Magyarországon a lakosság 48 százaléka tervez, illetve végez az idén építkezést vagy felújítást, a legtöbben a munkálatok drágulásától, illetve elhúzódásától tartanak - mondta el az újHÁZ Centrum vezérigazgatója az építőanyag-kereskedelmi hálózat tavaszi Trendriportját ismertető sajtótájékoztatón. Rázsóné Szórády Csilla közölte, a május elején készített reprezentatív felmérésbe 1142 embert vontak be.
Jó hangulatban folytatódott délután Balatonfüreden a Portfolio Property X konferencia. A déli networking és ebédszünetet több párhuzamosan induló szekció követte, ahol olyan területek kerültek elő, mint az energiaárak és az épületüzemeltetés, a fenntarthatóság, a globális folyamatok és a digitalizáció.
Olyan tényezők és folyamatok rázzák fel újonnan az ingatlanpiacot, amire korábban nagyon kevesen számítottak volna: a globális feszültségek rég nem voltak ilyen magasak, miközben a bolygónak a klímaváltozással is meg kell küzdenie. Ezeknek bizony mind köze van a globális világgazdaságba beágyazott hazai ingatlanpiacnak is - legyen szó akár külföldi befektetőkről, alapanyagárak drágulásáról vagy fenntartható építkezésekről. Meglepő módon ez mind összefügg cikkünk másik témájával: a digitalizáció égető szükségességével. Ha elsőre kicsit zavarosnak is tűnik, hogy ezek a témák miként is kapcsolódnak, akkor érdemes lehet ellátogatni a Portfolio Property X konferenciára, ahol válaszokat kaphat a kérdéseire.
Rettentően izgalmas, de megpróbáltatásokkal teli időszakkal néz szembe jelenleg az ingatlanpiac: költségvetési kiigazítás, állami beruházások eltolása, kamatemelések, infláció és recessziós félelem - csupa olyan tényező, melyeket már évek óta nem láttunk. Hogy miként is lehet ebben a helyzetben eligazodni és hogy mire számíthatunk a közeljövőben, arra június 8-án, a Portfolio Property X konferencia egyik kiemelt panelbeszélgetésén kaphatunk választ.
Az épített környezet, különösen az épületek, 40%-kal járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, ez az arány elég súlyos ahhoz, hogy azonnali és drasztikus változtatásokat kényszerítsen ki a piaci szereplőkből. Vannak már létező gyakorlatok, amelyek igazán fenntarthatóvá tehetik a kivitelezéseket, fejlesztéseket, végső soron pedig az üzemeltetést, illetve ha az épületek teljes életciklusát nézzük, akkor egy évtizedekkel későbbi bontást, átalakítást is. A tudás és a technológia eljutott arra a szintre, hogy aki igazán akarja, az elérheti az ingatlanszegmensben a klímasemleges működést. Az építkezések és az ingatlanfejlesztések során alkalmazott konkrét gyakorlatokról, a zöld építőipar hazai helyzetéről, a legnagyobb kihívásokról és az ezekre adott megfelelő válaszokról beszélgettünk Schmidt Andrással, a zöld ingatlanprojektjeiről híres ingatlanfejlesztő, a Skanska Magyarország fenntarthatósági vezetőjével.
A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog - így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal szerdai részletes adatközlését.
A három hónapos próbaüzem után szerdán megnyílt Zalaegerszegen a mintegy 9,5 milliárd forintból megvalósított új uszoda, tanuszoda és strand - írja az MTI.
Májusban egy évvel korábbi alacsony szinten stagnált a gazdasági hangulatindex az euróövezetben az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG EcFin) havi rendszeres felmérése alapján.
Sokat foglalkoztunk mostanában a lakásárak alakulásával, elsősorban a lakásárindexek alapján összefoglalva, hogy mi szól a további áremelkedés mellett és ellen. Az árak kérdésén túl azonban érdemes átfogóbban is megvizsgálni a lakáspiacot, beleértve az ágazatra ható gazdasági hatásokat, a kereslet-kínálat alakulását és természetesen az építőipar aktuális helyzetét, ami elsősorban a piacra kerülő új építésű lakások számát befolyásolja. Ez utóbbi mutatóban már tavaly is jelentős visszaesést láttunk, és egyelőre úgy tűnik, az előttünk álló időszakban sem számíthatunk növekedésre.
A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló kormányrendelet helyébe új rendelkezés lép - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Legutóbb tavaly év végén foglalkoztunk a kérdéssel, a mostani változás viszont az ilyen irányú tevékenységet folytató cégeken keresztül az építőiparban is éreztetheti hatását. Íme a fontosabb tudnivalók.
Június 1-jével lejár a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet Magyarországon, a május 26-ai Magyar Közlöny alapján azonban számos ezen időszak alatt hozott rendeletet meghosszabbít a kormány, több helyütt helyettesítve a járvány miatti veszélyhelyzetre való hivatkozást "az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében" bevezetett veszélyhelyzettel.
Az építőipari munkaerőhiány nem csak Magyarországon okoz jelentős problémát, hanem úgy tűnik globális jelenség. Írországban például van aki szerint azért nincs elég munkás, mert a fiatalok már nem hajlandóak korán felkelni egy reggel 7-kor kezdődő munkához - derül ki az Irish Times cikkéből.
Javában zajlik a Citadella felújítása, melynek során többek között sor kerül az erőd külső falainak rekonstrukciójára, valamint a belső udvarának felújítására is. A Gellért-hegy tetején fekvő 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt az 1848-49-es szabadságharc után, 1854-ben emeltette a Habsburg uralkodó, az UNESCO pedig 1987-ben a világörökség részévé nyilvánította. Az építmény állapota azonban idő közben leromlott, így esedékessé vált a felújítás, amiről most az állványzatot biztosító Layher Kft. osztott meg fotókat.
Lean-menedzsment módszert vezet be a Market Építő Zrt., mellyel elsősorban a hatékonyság növelése a cél. A Lean egy vállalatszervezési, termelésirányítási módszer, amelynek célja, hogy a vállalat minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit vagy nyújtson szolgáltatást.
Erős állítások és őszinte kinyilatkoztatások. Az építőiparban bőven van mit vizsgálni és rendbe tenni, és mikor, ha nem most! Lesz bőven feladata az ágazat felelőseinek a következő években a kormányban és a szakmában egyaránt. Számos kihívással kell az utóbbi időben szembenézniük az építőipari szereplőknek, melyek egy része megfelelő beavatkozással kezelhető lenne. Az áremelések mögött álló okokról, a termékek minőségéről, az oktatás modernizálásának fontosságáról, a jövő technológiáiról és magáról a rendszer működéséről Derczó Istvánnal, a Weinberg 93 Építő Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
(A beszélgetést május 9-én, az új kormány összetételének megismerése előtt rögzítettük.)
A hazai építőiparban szabálytalan munkavégzés miatt 36 súlyos és 27 halálos kimenetelű baleset történt 2020-ban, ez a legrosszabb eredmény az ágazati munkavédelmi statisztikákban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azért rendelt el 2021 május eleje és szeptember vége között célzott helyszíni ellenőrzéseket az építkezéseken, hogy javítson a helyzeten. Az ellenőrzött mintegy 1100 munkáltató csaknem 87 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, a munkavállalóknál ez az arány meghaladta a 63 százalékot. Az életeket mentő, a súlyos balesetek megelőzését, a hiányosságok hatékony felszámolását szolgáló megoldást az ellenőrzések szigorítása, a munkavédelmi előírások következetes betartása mellett az építőipar digitalizációja jelentheti - mutat rá a PlanRadar.
Tudásmegosztó platformot indított az építőipar egyik legnagyobb szereplője, a Market Építő Zrt. A platform a BIMForShare nevet kapta, hiszen a felület célja a BIM-rendszerek terjedésének elősegítése - az ott szereplő dokumentumok sztenderdként szolgálhatnak a BIM-rendszerrel dolgozók számára.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már egy évvel ezelőtt jelezte, hogy a pandémia okozta világkereskedelmi folyamatok építőanyagok áremelkedésére gyakorolt hatása komoly problémákat okoz az építési szerződéseknél. Az áremelkedésekből adódó kockázatot, költségnövekedést a vállalkozók egyedül nem tudják viselni, azt meg kell osztani a megrendelővel annak, érdekében, hogy a létesítmények elkészülhessenek. Az orosz-ukrán háború, az energiaárak emelkedése, a forint elgyengülése a 2022. évben tovább nehezíti az árkérdéseket az építésgazdaságban. Koji László ÉVOSZ elnök, az MKIK alelnöke szerint útmutatásra van szükség az állami, közösségi megrendeléseknél is, ami az összes feladat mintegy 60%-át jelenti.
Az idei év első három hónapjában Közép-Magyarország részesedése volt a legmagasabb a megkezdett kivitelezési munkákból, míg Nyugat-Magyarország részesedése közel a felére esett. Egyelőre az új társasházi projektek indítását mérsékelt ütem jellemzi, az év első három hónapjában a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest csökkent a megkezdett társasházi kivitelezések összértéke, ahogy a tavalyi első negyedévtől is elmaradtak a számok. A Nyugat-Dunántúlon induló építőipari kivitelezésekben azonban bővülés volt megfigyelhető, a társasházi lakásépítések esetén az elmúlt két év legmagasabb Aktivitás-Kezdés mutatóját produkálta a régió - derül ki az EBI legfrissebb Építésaktivitási Jelentéséből.
Nagy álma válik valóra az építőiparnak miután kiderült, a terület külön minisztériumot kap. A ma megjelent hivatalos kormányalakítási közlemény értelmében ugyanis létrejön az Építési és Beruházási Minisztérium, melynek élére Orbán Viktor Lázár Jánost kérte fel. A kormányba 2018 után visszatérő miniszter korábban a Portfolio-nak adott interjújában még az élelmiszer-kiskereskedelemből akarta kiűzni a multikat, az építőiparban a szakmabeliek pedig hasonlót szeretnének látni az alapanyaggyártás terén is.