Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
Szokás szerint elkészítette meghökkentő előrejelzéseit 2024-re a Saxo Bank, mely minden évben megpróbálja meglepni ezzel a piaci szereplőket. Ezek klasszikusan olyan forgatókönyvek, melyeknek kicsi, de nem elhanyagolható esélyük van, ha pedig bekövetkeznek, akkor annak komoly gazdasági vagy piaci következménye lehet.
Hatalmas fába vágta a láncfűrészét Javier Milei, aki az argentin elnökválasztás előtt többek között a jegybank megszüntetését és a dollár bevezetését ígérte hivatalos fizetőeszközként. Aztán talán ő is meglepődött, hogy megválasztották az emberek, így a hétvégi beiktatásán már radikális sokkterápiáról és fájdalmas gazdasági időszakról beszélt, ami majd meghozhatja a gyümölcsét. De mire lehet képes egy libertariánus anarchokapitalista, miközben az ország majdnem fele szegénységben él, az irányadó kamat pedig 133 százalék?
Novemberben 7,9 százalékra esett az infláció Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ez egy hajszállal kisebb az előzetes várakozásnál. Októberhez képest stagnáltak az árak, az év végére pedig akár 6 százalékig is eshet a ráta.
Októberben meglepetésre 10 százalék alá süllyedt a magyar infláció, ezzel teljesült a kormány év végére kitűzött célja. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint innen novemberben és decemberben is további érdemi dezinflációra számíthatunk, 2024-ben azonban már nehéz lehet további csökkenést felmutatni.
Egy hét különbséggel két nagy hitelminősítő is ítéletet mond Magyarországról, előbb a Standard & Poor’s, majd a Fitch Ratings szakemberei teszik közzé értékelésüket. Egy negatív irányú döntés előbbi cégnél lenne különösen fájdalmas, hiszen annak komoly piaci következményei is lehetnek, azonban az elmúlt hónapok kedvező változásai után erre talán kevés esély van. Persze maradtak még kockázatok a magyar gazdasággal kapcsolatban, melyek hatására akár a vészcsengő is megszólalhat a hitelminősítők fejében.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
Egyiptom a széles szakmai közmegegyezés szerint árfolyamválságban van, pedig a januári leértékelődés óta hosszú ideje stabil a fizetőeszköz árfolyama. A sérülékeny, több sokktól szenvedő gazdaság szemszögéből nézve azonban elkerülhetetlennek látszik a további leértékelődés, és mivel ezzel sokat késlekedett a gazdaságpolitika, egyre kétségesebb, hogy meg tudja-e tenni mindezt úgy, hogy a pénzügyi rendszere stabil maradjon. Az izraeli konfliktus és a halogatott reformok csak tovább rontják a kilátásokat.
Szeptemberben több mint hét év után lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, és ez nem csak átmeneti lesz, hanem várhatóan hónapokig, vagy akár évekig így marad. A legvalószínűbb inflációs- és kamatpálya mellett 2009 óta nem látott szintre emelkedhet a mutató a következő hónapokban. Ez pedig tartós stabilitást adhat a forintnak, ami egybecseng a jegybank céljával.
Az uniós forrásokról várható megegyezés farvizén kismértékben erősödhet a forint 2024-ben, így a jövő év végére 370-ig eshet az euró jegyzése – olvasható az ING Bank friss elemzésében. A magyar devizát segítheti a régió legmagasabb visszatekintő reálkamata is a következő hónapokban.
A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatják a kamatcsökkentés folytatását az októberi 75 bázispontos ütemben – mondta egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Ezek után borítékolható, hogy 11,5 százalékra csökken majd az alapkamat, legfeljebb a kommunikáció tartogathat meglepetéseket. De milyen hatással lehet a forintra a jegybank lépése?
Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése lenne, ha Virág Barnabás a múlt héten nem utalt volna már egyértelműen az újabb 75 bázispontos kamatcsökkentésre. Ezzel elvette az ülés izgalmát, de így sem fogunk unatkozni a héten, hiszen jönnek fontos adatok és jegybanki jegyzőkönyvek itthon és a világban is.
Egy olyan nyitott munkaerőpiacon, mint a magyar, nem lehet tartósan mesterségesen alacsonyan tartani a béreket, mert elindul az elvándorlás, a béremeléshez azonban a produktivitásnak is nőnie kell, aminek egyik feltétele a digitalizációs szintlépés lesz – mondta a Portfolionak adott interjúban Rózsai Rezső. A KPMG Magyarország vezérigazgatója szerint előbb-utóbb érdemes bevezetni az eurót itthon, de nem a mostanihoz hasonló válságidőszakban, ráadásul ennek jelentősége is csökken, mivel a cégek jelentős része működésében gyakorlatilag már átállt az euróra vagy dollárra. A tanácsadó cég vezetőjével a nemrég megjelent KPMG CEO Outlook felmérés eredményeiről, a magyar és nemzetközi vállalati kilátásokról és kihívásokról és a magyar gazdaság akut problémáiról és lehetőségeiről beszélgettünk.
Az idei visszaesés után 2024-25-ben visszafogott növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, miközben az inflációt nehéz lesz tovább csökkenteni, a költségvetési hiánycél eléréséhez pedig további intézkedések szükségesek – olvasható a Morgan Stanley friss előrejelzésében. A szakemberek szerint tartós lesz a pozitív visszatekintő reálkamat Magyarországon annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre tovább vághatja a kamatot.
A hét hangulatát egyértelműen a frissen érkező harmadik negyedéves GDP-adatok határozhatják meg itthon és Európában is, míg a tengerentúlon a friss inflációs adatra mozdulhatnak a befektetők. Közben Kínában és Japánban is lényeges statisztikák jönnek, vagyis nem fogunk unatkozni a héten.
Októberben 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ezzel majdnem másfél év után látunk egy számjegyű inflációt – közölte péntek reggel a KSH. Havi alapon minimálisan csökkentek az árak. A most közölt adat meglepetést okozott, hiszen az elemzők csak novemberre várták az egy számjegyű infláció megvalósulását.
Októberben tíz százalék közelébe eshetett a magyar infláció, vagyis kézzelfogható közelségbe kerülhetett a kormány által célul kitűzött egy számjegyű áremelkedési ütem. A Portfolio által megkérdezett szakértők közül még senki nem számít 10 százalék alatti adatra, de kellemes meglepetésként akár már az is meglehet. Az viszont kimondható, hogy legkésőbb novemberben újra a lélektani határ alá kerül a pénzromlás üteme.
Az elmúlt napokban a 380-as lélektani szint alá erősödött a forint az euróval szemben, hétfőn több mint háromhónapos csúcson járt a magyar deviza. Ez elsősorban a kedvezőre forduló nemzetközi hangulat és az uniós forrásokról érkező pozitív hírek eredménye, miközben külkereskedelmi mérlegünk többlete és a még mindig relatíve magas magyar kamatszint folyamatosan támogatja a forintot.
Az augusztusi atlétikai világbajnokság után többen felvetették, hogy Budapest készen állna a 2036-os nyári olimpia megrendezésére: az ehhez szükséges sportlétesítmények jelentős része mostanra megépült. Ugyanakkor egy olimpia megrendezése nem csak a stadionokról és sportcsarnokokról szól, az infrastruktúra terén például jóval kisebb az előrelépés a lefújt 2024-es pályázathoz képest. Összesítésünk szerint még így is több ezer milliárd forintot emésztene fel a rendezés, aminek egy részére persze lehet azt mondani, hogy olimpia nélkül is szükséges beruházás lenne, de az elmúlt hat-hét évben már láthattuk, mennyire fontosak ezek valójában. Egyelőre hivatalosan nincs szó újabb magyar pályázatról, legfeljebb ötletszinten merült fel a téma.
Nem valószínű, hogy Magyarország a következő tíz évben bevezeti az eurót, de arra is minimális az esély, hogy kilépnénk az Európai Unióból – vélekedett a múlt heti Budapest Economic Forum közönsége. A Portfolio konferenciáján szokás szerint több kérdést is feltettünk a hallgatóságnak, így véleményt mondtak az inflációról, a költségvetésről és a magyar hiteliminősítői besorolásról is.
Közel 4000 NIS2 érintett cég regisztrált már a felügyeleti hatóságnál, amellyel jelentős lépést tettek a kiberbiztonsági... 
Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk...
A mai adásban megreformáljuk a mezőgazdaságot, de előtte röviden véleményt formálunk egyéb fontos dolgokban is.... 
Egy kapitalista rendszerben mindig lesznek egyenlőtlenségek, a kérdés inkább az, hogy van-e lehetősége kitörni annak...
Akik régóta olvasnak, tudják, hogy az ingatlan nem a kedvenc befektetési formám. Nem csupán azért, mert fizikailag...
A sharing economy, vagyis a közösségi gazdaság által a fogyasztók és cégek kölcsönösen megosztják és hatékonyabban...
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
