második negyedéves GDP adatokra vár, hogy eldönthesse, képes-e már az országa megszorításokat elviselni az adóssághegy megfékezése érdekében.
Az IMF-hitel előtörlesztése nem izgatta fel különösebben a pénzügyi világot. Ha belegondolunk, hogy mit is jelent ez a kormányzati akció, megérthetjük azt is, hogy miért hagyja hidegen a szakértőket, miközben a politika igyekszik minél nagyobb sztorit kreálni belőle a nyári uborkaszezon kellős közepén.
A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. Közben a hírügynökségnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az állam felőli IMF-hitel "végtörlesztése" rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, de összességében nem változik érdemben az adósság.
Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.
Az idei első negyedév végén az euróövezet adósságrátája 92,2%-ra emelkedett a 2012 év végén látott 90,6%-ról. Az EU adósságmutatója ezalatt 85,9%-ra növekedett 85,2%-ról. Mindkét esetben új történelmi csúcsról beszélhetünk. A 27 uniós tagállam közül 21 ország esetében emelkedett a negyedéves adósság, a magyar GDP-arányos mutató 3,2%-kal ugrott meg.
Az adónövelésre építő költségvetési kiigazítások, a gyenge gazdasági növekedési kilátások és a magas eladósodottság miatt egy jövőbeli esetleges államcsőd veszélyére hívja fel a figyelmet körképében a Die Zeit német lap online kiadása. A "Magyarország államcsődöt kockáztat" című - péntek este megjelent - cikk folyamatosan párhuzamot von a görög és a magyar gazdasági fejlemények között és megszólaltatja Magas Istvánt, a budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát is, aki többek között azt tartja problémának, hogy nem haladnak az igazán fontos átalakítások Magyarországon.
A spanyol bankok azért lobbiznak, hogy 15-30 milliárd eurónyi halasztott adójukat az államtól kapott adókedvezményként könyvelhessék el, ezzel javítva tőkemegfelelési mutatóikat. A spanyol állam számára ugyanakkor ez az államadósság növekedésével járhat - írja a Reuters.
Mennyire veti vissza egy ország növekedését az államadóssága? Magyarország mely OECD-országokra hasonlít a legjobban e téren? Érdemes-e az államadósság csökkentését célul kitűznie a magyar kormánynak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a DEWIL kutatócsoport.
Jóval az idei éves kibocsátási tervünk felett vontunk már be forrásokat elsősorban a sikeres forintalapú aukcióknak köszönhetően, most pedig vizsgáljuk azt a legjobb pillanatot, amikor újra meg tudunk jelenni a nemzetközi piacokon devizakötvény-kibocsátással - többek között ezeket mondta egy mai londoni konferencia keretében Töröcskei István.
Ha a kormány tartós intézkedésekkel teljesíti is a 3% alatti költségvetési hiányt 2014-ben, még akkor sem csökken az államadósság 80% alá - ezt a gyászos képet vetíti előre a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott technikai kivetítése. Romhányi Balázs, az intézet ügyvezetője úgy véli, hogy semmi mozgástér nincs a költségvetésben egy lazításra, ezért egy esetleges negatív sokk esetén jön a megszokott prociklikus gazdaságpolitika.
A kivetítésről bővebben:
Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosítására vonatkozó, az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvényjavaslatot.
Az elmúlt hónapokra jellemző havi 60-80 milliárd forint körüli ütem után májusban "csak" nettó 25,4 milliárd forint összegben vett a kifejezetten neki szánt állampapírokból a magyar lakosság. A jókora lendületvesztésben egy technikai tényező jelentős szerepet játszik.
A jegybanki kamatcsökkentések miatt olcsóbbá váló adósságfinanszírozás akár százmilliárd forintos megtakarítást is eredményezhet az idei költségvetésben - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Gazdasági Rádió "A nap vendége" című műsorában.
A fenntarthatóság szempontjából változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetésről, ezért született ezen a héten pozitív döntés Brüsszelben a túlzottdeficit-eljárás ügyében. A pálya azonban nagyon törékeny, az idei év sem lesz könnyű, de a tartalékok elegendőek lehetnek - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a kormány választási költségvetést készítene 2014-re, a pedagógus életpályamodell bevezetését a legkevésbé sem tartja választási költekezésnek. Elárulta azt is, hogy épp a napokban írt alá szerződést a Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Századvég Zrt.-vel, melynek keretében a kutatóintézetek tanulmányokat fognak készíteni a KT számára.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,3 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 82,2 százalékát érte el 2013 első negyedévének végén. Az adósságot az első negyedévben a forint árfolyamváltozása 468 milliárd forinttal, a nettó adósságfelvétel pedig 491 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el. Az NGM közleményt adott ki az adósságráta másfél éves csúcsra emelkedése kapcsán, amelyben azt hangsúlyozta, hogy csak átmeneti emelkedésről van szó.
Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff a New York Times-ban közölt nyilatkozatukban továbbra is védik a 2010-ben publikált "Growth in a Time of Debt" című cikküket. Az eredeti cikk az országok adósságállományának mértékét (különös tekintettel 90% fölött) hozza összefüggésbe az illető országok növekedési potenciáljával. Állításuk szerint a felfedezett hibák és megfogalmazott kritikák ellenére, a cikk fő üzenete továbbra is megállja a helyét.
Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.
Fontosabb részletek
Az államadósság nem egy közgazdasági probléma, hanem egy ellenség - magyarázta Orbán Viktor, amikor ma délután rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy az államadósságot 81%-ról 77%-ra csökkentette a kormány.
Az alábbiakban Bokor László közgazdász provokatív írását közöljük az államadóság kezeléséről.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
