Beke Károly

Beke Károly

Elemző

Több mint tíz éve dolgozik gazdasági újságíróként, ezen belül 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát a makrogazdasági rovat elemzőjeként. A deviza- és kötvénypiacok mellett magyar és nemzetközi makrogazdasági témákkal foglalkozik elsősorban, emellett demográfiáról és monetáris politikáról ír.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 901
Gyülekeznek a felhők Magyarország egén, de lehet még sokkal rosszabb

Gyülekeznek a felhők Magyarország egén, de lehet még sokkal rosszabb

Jelentősen rontotta kelet-közép-európai kilátásait az S&P Global friss elemzésében. A cég szakemberei szerint már érződik a kedvezőtlen globális folyamatok hatása, de készítettek egy olyan pesszimista forgatókönyvet is, mely szerint még nehezebb hónapok elé nézünk. Ráadásul a magyar gazdaság szempontjából vannak olyan egyedi kockázati tényezők, mint például az uniós források sorsa. Vagyis egy egyébként is nehéz időszakban kell még megküzdeni ezekkel a magyar-specifikus problémákkal.

Nincs nagy baj a magyar devizatartalékkal, de nem árt az óvatosság

Nincs nagy baj a magyar devizatartalékkal, de nem árt az óvatosság

Az MNB 37 milliárd euró körüli devizatartaléka jelenleg kielégít minden olyan ökölszabályt, ami szükséges mértékre vonatkozik. Ugyanakkor nem mondató bőségesnek, ezért a magyar jegybanknak nincs tere olyan látványos devizapiaci intervencióra, mint amilyet például a csehek hajtottak végre a közelmúltban. Ráadásul az MNB vállalta, hogy az energiaszámla kiegyenlítéséhez az év végéig biztosítja a szükséges devizát, ami gyakorlatilag egy tartalékcsökkentő, de facto intervenciós lépés. Ahhoz, hogy a helyzet megnyugtatóbb legyen, az uniós források révén, illetve a nemzetközi kötvénypiacról történő forrásbevonással lehetne hizlalni a tartalékot, de mindegyikhez az kellene, hogy a kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal.

Még mindig van feljebb: 20 százaléknál sem ért véget az őrületes drágulás

Még mindig van feljebb: 20 százaléknál sem ért véget az őrületes drágulás

Várhatóan tovább emelkedett októberben a magyar infláció, a Portfolio által megkérdezett szakemberek átlagosan 20,7 százalékos értékre számítanak. Decemberig pedig még további emelkedés jöhet, így az évet akár 22 százalék körül is zárhatja az áremelkedés, mielőtt 2023-ban csökkenni kezd a nyomás. Októberben talán már a forint erősödése is segíthetett, viszont a csökkenő inflációhoz az árstopok fenntartására is szükség lehet.

Lassan a világ negyven éves rémálma éled újra – Szinte mindenkinek fáj már a dollár ereje

Lassan a világ negyven éves rémálma éled újra – Szinte mindenkinek fáj már a dollár ereje

1985. szeptember 22-én gazdaságtörténeti pillanat volt a New York-i Plaza Hotelben: a francia, a német, a japán, a brit és az amerikai pénzügyminiszter aláírta azt az egyezményt, mely a dollár túlzott erősödését volt hivatott megfékezni. Egyre többen gondolják úgy, hogy valami hasonló esemény küszöbén vagyunk most is, előbb-utóbb a világnak összehangoltan kell fellépnie a dollár erősödése ellen. Az amerikai deviza szárnyalása ugyanis szinte mindenkinek fáj, kivéve talán Amerikát egyelőre. Márpedig amíg a Fedet nem zavarja az árfolyam, addig nincs esély a Plaza-megállapodás 2.0-ra, hiszen elsősorban ők kellenének a dollár megfékezéséhez.

A piac már beárazta Magyarországot, most a hitelminősítőkön a sor

A piac már beárazta Magyarországot, most a hitelminősítőkön a sor

Várhatóan csak 2023 elején jönnek majd legközelebb a hitelminősítők vizsgálódni Magyarországra, ugyanakkor több cég is figyelmeztetett már a kockázatokra. Legutóbb foglalkoztunk vele, hogy az uniós forrásokról való megegyezés hiánya például akár leminősítést is hozhat. Ugyanakkor ezeknek a besorolásoknak egyre kisebb a jelentőségük, hiszen a hitelminősítések ma már inkább követik, mint alakítják a piacot. Vizsgálatunk szerint a befektetők jelenleg kockázatosabbnak értékelik Magyarországot, ami persze lehet átmeneti állapot is.

Újabb árstopokat vezetne be a kormány – Milyen termékekre vonatkozhatnak Orbán Viktor szavai?

Újabb árstopokat vezetne be a kormány – Milyen termékekre vonatkozhatnak Orbán Viktor szavai?

A következő hetekben várhatóan tovább bővül majd az árstoppal érintett termékek köre – mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg az év végéig érvényes intézkedések esetében nem a kivezetésen, hanem a további bővítésen gondolkodik a kormány. De milyen termékek árának befagyasztása kerülhet szóba? Az elmúlt hónapok statisztikái alapján elsősorban az élelmiszerek köre bővülhet.

Kiderültek a részletek: tényleg spekulánsok támadták meg a forintot, ezért kellett közbelépnie az MNB-nek?

Kiderültek a részletek: tényleg spekulánsok támadták meg a forintot, ezért kellett közbelépnie az MNB-nek?

Lassan két hete emelte váratlanul 18 százalékra az irányadó kamatot a jegybank, akkor részben a forint ellen felerősödő spekulációs nyomásra hivatkoztak. A legfrissebb adatok szerint főleg szeptember végén vettek fel sokan pozíciókat a magyar deviza ellen, a roham lecsillapodott mire az MNB közbelépett. Ugyanakkor a short pozíciók felvétele érezhetően szerepet játszott a forint szinte megállíthatatlan gyengülésében. Azóta már kijelenthető, hogy a lépések stabilizálták a forint árfolyamát, vagyis az már biztos, hogy átmeneti megnyugvást hoztak a piacra.

A kormány hallani sem akar magyar euróról, de a vállalatok bizalma lassan megrendül a forintban

A kormány hallani sem akar magyar euróról, de a vállalatok bizalma lassan megrendül a forintban

Egyértelműen az volt az ember érzése a szerdai Budapest Economic Forum konferencián, hogy az üzleti szektor bizalma kezd megrendülni a forintban. Feltűnő volt, hogy az elmúlt időszak forintgyengülése után többen is felvetették az euró bevezetésének szükségességét, sok vállalatvezető is utalt arra, hogy a kiszámíthatatlanság a legrosszabb az üzlet szempontjából. Ettől még persze a gazdaságpolitika valószínűleg nem lesz hirtelen európárti, de egyre erősebben merül fel a kérdés más országok példáját figyelve, hogy elindul-e egy spontán euroizáció a gazdaságban. Ha pedig az üzleti szektor elkezd egyre inkább euróban számolni, akkor akár a hivatalos belépés hiányával is egyre inkább elfogadott lehet itthon fizetőeszközként, akár „az euró be is vezetheti önmagát”.

Komoly meglepetéseket is tartogatott az év legfontosabb gazdaságpolitikai konferenciája – Mire fogunk emlékezni belőle?

Komoly meglepetéseket is tartogatott az év legfontosabb gazdaságpolitikai konferenciája – Mire fogunk emlékezni belőle?

Soha nem látott tömeg, aktuális gazdasági témák, neves magyar és külföldi elemzők, vállalatvezetők beszélgetései jellemezték az idei Budapest Economic Forumot. Szervezőként végigkísértem a konferencia programját, de még nekem is tudtak meglepetést okozni a megszólalók, miközben persze voltak előre borítékolható kijelentések is.

Mi jön Magyarország

Mi jön Magyarország "whatever it takes" pillanata után?

A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.

Devizapiaci roncsderbi: úgy gyengül a forint, hogy lassan a török lírát is lehagyja

Devizapiaci roncsderbi: úgy gyengül a forint, hogy lassan a török lírát is lehagyja

Az év eleje óta csak az argentin peso és a török líra gyengült többet a dollárral szemben, mint a forint. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha egyéves, illetve három hónapos időtávot nézhetünk. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar deviza 2022-ben a világ egyik legrosszabb teljesítményét nyújtja, és az utóbbi napok mozgása után lehet, hogy nincs még itt a vége az esésnek.

Küszöbön a 430-as euró - Meddig folytatódhat a forint vesszőfutása?

Küszöbön a 430-as euró - Meddig folytatódhat a forint vesszőfutása?

Hétfőn megint jókora gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, már a nap első felében új történelmi mélypontra esett a magyar deviza. Egyelőre nem is látszik, mi fordíthatna rövidtávon a tendencián, minden a forint további gyengülése irányába mutat. Innen pedig már nem kell olyan merész fantázia például a 440-es euróárfolyamhoz.

Nem az a kérdés, lesz-e húsz százalékos infláció Magyarországon, csak az, mikor

Nem az a kérdés, lesz-e húsz százalékos infláció Magyarországon, csak az, mikor

Az augusztusi 15,6 százalékról biztosan újabb nagy ugrást mutatott be az infláció, hiszen szeptemberben már a megemelkedett rezsiköltségek is bekerültek a kosárba. Az igazi kérdés, hogy már most eléri a 20 százalékos lélektani határt a drágulás, vagy arra még várnunk kell egy-két hónapot. Abban a szakértők egyetértenek, hogy 2023 végére legalább a felére esik majd vissza az inflációs ráta, pedig az árstopok sorsa továbbra is kérdés.

A hitelminősítők már figyelmeztettek: nagy bajba kerülhet Magyarország, ha nem lesz meg hamar az uniós alku

A hitelminősítők már figyelmeztettek: nagy bajba kerülhet Magyarország, ha nem lesz meg hamar az uniós alku

Az utóbbi hetekben két nagy hitelminősítő is arra figyelmeztette Magyarországot, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos viták negatívan hathatnak a besorolásunkra. A szerencsénk, hogy az idén már nincs tervezett felülvizsgálatuk a cégeknek, ha azonban nem lesz megegyezés az év végéig, akkor könnyen elképzelhető egy-két leminősítés 2023 elején. A kormány láthatóan igyekszik megállapodni, de Brüsszelből egyelőre nem érkeznek pozitív válaszok a megfogalmazott üzenetekre.

Sosem látott veszteség az MNB-nél – Mi történt a jegybankban?

Sosem látott veszteség az MNB-nél – Mi történt a jegybankban?

Történelmi veszteséget ért el az első félévben az MNB, a jegybank eredménye több mint 200 milliárd forintos mínuszt mutatott. Ez persze nem meglepő, hiszen már 2021 második felében látszott, hogy az emelkedő kamatok az eredmény szempontjából rosszul jönnek, azonban még az előző félévhez képest is több mint háromszorosára hízott a veszteség. Ha pedig nem lett volna ismét jelentős profit a devizaváltáson, akkor még ennél is sokkal csúnyább lehetett volna a féléves beszámoló.

Jánisz Varufákisz: Az Európai Unió rálépett a lassú felbomlás szovjet útjára

Jánisz Varufákisz: Az Európai Unió rálépett a lassú felbomlás szovjet útjára

Nem tartja magát rocksztárnak Jánisz Varufákisz, de a különc volt görög pénzügyminiszternek most is markáns véleménye van mindenről. Az utóbbi időszakban elsősorban a kriptodevizák ellen kelt ki, ennek apropóján szerepelt a Brain Bar programjában is Budapesten, mi azonban inkább gazdaságpolitikáról, az Európai Unió jövőjéről és az ukrajnai háborúról beszélgettünk.

Miért bünteti megint a piac a forintot? Meg sem állunk 440-ig?

Miért bünteti megint a piac a forintot? Meg sem állunk 440-ig?

Csütörtök reggel új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, 424 közelében is járt a jegyzés. Az újabb zuhanást az váltotta ki, hogy az MNB kedden leállította kamatemelési ciklusát, emellett több probléma is van, melyek a magyar deviza ellen szólnak. A szakértők szerint a kilátások sem jók, akár 430-440-es euróárfolyam is jöhet még a következő hónapokban, és a kamatemelések lezárása után kevés a jegybank mozgástere.

Miért kellett hirtelen lezárni minden idők leghosszabb kamatemelési ciklusát?

Miért kellett hirtelen lezárni minden idők leghosszabb kamatemelési ciklusát?

Korábban soha nem emelt még annyit egy huzamban az MNB, mint most, tavaly nyár óta összesen 1240 bázisponttal szigorítottak a kondíciókon. Persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció több mint két évtizedes csúcson van. Viszont meglepő, hogy az áremelkedési dinamika további erősödésére számít a jegybank, ennek ellenére véget vetett a kamatemeléseknek.

Fuldoklik a rezsiszámlákban a vidéki Magyarország – A kormány segítségére várnak a városok

Fuldoklik a rezsiszámlákban a vidéki Magyarország – A kormány segítségére várnak a városok

A lakosság és a vállalatok mellett az önkormányzatok számára is jelentős tehernövekedést jelentenek az elszálló energiaárak. Nem ritkán nyolc-tízszeres áram- és gázárakkal szembesülnek a helyhatóságok, melyet most ki kellene gazdálkodniuk. Egyelőre mindenki nagyban számolgatja, mennyivel nő a terhe a következő hónapokban, de a legtöbb városban már készülnek a válságforgatókönyvek, melyek intézmények összevonásáról vagy akár átmeneti bezárásáról szólnak. Az biztos, hogy az egész ország kemény tél elé néz ebből a szempontból.

Mi lesz, ha megszületik a várva várt brüsszeli alku? Tényleg szárnyakat kaphat a forint?

Mi lesz, ha megszületik a várva várt brüsszeli alku? Tényleg szárnyakat kaphat a forint?

Az elmúlt hónapokban többször írtunk arról, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok tartják nyomás alatt a forintot, hiszen továbbra sincs alku a helyreállítási alap (RRF) és a következő hétéves költségvetési ciklus forrásairól. Pedig az idő sürget, az év végéig tető alá kellene hozni a megegyezést, hogy ne veszítsünk jelentős forrásokat. Éppen ezért most úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak sürgősebb az alku, több fontos engedményt is tett. De milyen hatással lehet a forintra, ha hivatalosan is meglesz a megegyezés? Meddig erősödhet vissza?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Özönlenek a külföldiek Magyarországra, kiderült, honnan jönnek
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.