Éppen csak kezdjük kiheverni az előző világgazdasági válságot, azonban máris újabb veszélyek leselkednek a növekedésre. Vagyis korai lenne abban bízni, hogy a következő évtizedeket a válság előttihez hasonló töretlen bővülés jellemzi majd. Egyelőre a többség optimista, hogy sikerül majd elkerülni a komolyabb visszaesést, de a negatív kockázatok bármikor élesedhetnek.
Az utóbbi időben az MNB többször jelezte, hogy további monetáris lazítással készül, azonban azt nem feltétlenül a kamaton keresztül hajtaná végre. Szó esett már néhány nem konvencionális eszközről, azonban az árfolyammal kapcsolatban továbbra sem foglal állást a jegybank. Pedig a mozgásterünk ebből a szempontból jelentősen nőtt az utóbbi években, vagyis ma már egy forintgyengülés sokkal kevésbé fájna Magyarországnak, mint korábban, ráadásul az MNB valószínűleg inflációs szempontból sem ellenkezne, ha gyenge lenne a magyar deviza. Az elemzői vélekedésben is egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy gyengébb forintra lehet számítani.
Jelentősen csökkent a harmadik negyedévben a Franklin Templeton magyar állampapír-kitettsége, ami két fő okra vezethető vissza: voltak lejáratok, illetve adott is el papírokat az amerikai alapkezelő. Néhány alap friss adatai még hiányoznak, de az általunk most vizsgált tizennégy luxemburgi és amerikai alap magyar kötvényállományának aktuális értéke 7,5 milliárd dollárról 6,1 milliárdra esett vissza. Vagyis a jelek szerint egyre erősebben folytatódik az a kivonulási folyamat, amit már az elmúlt negyedévekben is láthattunk, mely szerint a Templeton szép lassan elkezdett kivonulni Magyarországról. És egyben a harmadik negyedéves adatok megcáfolták azt a vélekedést, mely szerint addig nem vonul ki a Templeton, amíg nem járnak le a magyar papírok a cég kezében.
Parlamenti választásra készülnek Varsóban, egyre valószínűbb, hogy a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) kapja majd a legtöbb szavazatot, mostanra az egyetlen érdemi kérdés az maradt, hogy lesz-e egyedül többsége a Szejmben. A lengyel eszközökre már az elmúlt hónapokban rányomta a bélyegét a politikai bizonytalanság, és elemzők szerint ha a papírforma eredmény valósul meg, akkor további felfordulás jöhet a gazdaságban.
Egy hónapja indult el az MNB önfinanszírozási programjának második szakasza, melynek lényege a jegybanki irányadó eszköz átalakítása. A korábbi kéthetes betétet három hónaposra cserélték, és abban bíztak, hogy a kiáramló pénz egy része az állampapírpiacon jelenik majd meg. Az idén várhatóan a visszafogott állampapírpiaci kínálat miatt nem jelenik majd meg a teljes összeg a piacon, 2016 elején azonban ez változhat.
Komoly kihívás elé néz jövőre Magyarország, hiszen az év elején fel kellene pörgetni a kötvényeladásokat ahhoz, hogy teljesüljenek az adóssággal kapcsolatos célok. Mindezt úgy kell megtenni, hogy az idei év végére le kellene apasztani a pénzügyi tartalékokat, hogy teljesülhessen a csökkenő adósságráta. Elemzők szerint a kettőt együtt nehéz lesz összehozni, az adósságkezelő azonban még mindig bízik abban, hogy sikerülhet.
Évről évre komoly fejtörést okoz, hogy a kormány teljesítse a csökkenő GDP-arányos adósságról szóló rendelkezést, ami az egyik legfontosabb politikai cél volt az elmúlt öt évben. Eddig mindig sikerült is az előző évi szint alá szorítani a GDP-arányos adósságot, bár ehhez néha kreatív megoldásokra, trükkökre is szükség volt. Úgy tűnik, hogy az idén sem lesz ez másként, a Portfolio számításai szerint a lassuló növekedés és a várttól elmaradó infláció miatt akár még veszélybe is kerülhet az év végi cél. Ugyanakkor a korábban alkalmazott kreatív megoldások mellett több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltunk, hogy mi mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy elérjük a célt.
Sokak számára megdöbbentő kijelentést tett Lázár János a Portfolio múlt heti konferenciáján: a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint már a két százalékot meghaladó GDP-növekedéshez is vért kell izzadni 2016-ban. Ez azért meglepő, mert a hivatalos előrejelzések a kormány és a jegybank részéről is ennél magasabb bővülésről szólnak még, és az elemzők többsége is 2,5 százalék körüli növekedése számít. Az elmúlt hónapokban már látszottak annak jelei, hogy gyűlnek a felhők a magyar gazdaság felett, több potenciális kockázat is megjelent, melyek keresztülhúzhatják az eddigi számításokat. Ezekre a kockázatokra próbál most válaszokat keresni a kormány Lázár szavai szerint, egyelőre azonban nem látszik jelentős mozgástér a gazdaságélénkítésre.
Másfél hete indult el az MNB önfinanszírozási programjának következő lépcsője, mellyel kapcsolatban az első tapasztalatokat már le lehet vonni. Ha összesítjük a számokat, akkor elsőre 330 milliárd forint "lóg a levegőben", azonban jobban megnézve a rendszert annak sorsára is lehet következtetni. Az első mérleg alapján nem rohanták meg a bankok az állampapírpiacot, de van még szufla bennük, hiszen egyre intenzívebben vásárolják a kötvényeket.
A múlt héten újabb mérföldkőhöz érkezett az MNB önfinanszírozási programja, hiszen a jegybank elkezdte átterelni a bankok likviditását a kéthetes betétekből más eszközök felé. Ugyan a folyamat még csak az elején tart, érdemes megnézni, hogyan értékelik az elemzők a változást. A többség szerint sikeres lehet a törekvés, az összeg nagy része kötvényekbe áramolhat, emellett a külföldiek állományának csökkenése átmeneti forintgyengülést okozhat.
A vártnak megfelelően nem emelt a kamaton az amerikai jegybank csütörtökön, így most megint azon kezdhetünk gondolkodni, meddig lehet még húzni a döntést. A Fed döntéshozóinak többsége az idén hátralévő két ülés egyikén szigorításra számít, de a piacon sokan már csak 2016-ra várják az emelést. A mostani döntés azt is jelenti, hogy a forint ereje megmaradhat még a következő hónapokban, további időt kapott a felkészülésre Magyarország.
Korábban sosem volt még példa arra, hogy a világ legjelentősebb jegybankja közel hat évig gyakorlatilag nulla százalékon tartsa a kamatot, ezért nem lehet az eddigi tapasztalatokra hagyatkozni a szigorításnál sem. Márpedig a Fednek lassan el kell kezdenie emelni a kamaton, ami sokak szerint rázós időszak lehet a piacok számára. Egyelőre mindenki azt találgatja, hogy összeomlás vagy megnyugvás követi-e majd a lépést, amire akár már csütörtökön sor kerülhet. Közben minden oldalról igyekeznek nyomást gyakorolni az amerikai jegybank tíz döntéshozójára, akik a következő napokban a legbefolyásosabb embereknek számítanak majd.
Lassan egy éve befejezte eszközvásárlásait a Fed, azóta pedig mindenki az első kamatemelés lehetséges időpontjáról és annak következményeiről beszél. Az amerikai jegybank következő ülése jövő csütörtökön lesz, a piac egy része pedig továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy emelnek a kamaton. Emiatt a következő napok egészen a döntésig a lehetséges szigorítás hatásairól szólhatnak, mindkét oldalról próbálják győzködni a jegybankot, hogy várjon még az emeléssel, vagy oszlassa el végre a kétségeket az első kamatemeléssel. Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket az év legfontosabb döntésével kapcsolatban, és igyekeztünk meg is válaszolni őket.
Mindhárom nagy hitelminősítő tervez még egy felülvizsgálatot Magyarországon az év hátralévő négy hónapjában, ez pedig ősszel ismét felerősítheti a reményeket, hogy négy év után visszakerülhetünk a befektetésre javasolt kategóriába valamelyik cégnél. Az elemzői vélemények egyelőre megoszlanak, a többség inkább 2016-ra várja a felminősítést, de ez nem zárja ki, hogy már az idén kellemes meglepetéssel szolgál valamelyik minősítő.
A várttól elmaradó második negyedéves növekedési adat után az elemzők fokozatosan ébrednek rá, hogy a korábban elképzelt 3,5 százalék körüli növekedés túl optimista volt Magyarországgal kapcsolatban. Az elmúlt napokban két nagy nemzetközi elemző is rontotta várakozásait, és szerintük szeptemberben az MNB is erre fog kényszerülni.
Fontos változásokat indított el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja tavaly nyáron, melynek nem titkolt célja, hogy a hazai bankokat az állampapírok felé terelje. Az első lépcsőfok több mint egy éve lépett életbe, a másodikat pedig idén júniusban jelentették be, és októbertől hozhat további mozgást a kötvénypiacon. Utóbbi lépés hatásairól egyelőre kevés elérhető információ van, a befektetők pedig csak találgatnak, hogy pontosan mit okoz majd a lépés a piacon.
Kevesen ismerik személyesen Michael Hasenstabot, aki zárkózott csodabogár hírében áll. A szakember egészen fiatalon kezdte pályafutását a Franklin Templetonnál, ma pedig már az amerikai cég kötvénypiacokért felelős alelnöke, aki 9,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír sorsáról is dönthet. Állítólag Hasenstab nem csak a befektetések terén megy szembe a széllel, a magánéletében sem mindig választja a bevett utat. Néhány éve például megmászta a Mount Everestet hobbiból, de nászútra is a Kilimandzsáróra mentek feleségével.
Az utóbbi napokban komoly felfordulást okozott a piacokon az, hogy a kínai jegybank háromszor is leértékelte a jüant. A hangulat csütörtökre már kicsit stabilizálódott, a nemzetközi elemzők szerint pedig Magyarország és Közép-Európa akár a nyertese is lehet a helyzetnek, hiszen a többi feltörekvő térségnél ellenállóbb lehet a viharban.
Egyre több jel mutat a kínai gazdaság lassulása felé, a jelek szerint az ottani hatóságok is felismerték a kockázatokat, és próbálják megelőzni a még nagyobb bajt, ezért meglepetésre leértékelték a jüant. A lépés oka hivatalosan az exportáló cégek támogatása, ami felpörgethetné a gazdaságot, azonban a szakértők egyelőre szkeptikusak a kísérlet sikerét illetően. Márpedig ha Kína motorja döcögni kezd, annak a világ minden gazdaságára komoly hatásai lehetnek, elsősorban az erős kínai kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező országok kezdhetik becsatolni a biztonsági öveket.
Három hónapon belül parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, emiatt felbolydult az utóbbi hetekben a varsói politikai élet. A voksolás a gazdaságra is rányomhatja a bélyegét, hiszen a pártok természetesen egymásra licitálnak a népszerűség érdekében. A kormánypártok és az ellenzék egyaránt bedobnak olyan intézkedéseket, melyek az elmúlt évek unortodox magyar gazdaságpolitikájának voltak az elemei, így például az egyes szektorokra kivetendő adókkal vagy a devizahitelek átváltásával kampányolnak.
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
