Kijött a várva várt európai inflációs adat
Nem gyorsult az áremelkedés az eurózónában, de ez nem jelenti azt, hogy az inflációs félelmek egy csapásra elmúlnak.
Nem gyorsult az áremelkedés az eurózónában, de ez nem jelenti azt, hogy az inflációs félelmek egy csapásra elmúlnak.
Az emelkedő infláció tartja manapság lázban az elemzőket, a növekvő kötvényhozamokban és a részvénypiacokon is megjelenő aggodalom feladhatja a leckét a jegybankoknak is. Egyelőre nincs nagy gond, de tavasszal a bázishatások miatt az infláció törvényszerűen megugrik majd. Az ING Bank szerint nem kizárt, hogy az infláció az eurózónában hosszú idő után az EKB célértéke fölé ugrik, de ez cseppet sem biztos, hogy lépésre készteti a jegybankot. A növekvő kötvényhozamok viszont annál inkább.
Hetek óta az infláció a legkomolyabb félelem a világban, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy 2021-ben rég nem látott áremelkedés jöhet. Néhány helyen már januárban megjelentek ennek a jelei, Magyarországon viszont első ránézésre semmi nem történt, a decemberi 2,7 százalékkal megegyező volt az áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Persze, ha a világban tartós lesz az emelkedő trend, az alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, a várakozások szerint tavasszal meglódulhat a pénzromlás üteme.
Januárban még az előző havi szint körül maradhatott az infláció Magyarországon, azonban ez csak a tavalyi magas bázisnak volt köszönhető. Az év további részében a Portfolio által megkérdezett elemzők egyértelműen az áremelkedési ütem élénkülésére számítanak, és szerintük 2022-ben is alig enyhül majd a nyomás. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd a jegybank, szükségesnek tartja-e szigorítani a monetáris kondíciókat.
Érdekes fejlemények zajlanak a világgazdaságban a koronavírus válság (remélhetőleg) kései szakaszában. Az egyes ágazatok, földrajzi térségek kereslet-kínálati viszonyai eltérő ütemben és mértékben normalizálódnak, ami látványos piaci súrlódásokat okoz. A nyersanyagok drágulásáról (és a vele feléledő reflációs forgatókönyvekről), illetve az egyes területeken megjelenő áruhiányról már írtunk, a leglátványosabb folyamatok azonban a szállítmányozásban indultak be: négy-ötszörösére ugrott az Ázsiából Európába való szállítás költsége az utóbbi hónapokban a globális konténerhiánynak köszönhetően. A kínai exportőrök öldöklő harcot folytatnak a szabad kapacitásokért, miközben Európából szinte üresen mennek vissza a konténerek.
Az elmúlt években a közgazdászok és az elemzők körében egy dolog volt biztos: az, hogy egy darabig nem lesz infláció. A nagy pénzügyi válság utáni időszak fontos tapasztalata volt ugyanis, hogy hiába a nagy globális jegybankok extra laza politikája, az csak arra volt elég, hogy alulról közelítsenek az inflációs céljukhoz - felemás sikerrel. A világjárvány még egy csapást mért az inflációra a fogyasztás visszaesése miatt. Az utóbbi hetekben azonban egyre erősebbek a hangok, hogy a kilábalás akár a vártnál magasabb áremelkedést is hozhat. Amíg az infláció erősödése csak a célhoz való visszatérést jelenti, a folyamat még üdvözítő is lehet (jellemezően ezt hívjuk reflációnak), ám ha jobban elszabadul, akkor rég nem látott kellemetlen helyzetbe hozhatja a világ jegybankjait.
2020. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az adat nem okozott meglepetést, az elemzők 2,7-2,8%-os áremelkedést vártak. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3, 2020 egészében pedig az előző évhez képest átlagosan 3,3%-kal nőttek.
Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Az infláció ugyan 2,7%-ra csökkent az októberi 3%-ról, de az MNB által követett inflációs mutatók alig mérséklődtek – derül ki a jegybank keddi adataiból. Az adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció pedig még emelkedett is az előző hónaphoz képest.
Több mint egy évtizede nem látott szintre enyhült a fogyasztói árak emelkedésének üteme Kínában októberben, miközben a termelői árak változatlan mértékben estek vissza.
Elemzők szerint tovább csökkenő inflációról számolhat be kedd reggel a KSH. A szeptemberi 3,4%-ról akár 3% közelébe is csökkenhetett a pénzromlás üteme a múlt hónapban, ezzel pedig a forinton is enyhülhet a nyomás, hiszen egyre kevésbé lóg ki a hazai reálkamat a versenytársak közül.
Bizonyos filteres teák ára egy hónap alatt akár 43 százalékkal drágult a magyar üzletekben. A Pénzcentrum utánajárt, mi állhat a háttérben és annak is, mire számíthatnak a vásárlók a jövőben.
Szeptemberben is magas maradhatott az infláció Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint. A most 4% közelében mozgó áremelkedési ütem az év végére csökkenhet, de a jövő év első felében akár 5%-hoz közeli indexeket is láthatunk majd. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vélhetően csak ezt követően lélegezhet fel, amikor az infláció érdemben csökkenhet.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
A nyugdíjkiegészítés azonnali, 4,3 százalékra való emelését, de személyenként minimum egyszeri 10 ezer forintos juttatást követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a KSH legfrissebb előrejelzése is alátámasztotta a szövetség nyugdíjas tagozatának márciusi aggályait: az infláció el fogja érni a 4 százalékot - derül ki a szövetség közleményéből.
Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett.
Újra 3% fölé emelkedhetett az infláció júliusban Magyarországon – vélik a Portfolio által megkérdezett szakemberek. Vagyis március után először haladhatta meg a jegybanki célsáv közepét az áremelkedési ütem, ami az elemzők szerint a következő hónapokban is hasonló szinten maradhat.
Gyorsuló ütemben emelkedtek a fogyasztói árak Kínában júliusban, miközben a termelői árak visszaesése tovább mérséklődött.
A koronavírus-válságban sem "szűnt meg" az infláció Magyarországon, sőt, az előző hónaphoz képest érdemben magasabb áremelkedési ütemet láthattunk.
Mi mozdíthatja ki innen?
Németországban berúgták a motort.
Az elemzői várakozásokat többszörösen felülmúlta a teljesítmény.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
