életszínvonal

Csapdában a világ - Hoz ebben változást a világjárvány?

Csapdában a világ - Hoz ebben változást a világjárvány?

A koronavírus világjárvánnyá erősödése átrajzolta a gazdasági normákat. A korábban elképzelhetetlen, jogszabályokban is tiltott gyakorlatok, mint például az EU fiskális szabályainak lazább értelmezése a pandémiás helyzettel teljesen elfogadottá vált. Ez alól a fejlett gazdaságokban megfigyelt szekuláris stagnálás, azaz a hosszú távú, nagyon lassú növekedés elmélete sem kivétel. Vajon elmélyíti, megváltoztatja vagy enyhíti ezt a világjárvány? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. Előtte azonban tisztáznunk kell, mikor és miért beszélnek szekuláris stagnálásról, mik az okai és hogyan lehet leküzdeni, valamint ezzel újra gyorsuló fellendülési pályára állítani a fejlett országok gazdasági növekedését. A kérdés nem triviális Magyarország szempontjából sem, mert bár felzárkózási pályán van a magyar gazdaság, annak üteme és így az életszínvonal növekedése sok szálon függ a fejlett gazdaságok növekedési potenciájától, leginkább, mert ezek az országok képezik hazánk export piacának a meghatározó részét.

Fel kellett volna készülni a nehéz időkre? Bemutatjuk a brutális spórolás valódi erejét

Fel kellett volna készülni a nehéz időkre? Bemutatjuk a brutális spórolás valódi erejét

Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.

Miért élnek jobban a románok a magyaroknál?

Miért élnek jobban a románok a magyaroknál?

Nagyon furcsa, és sokak szemében hihetelen, hogy a román háztartások többet fogyasztanak (ez alapján mérve jobban élnek), mint a magyarok. A különbség ráadásul növekszik. Vajon igazat mondanak a számok? Ennek jártunk utána.

Koronavírus: megszólalt a pápa az országok gyors újranyitásáról

Koronavírus: megszólalt a pápa az országok gyors újranyitásáról

Ferenc pápa a Szent Péter téri ablakából beszélt arról, hogy az emberek sokkal fontosabbak, mint a gazdaság, amikor az egyes országok arról döntenek, milyen gyorsan nyissák újra határaikat a koronavírus miatti lezárásokat követően - számol be a hírről a Reuters.

Friss jelentés: baj lesz a magyar nyugdíjrendszerrel, ha nem korlátozzák a korai nyugdíjazást

Friss jelentés: baj lesz a magyar nyugdíjrendszerrel, ha nem korlátozzák a korai nyugdíjazást

Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert.  Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.

Koronavírus-válság: sürgősen ki kell találni valami újat, különben összeomlik a gazdaság

Koronavírus-válság: sürgősen ki kell találni valami újat, különben összeomlik a gazdaság

Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.

Hogy csinálják egyesek, hogy 30 évesen elmennek nyugdíjba? – A 4%-os szabály

Hogy csinálják egyesek, hogy 30 évesen elmennek nyugdíjba? – A 4%-os szabály

Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal.

Átdolgozzuk a legszebb éveinket, hogy aztán lerobbantan kapjunk pár év szabadságot – Van más út?

Átdolgozzuk a legszebb éveinket, hogy aztán lerobbantan kapjunk pár év szabadságot – Van más út?

Ma az az elfogadott társadalmi norma, hogy olyan 40-50 év kemény munka után lehet csak igazán szabad az ember. Ha rendesen be volt jelentve itthon, akkor az állami nyugdíjrendszerből talán kap majd elegendő pénzt a megélhetéséhez, hogy ősz hajával végre azt csinálhasson, amit akar. Lássuk be, ez nem egy túl vonzó ajánlat fiatal szemmel. Talán emiatt lehet, hogy pár éve elindult egy olyan mozgalom, aminek a célja nem más, mint a pénzügyi függetlenség és a korai nyugdíjazás elérése. Ez a FIRE mozgalom. Az alábbiakban bevezetést nyújtunk a témába, majd pedig a következő cikkünkben a korai nyugdíjazás pénzügyi matematikájával folytatjuk.

Hatalmas bajban Németország – Hogy másznak ki ebből?

Hatalmas bajban Németország – Hogy másznak ki ebből?

Az Európai Unió legnagyobb tagállamai közül Németország demográfiai helyzete a legrosszabb jelenleg. A munkaképes korúak számának jelentős csökkenése pedig a következő időszakban már a gazdasági növekedésre is hatással lesz – vélik a Commerzbank elemzői. Az egyetlen megoldás a gazdaság versenyképességének növelése és a magánberuházások élénkítése lenne.

Nem hitted volna, hogy ez megtörténik: Románia csúnyán ver minket, de visszaelőztük a lengyeleket

Nem hitted volna, hogy ez megtörténik: Románia csúnyán ver minket, de visszaelőztük a lengyeleket

Az Európai Unióban továbbra is tetten érhető a kelet-nyugati szakadék a gazdasági teljesítmény és az életszínvonal tekintetében egyaránt, derült ki az Eurostat friss adataiból. A közép-kelet-európai országok jobbára a lista vége felé vannak, és Magyarország szempontjából egy szomorú esemény valósult meg tavaly: már nem csak Románia előzi meg Magyarországot, hanem Horvátország is utolért bennünket a fogyasztásban. Az egy főre jutó GDP-ben azonban kifejezetten nagyot ugrottunk előre, amivel újra leelőztük Lengyelországot.

Megmenthető az elveszett évtized? Így győzhetjük le a válságot

Megmenthető az elveszett évtized? Így győzhetjük le a válságot

Laza jegybanki politikára és szigorú költségvetésre van szükség ahhoz, hogy a világgazdasági válság hagyatékából fakadó károkat csökkentsük - írja Dedák István a Gazdaságpolitika a 21. században: Az állami szerepvállalás kézikönyve című tanulmánykötetben, amelyben a válságkezelés tapasztalatairól, illetve az előttünk álló időszak ideális menedzseléséről értekezik.

Szép csendben eltűnnek a szegények Magyarországon

Szép csendben eltűnnek a szegények Magyarországon

Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.

Tényleg nincs infláció Magyarországon? Megmutatjuk, miért fáj neked az áremelkedés

Tényleg nincs infláció Magyarországon? Megmutatjuk, miért fáj neked az áremelkedés

Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.

Nem számít állami nyugdíjra a magyarok többsége

Nem számít állami nyugdíjra a magyarok többsége

A magyarok több mint kétharmada nem bízik abban, hogy a kényelmes megélhetéshez elegendő lesz az állami nyugdíj, így átlagosan 19,8 millió forint megtakarításra lenne szükségük, hogy fenntartsák a meglévő életszínvonalukat – derült ki a Signal Iduna Biztosító kutatásáról tartott sajtótájékoztatón. Csata Dénes, a Signal Iduna elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a cég a unit linked biztosítások terén az év első három negyedévében 29,1%-os bevételnövekedést ért el, viszont a kritikus betegségek esetére szóló biztosítások terén 9,3%-os visszaesést tapasztaltak.

Münchhausen báró módszerrel nem egyszerű felzárkóznia Magyarországnak sem

Münchhausen báró módszerrel nem egyszerű felzárkóznia Magyarországnak sem

A robotok nem fognak rövid távon globális munkanélküliséget teremteni, de – ahogy az elmúlt évtizedekben is láthattuk – tovább fog változni a munka világa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója. Arra figyelmeztetett, hogy a múltbeli trendeket nem szabad mechanikusan kivetíteni a jövőre, mert szinte biztos, hogy ezzel tévedünk. Lakatos Péter úgy véli, hogy a magyar gazdaság lassú konvergenciája valószínűleg folytatódni fog, azonban a közepes jövedelem csapdájából való kitöréshez nemcsak komoly hazai lépések szükségesek, hanem az európai együttműködés koncepciójában is előre kell lépni. Szerinte a magyar vállalatok is hasonló helyzetben vannak, mint az ország, rendszerszintű változások nélkül csak nagy tehetséggel, szorgalommal, és szerencsével lehet kitörni. Mindeközben a magyar kkv-k akvizícióját és összeolvadását nehezíti, hogy a hazai cégekben jellemzően nincs exkluzív know-how és dinamikus jövőkép. Portfolio 2040.

Alig lépett előre 10 év alatt Magyarország, így nyomunkban a románok

Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.

Már nem csak Budapest lóg ki az általános magyar fejlettségből

A napokban jelentek meg az európai uniós országok tavalyi egy főre jutó GDP-adatai, amiből képet nyerhetünk arról, hogy a magyar fejlettség az uniós átlag 68%-án áll. De vajon milyen különbségek vannak az országon belül? Erről 2016-os adataink vannak, és ebből tudhatjuk, hogy a főváros és Nógrád megye között közel ötszörös a szorzó. Győr-Moson-Sopron megye viszont egyre közelít az uniós átlaghoz, így most már nem csak Budapest emelkedik ki a magyar megyék általános fejlettségi szintjéből, hanem egyre inkább az északnyugati térség is. Térkép.

Véget ér a magyar csoda, ha nem csinál valamit sürgősen a kormány

A közép- és kelet-európai országok óriási hasznot húztak az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országokkal való egyre szorosabb gazdasági integrációból, azonban az a növekedési modell, aminek ez a nagy felzárkózás volt köszönhető, a jövőben nem lesz tartható - foglalja össze a jelenlegi helyzetet az Economist elemzése. A régiós országok nyugati vállalatoktól (és ezen keresztül az exporttól), valamint az EU-s forrásoktól való függősége kiszolgáltatottá tette őket, ezért mihamarabb szükség van egy új növekedési modellre való átállásra, ami az összeszerelő-műhely és back office státuszából az innovatívabb, magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok felé mozdítaná el a térségi államokat. A három kulcsszó az innováció, az oktatás és a diverzifikáció.

Itt a legjobb élni Magyarországon

A fővárosban továbbra is az I. és az V. kerületben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig Eger, Veszprém és Tata a listavezető az Otthon Centrum elemzése szerint.

Mégsem értek utol minket a románok

Egy főre jutó GDP tekintetében tavaly a románok utolérték a horvátokat, a lakossági fogyasztásból levezetett életszínvonal-mutató alapján pedig beérték a magyarokat - írtuk nyáron, az Eurostat előzetes adatai alapján. A helyzet a ma megjelent felülvizsgált adatok szerint egy kicsit más: a román számokat kissé lefelé korrigálták, így gazdasági fejlettségük még nem érte el horvátot, illetve az életszínvonal is kissé elmarad a magyartól. Igaz, az idei gazdasági folyamatokat figyelve nem kizárt, hogy jövőre már újra a román előrelépésről számolhatunk be.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vadonatúj autóvásárlási támogatás jöhet Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility