Hallatott magáról az iráni legfőbb vezető, Teherán még csak tárgyalni sem hajlandó a Hormuzi-szoros újranyitásáról – Híreink az iráni háborúról pénteken

A rendőrség és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint erőket küldtek ki az Izrael középső részén bejelentett becsapódási helyszínekre, miután Irán egy kazettás bombával felszerelt ballisztikus rakétát lőtt ki.

Sérültekről nem érkezett jelentés.

A felvételek azt mutatják, hogy egy kisbomba becsapódása kis krátert hagyott maga után egy játszótéren a központi városban, Kiryat Onóban.

The IDF says it has dispatched Home Front Command search and rescue soldiers to the sites of reported impacts in central Israel, after Iran fired a ballistic missile carrying a cluster bomb warhead.No injuries have been reported. pic.twitter.com/FLBKRamxDd https://t.co/FLBKRamxDd

— Emanuel (Mannie) Fabian (@manniefabian) March 20, 2026

Donald Trump egy rövid fehér házi nyilatkozatban arról beszélt, hogy

az Egyesült Államok nyitott lenne a tárgyalásokra Iránnal. Az amerikai elnök szerint azonban jelenleg nincs kivel leülni a tárgyalóasztalhoz.

Trump a tőle megszokott módon felsorolta az amerikai hadsereg által megsemmisített iráni katonai kapacitásokat, köztük a haditengerészetet, a légierőt és a radarrendszereket. Ezt követően hozzátette, hogy az iráni vezetők mind eltűntek.

Már senki sem akar vezető lenni odaát. Szeretnénk tárgyalni velük, de nincs kivel, és ez így is van jól

– fogalmazott az elnök.

Az amerikai elnök többször is méltatta az iráni felső vezetés elleni csapások eredményességét. Azt is sugallta, hogy az ország új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei fizikailag képtelen lehet Irán irányítására. Őt a hónap elején nevezték ki a posztra, miután apját, Ali Hámeneit február 28-án megölték. Trump több alkalommal is felvetette, hogy az ifjabb Hámenei talán már nincs is életben.

Az elmúlt hetekben több nyilatkozat is megjelent Hámenei nevében, köztük egy mai írásos közlemény is. Ennek ellenére a legfelsőbb vezetőt nyilvánosan egyáltalán nem látták, így egyre több találgatás övezi esetleges sérüléseinek súlyosságát.

(Guardian)

Szaúd-Arábia hat drónt lőtt le keleti területe felett – közölte a védelmi minisztérium az elmúlt órákban az X-en közzétett sorozatban.

(Guardian)

Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint a légierő az éjszaka és a reggeli órákban két hullámban mért csapást iráni katonai célpontokra. A támadások Teheránt és az ország középső részét érintették, ahol több tucat létesítményt találtak el.

Az IDF tájékoztatása alapján Teheránban több fegyvergyárat bombáztak. Emellett olyan létesítményeket is támadtak, amelyeket ballisztikus rakéták alkatrészeinek fejlesztésére használtak. A fővárostól keletre a légierő olyan objektumokra mért csapást, ahol ballisztikus rakétákat tároltak, és ahol iráni katonák is állomásoztak.

A hadsereg szerint az elmúlt napokban felderítették, hogy Irán immár az ország középső területeiről indít ballisztikus rakétákat Izrael felé. Ennek oka az izraeli felderítések szerint az, hogy a korábbi csapások nagyrészt lerombolták a rezsim nyugat-iráni indítókapacitásait.

(Times of Israel)

Iránból származó felvételek alapján meghiúsult az iráni haderő egyik rakétakilövése Jazd térségében: a fegyver visszazuhant Irán területére.

Jeruzsálem történelmi részében zuhant le egy iráni rakéta ma délután, egy parkolóra zuhant és pár autót tönkretett, személyi sérülés nem történt.

(Times of Israel)

Az izraeli hadsereg közlése szerint Irán fővárosában megölt egy magas rangú tisztviselőt, aki hírszerzési minisztériumban dolgozott. A célpontot Mehdi Rosztami Samasztánként azonosították, őt kulcsfigurának nevezik az iráni hírszerzésen belül. Iráni források egyelőre nem erősítették meg a hírt.

(Al-Dzsazíra)

A forradalmi gárdához köthető politikai rendőrség, a Baszidzs több vezetőt is elvesztett az elmúlt napokban, Izrael most jelentette be, hogy megöldék Iszmail Ahmadit, a szervezet hírszerzési vezetőjét is.

(Times of Israel)

Az orosz külügyminisztérium pénteken bekérette Izrael moszkvai nagykövetét, hogy hivatalosan tiltakozzon a Dél-Libanonra mért izraeli rakétacsapás miatt, amelyben az orosz állami televízió újságírói is megsérültek.

A közlemény szerint a nagykövetnek azt mondták, hogy Oroszország vizsgálatot kér a csütörtökön történt támadás ügyében, és biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy ilyen incidensek nem ismétlődnek meg.

(Reuters)

Németország egyszerűsítette egyes légi- és haditengerészeti védelmi eszközök exportját az Öböl-menti országokba és Ukrajnába, hogy a szállítások gyorsan megérkezzenek – közölte a gazdasági minisztérium pénteken.

Irán válogatás nélküli támadásai az öbölállamok ellen azt eredményezték, hogy sürgős szükség van katonai felszerelésekre, különösen a légvédelem területén

– mondta Katherina Reiche gazdasági miniszter.

Az új, ideiglenes engedéllyel az új igényekhez igazítjuk a sürgősen szükséges fegyverek ezen országokba történő kivitelére vonatkozó fegyverexport-ellenőrzési eljárásainkat

– tette hozzá.

Az új, hat hónapig érvényes általános kiviteli engedély Ukrajnán kívül a Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Kuvaitba, Bahreinbe és Ománba irányuló exportra is vonatkozik.

Az új szabályozás értelmében az exportőrök anélkül vihetnek ki árukat, hogy előzetesen egyedi kérelmet kellene benyújtaniuk az exportellenőrzési hivatalhoz – közölte a minisztérium.

(Reuters)

India szaúd-arábiai nagykövetsége szerint egy szerdai, Irán által Szaúd-Arábia ellen intézett támadásban életét vesztette egy indiai állampolgár.

(Al Jazeera)

Az izraeli hadsereg jelentése szerint az iráni rezsim épületei ellemn indítottak légitámadást a Teherántól északkeletre fekvő, a Kaszpi-tó partján található Nur városában.

(Times of Israel)

Egy csütörtöki rakétatámadásban találat érte az izraeli Haifában található Bazan olajfinomítót.

A működtető cég jelentése szerint a külső infrastruktúrát érte kár, amely a finomító területén kívül található, és egy harmadik fél kezeli, de létfontosságú a létesítmény működése szempontjából.

A cég szerint a termelés ennek ellenére folytatódik, de a sérült részek javítása napokat vehet igénybe.

(Times of Israel)

Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette, hogy egy légicsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét, Ali Mohammad Nainit.

A légicsapásra hírszerzési információ alapjá került sor péntekre virradó éjjel.

Feladatának részeként Naini a rezsim terrorista propagandáját terjesztette a Közel-Kelet-szerte működő megbízottjai között, hogy különböző frontokról befolyásolja és elősegítse az Izrael Állam ellen irányuló terrortámadásokat

– írta közleményében az IDF.

(Times of Israel)

Ma van az iszlám világban az Eid al-Fitr, azaz a böjt megtörésének a napja, amely a ramadán böjti hónap végét jelenti. A híres jeruzsálemi al-Aksza mecset azonban zárva marad ma az izraeli hatóságok döntése alapján - biztonsági okokból.

A mecset Eid al-Fitr napján utoljára 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háború évében volt zárva.

(CNN)

Bár Ali Mohammad Naeini, az iráni Forradalmi Gárda vezetője az iráni média szerint péntek reggel mártírhalált halt, halála előtt még kiadott egy közleményt, melyben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentésére reagálva azt mondta, Irán továbbra is képes rakéták gyártására.

Rakétagyártási mutatószámunk 20, és ezzel kapcsolatban nincs ok aggodalomra, mivel háborús körülmények között is gyártunk rakétákat, ami lenyűgöző, és a készletek felhalmozásával sem jár különösebb probléma

– közölte a nem sokkal később életét vesztő szóvivő. (A 20-as mutatószám tökéletesnek számít az iráni rendszerben.)

(Al Jazeera)

Letartóztattak egy izraeli tartalékost, aki a Vaskupola légvédelmi rendszer egyik kezelője volt, azzal a gyanúval, hogy Iránnak kémkedett és más, biztonsággal kapcsolatos tevékenységet végzett az Iszlám Köztársaság számára.

(Times of Israel)

Az iráni média szerint péntek reggel egy támadásban életét vesztette az iráni Forradalmi Gárda szóvivője, Ali Mohammad Naeini.

(CNN)

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint mind az amerikai-izraeli koalíció, mind Irán követett el háborús bűnöket a jelenleg zajló konfliktusban.

A főtitkár szerint az energetikai létesítményekre mért csapások, melyek mindkét fél részéről zajlanak, háborús bűnnek tekinthetők.

(Al Jazeera)

Izrael támadást hajtott végre szíriai katonai pozíciók ellen Dél-Szíriában, miután csütörtökön állítólag drúz civileket ért támadás, amelyben kilencen életüket vesztették.

A drúzok egy különleges egyistenhívő vallást követnek, nagy részük Szíriában él, ahol iszlamista üldöztetéseknek vannak kitéve. Izrael támogatja a drúzokat.

(Times of Israel)

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) több javaslatot is megfogalmazott, mit kéne tennie a lakosságnak az iráni háború miatt kilövő energiaárak negatív hatásainak csökkentésére. Többek között ezeket a lépéseket javasolják:

• Home office bevezetése azokon a munkahelyeken, ahol lehet.
• A sebességhatár 10 km/órával történő csökkentése az autópályákon.
• Tömegközlekedés használata.
• Autóforgalom korlátozása a nagyvárosokban rendszám alapján.
• Közösségi autómegosztás erősítése.

Az amerikai igazságügy-minisztérium bejelentette, hogy lefoglalt négy olyan weboldalt, amelyet szerinte egy iráni székhelyű hackercsoport használt.

(Sky News)

Az iráni háború február 28-i kitörése óta 3186 ember vesztette életét a perzsa államban amerikai és izraeli csapásokban az amerikai központú Human Rights Activists News Agency (HRANA) szerint.

1394 civil (köztük legalább 210 gyerek) és 1153 katona halt meg, további 639 halottat nem tudtak besorolni.

(Sky News)

A CNN által megkérdezett elemzők szerint az öt vezető európai ország, valamint Kanada és Japán közös nyilatkozata a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban inkább szimbolikus, távolról sem jelenti azt, hogy katonákkal járulnának hozzá ahhoz, hogy a szorosban helyreálljon a hajózás.

• Collin Koh szingapúri elemző szerint a nyilatkozat inkább retorikai gesztus, melynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a háborúzó felekre.
• Alessio Patalano londoni professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilatkozat "megfelelő" intézkedésekről beszél a szoros biztosítása kapcsán, ez alapján a nyilatkozók a kontextustól teszik függővé, mit vállalnak majd. Nem kell, hogy szó legyen hadihajók kiküldéséről: szóba jöhetnek olyan speciális képességek, mint az aknák felkutatására szolgáló drónok, a közös műveleti központokban dolgozó tervezők vagy a tengeri járőrözés támogatása.
• Carl Schuster volt amerikai hírszerzési igazgató szerint elképzelhető, hogy a szövetségesek hadihajókat küldenek, de nem a veszélyes zónákba, hanem például az Ádeni-öbölbe vagy a Vörös-tengerre, ahol kísérő szerepet játszanak. Schuster inkább szimbolikus, mint érdemi intézkedésekre számít.

Készek vagyunk hozzájárulni a szoroson való biztonságos áthaladás biztosítására irányuló megfelelő erőfeszítésekhez – írja közös közleményében Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán vezetője.

A közlemény így hangzik:

„A leghatározottabban elítéljük Iránnak az Öbölben fegyvertelen kereskedelmi hajók ellen a közelmúltban elkövetett támadásait, a polgári infrastruktúrát, köztük az olaj- és gázipari létesítményeket ért támadásokat, valamint a Hormuzi-szoros iráni erők általi tényleges lezárását.

Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki a konfliktus eszkalálódása miatt. Felszólítjuk Iránt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a fenyegetésekkel, az aknák elhelyezésével, a drónok és rakéták támadásaival, valamint a szoros kereskedelmi hajózás elzárására irányuló egyéb kísérleteivel, és tegyen eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2817. számú határozatának.

A hajózás szabadsága a nemzetközi jog egyik alapelve, többek között az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint is.

Irán lépéseinek hatásait a világ minden részén érezni fogják az emberek, különösen a legkiszolgáltatottabbak.

Az ENSZ BT 2817. sz. határozatával összhangban hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi hajózásban való ilyen jellegű beavatkozás és a globális energiaellátási láncok megszakítása veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Ebben a tekintetben azonnali átfogó moratóriumot követelünk a polgári infrastruktúrát – beleértve az olaj- és gázipari létesítményeket is – ért támadásokra.

Kifejezzük, hogy készek vagyunk hozzájárulni a szoroson való biztonságos áthaladás biztosítására irányuló megfelelő erőfeszítésekhez. Üdvözöljük az előkészítő tervezésben részt vevő nemzetek elkötelezettségét.

Üdvözöljük a Nemzetközi Energiaügynökség döntését, amely engedélyezi a stratégiai kőolajkészletek összehangolt felszabadítását. További lépéseket fogunk tenni az energiapiacok stabilizálása érdekében, beleértve az egyes termelő nemzetekkel való együttműködést a termelés növelése érdekében.

A leginkább érintett országok támogatására is törekedni fogunk, többek között az ENSZ-en és a nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül.

A tengeri biztonság és a hajózás szabadsága minden ország számára előnyös. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és tartsa fenn a nemzetközi jólét és biztonság alapelveit.”

• Izraelben szinte egész éjjel szóltak a légvédelmi szirénák, mivel Irán folyamatosan támadta rakétákkal az országot. Különösen Jeruzsálem környékén volt erős a légvédelmi tevékenység.
• Izrael légicsapásokat indított Teherán ellen az iráni rezsim központjai ellen.
• Szaúd-Arábia ellen is folytatódtak Irán támadásai, az arab állam legutóbb négy iráni drón lelövését jelentette.
• Több drónnal támadta Irán a kuvaiti Mina Al-Ahmadi olajfinomítót, ahol tűz ütött ki, de személyi sérülés nem történt.
• Dubaj ellen is folytatódtak az iráni támadások, de az Emírségekhez tartozó város szerint sikeresen elhárították a csapásokat.

Péntekre virradóra folytatódtak a támadások Izrael és Irán között, miközben a perzsa állam továbbra is drón- és rakétacsapásokat hajt végre az arab öbölországok ellen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy a háború addig tart, ameddig szükséges. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

Címlapkép forrása: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images