Már a pandémia előtt is felmerült a kérdés, hogy vajon létezik-e egyáltalán független monetáris politika, és a kérdés mostanra még aktuálisabbá vált - vetette fel a közelmúltban tartott előadásában Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke a Bod Péter Ákos 70. születésnapja alkalmából tartott tudományos konferencián értékelte a kelet-közép-európai régió monetáris politikáit.
Ahány ház, annyi szokás – tartja a népszerű mondás, ami viszont nem zárja ki, hogy ne lennénk kíváncsiak egymás portájára. Ennek szellemében látogattam el a Dortmund melletti Iserlohnba, ahol a Miskolci Egyetem kuratóriumának elnökeként a neves Campus Symposiumon volt alkalmam bemutatni, hogyan építjük Magyarországon a tudomány, a gazdaság és az innováció kapcsolatát. A hallgatók által szervezett rendezvényen, amelyet a régió főbb gazdasági szereplői is támogattak, szemléltettem, hogy milyen lehetőségek kapujában állunk és milyen előnyökkel is jár pontosan a Kormány által életre hívott egyetemi modellváltás. A szülőföldjén tett látogatás megszervezésében kiemelt segítséget nyújtott Marie-Theres Thiell, a DialogUngarn ügyvezető igazgatója, egyben a Miskolci Egyetemet fenntartó kuratórium tagja, akinek szenvedélye a sokrétű magyar-német gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése.
„A nagy divergencia” – ezt a címet adta idén a McKinsey a csütörtökön megjelent hagyományos globális banki jelentésének, amely elé évről évre nagy várakozásokkal tekint a pénzügyi szakma. Ha egy mondatban kellene megfogalmazni az idei elemzés üzenetét, akkor így foglalnánk össze: a vártnál jobb állapotban kerül ki a koronavírus-válságból a pénzügyi szolgáltatási szektor, de egyre inkább kettészakad a banki mezőny: a rocksztárokra és a nagy többséget alkotó alulteljesítőkre, miközben utóbbiakat a sikeres modellváltásra egyre jobban szorítja az idő.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
Dübörög a magyar biztosítási piac: 11,6%-os díjbevétel-növekedést ért el a harmadik negyedévben és szinte ugyanekkorát az év eddig eltelt részében. A legérdekesebb az, hogy mennyire beindultak a rendszeres díjas (nem csak nyugdíjcélú) unit-linked életbiztosítások, 20% feletti (!) növekedésük mögött azonban nem az ügyfélszám, hanem a befizetések kiugró növekedését találjuk magyarázatként. A biztosítói profit szempontjából viszont gyenge volt a negyedév a rekordszintű nem-életbiztosítási káresemények, többek között a vihar- és jégkárok miatt, miközben megállt a kötelező biztosítások átlagdíjának emelkedése.
Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.
A célunk az, hogy az egészségpénztár ne csak akkor jusson az emberek eszébe, amikor megtörténik a baj, hanem egy kiegyensúlyozott, egészséges élet része tudjon lenni - vallja Kovács Tamás Attila. Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy továbbra is az organikus növekedést tartják a további bővülés elsődleges útjának. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy az emberek mire használják fel leginkább egészségpénztári befizetéseiket, milyen trendek láthatók a magánegészségügy piacán és hogy milyen fejlesztési tervekkel rendelkezik a pénztár.
Az elmúlt hetekben tovább emelkedtek a magyar referenciahozamok, múlt kedden már 4,6% volt a tízéves érték, ami hétéves csúcsnak felelt meg. A kereskedők szerint nincs pánik a piacon, az emelkedő globális hozamkörnyezet mellett az MNB lépései mozgatják elsősorban a hozamokat.
Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.
Újabb érdekes adózási kérdésben született ma ítélet az Európai Bíróságon, mely áttörést hozhat minden, a sportreklám lehetőségével élő cégnek, ahol a napi működés mellett a sportszeretet is fontos részt képvisel a vállalati kultúrában.
Hiába emelte két lépésben összesen 70 bázisponttal az irányadó kamatot a múlt héten az MNB, a forint hétfő reggel új történelmi mélypontra esett az euróval szemben. Mégis mi történik a piacon, amikor már egy ekkora kamatemelés sem segít? Tényleg gyengülésre van ítélve a forint? Mit tehet az MNB, hogy megállítsa a trendet?
Megtörtént, amire már hónapok óta számítani lehetett: az elmúlt hetekben tömegével érvényesítették a magyar bankok a jegybanki szigorítások hatását hitelajánlataikban, jelentősen megemelve az újonnan felvehető lakáscélú hiteleik kamatát is. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Beindult az infláció emelkedése a világban, ennek hatására jelentős hozamemelkedés kezdődött meg a világ kötvénypiacain, ami az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Különösen októbertől kezdve láthatunk jelentősebb kötvénypiaci hozamemelkedést, de az inflációs félelmek gyakorlatilag egész évben jelen voltak. A forintos, hosszú kötvényalapok többségében idén már 7-10%-os bukóban vannak. De miért sínylik meg ennyire elsősorban a magyar hosszú kötvényalapok a hozamkörnyezet emelkedését? Mi a helyzet a rövid kötvénybefektetésekkel és mi hozhat javulást a közeljövőben? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Az elmúlt hetekben az MNB egy csendes szigorítást is végrehajtott, fokozatosan csökkentette az eszközvásárlások heti ütemét – emelte ki a keddi kamatdöntés után Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Ha megnézzük a jegybank utóbbi néhány kötvényvásárlási aukcióját, akkor látszik, hogy a szeptemberi 40 milliárdos heti vásárlási céltól már majdnem 10 milliárddal eltért. Az MNB ezzel is próbált szigorítani a monetáris kondíciókon a kamatdöntés előtt, decemberig pedig még folytatódhat ez, hiszen csak akkor vizsgálják felül legközelebb a keretösszeget.
6,5%-kal gyarapodott eddig idén a magyar háztartások pénzügyi vagyona, de reálértékét tekintve ennek a növekedésnek a négyötödét sajnos elvitte az infláció. Nagy újdonság, hogy több friss megtakarítás áramlott befektetési jegybe, mint készpénzbe, de a dobogó első két fokán változatlanul a folyószámlabetét és az állampapír áll. A kockázatvállalás egyértelműen megnőtt, és miközben a legnagyobb hozamot a részvényeken és a befektetési alapokon értük el, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
Egyelőre láthatóan kivárás jellemzi a forint piacát az MNB keddi döntése után. Ha valaki ránézett az árfolyamra a Monetáris Tanács bejelentése előtt és után, akkor akár azt is mondhatná, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, a jegybank egy olyan rendszert alkotott meg, amiről még senki nem tudja, hogy fog működni a gyakorlatban, az első tesztje rögtön csütörtökön lesz. Ebben pedig benne van egy komolyabb forinterősödés esélye, amivel eltávolodhatna a történelmi mélyponttól a magyar deviza, de ha a piacnak nem tetszik az MNB lépése, akkor akár újra gyengülésnek is indulhat.
A Magyar Nemzeti Bank ma számos döntést hozott, ezeket nem is egyidőben ismerhettük meg (sőt, még nem is mindegyiket ismerjük pontosan), ezért érdemes áttekinteni, milyen jelentőségűek a monetáris politika ma bejelentett változtatásai.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-ben minden eddiginél nagyobb, 1500 milliárd forintos csereaukciós programot tervez végrehajtani. A csereaukciós program célja az államadósság átlagos hátralevő futamidejének növelése, valamint az államadósság lejárati szerkezetének menedzselése. A rekordösszegű csereaukciós programot látva felmerül a kérdés, hogy költség-kockázati szempontból megéri-e az ÁKK-nak ez az adósságkezelési eszköz. A csereaukciók a futamidő hosszabbításával kockázatcsökkentő hatásúak, de normális, pozitív meredekségű hozamgörbe esetén növelik az adósságportfólió költségét is. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy megfelelő-e a cserepapírok árazása a piacon lévő egyéb államkötvényekhez képest, illetve hogy van-e torzító hatása a csereaukciós mechanizmusnak.
Überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! - véli Lázár János, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos, aki a Portfolio-nak adott interjújában hangsúlyozta, emberi ésszel nem fogható fel, hogy mi a jó az élelmiszerimportban Magyarországnak, miközben rendelkezésére áll a termőföld és édesvíz, amellyel képes lenne megfelelő mennyiségű élelmiszer termelésére, a hazai lakosság ellátására. Fontosnak tartja, hogy a magyar minőségi alapanyag-termelést akár kormányzati beavatkozással hazai szereplők dolgozzák fel. Továbbá javasolja, hogy a magyar állam a kiskereskedelem jogszabályi környezetének patrióta alakításával igyekezzék lehetővé tenni egy egységes magyar lánc létrejöttét. Szerinte a kiskereskedelmi adóval szembeni megfutamodás súlyos hiba volt Magyarország részéről, és kedvezőnek tartja az Indotek csoport tulajdonrész szerzését az Auchanban, ráadásul úgy véli, sokkal határozottabban kellene előre menniük a hazai szereplőknek a napi fogyasztási cikkek és élelmiszerek kiskereskedelmében. Mindezek mellett beszélt arról is, hogy példátlan méretű forrás áll rendelkezésre a vidék fejlesztésére, álláspontja szerint a vállalkozásokat kell támogatni annak érdekében, hogy az ország és a vidék GDP termelő képessége növekedjen. Az élelmiszerdrágulással kapcsolatban pedig azt jegyezte meg, hogy az élelmiszeripari piac működésébe beavatkozni nem szabad, inkább szociális oldalon kell támogatni a fogyasztókat, elsősorban a nyugdíjasokat, akiket leginkább sújt az infláció.
Minden idők legnagyobb gyógyszerfejlesztési és licensz szerződését kötötte meg a Motorpharma nevű magyarországi spinoff cég egy amerikai szakmai tőkebefektető céggel - értékelte a Portfolio-nak adott interjúban Málnási-Csizmadia András alapító a kutatócsapatával kifejlesztett - a krónikus izomgörcsre megoldást jelentő - molekula fejlődésének legújabb mérföldkövét. A világon emberek millióinak életét könnyítheti meg a már 40 országban nemzetközi szabadalmi bejelentéssel rendelkező hatóanyag, ha a piacra kerül, az addig vezető úton azonban vannak még fontos állomások. A nemzetközi porondon is elismert külföldi szakemberek által alapított amerikai Aditum Bioval most megkötött befektetői megállapodásnak köszönhetően biztosított a klinikai fázisok finanszírozása, általánosságban igaz az ugyanakkor - mint megtudtuk a kutatótól -, hogy a bukás bármikor benne lehet egy szerben, ha például a humán tesztelésben előjön mellékhatás. A szakemberrel beszéltünk a világot uraló biotechnológiai forradalomról, a gyógyszerfejlesztésben zajló gyökeres átalakulásokról, arról, hogy mikor lehet a gyógyszerjelöltből végül regisztrált készítmény és hogy milyen távlati tervei vannak a magyar vállalkozásnak.
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés...
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! CSOK átvitele másik ingatlanra 2025-ben - Mit tehetsz eladáskor? CSOK átvitele...
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
