Idei csúcsára erősödött hétfőn a forint az euróval szemben, lassan a 370-es szintet támadja a magyar deviza. De meddig tarthat ez a diadalmenet? Az elemzők szerint nem biztos, hogy sok erő van még a forintban, arra viszont van esély, hogy tartósan a jelenlegi erős szinteken vesse meg a lábát.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben láttunk – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezzel megfordult a 2021-es pozitív trend, amikor többen tértek haza, mint amennyien elmentek Magyarországról. A jó hír, hogy a vándorlási különbözet így sem romlott jelentősen, mivel a korábbi éveknél lényegesen több külföldön született magyar állampolgár költözött az országba.
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Január közepe óta először nézett be 400 fölé az euró-forint árfolyam, az amerikai bankcsődök hatására október eleje óta nem látott rossz hete volt a magyar devizának. Vagyis utoljára akkor volt ilyen erős eladói nyomás alatt a forint, amikor a jegybank kamatemeléseinek leállítása után hirtelen mindenki utazott rá.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Szűk fél évvel ezelőtt azon aggódtunk, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ, a magyar deviza nemhogy ledolgozta hátrányát, de lassan világbajnokká kiálthatjuk ki. És az is egészen egyértelmű, hogy mi fordította meg az irányt: az MNB októberi 500 bázispontos kamatemelése és az energiaárak zuhanása óta kapott szárnyakat a forint. Persze kellett a kedvező nemzetközi környezet is, de elvitathatatlan a magyar fizetőeszköz kimagasló teljesítménye.
Tavaly novemberben Budapesten járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja, a szokásos felülvizsgálat után kiadott elemzésben pedig ismét konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a kormány számára. A nemzetközi szervezet szakértői szerint az idei fékezés után ismét felpöröghet a magyar gazdaság növekedése, bár az utóbbi években látott 4-5 százalékos GDP-bővülés azért távolinak tűnik.
Nem nyilvános információ, mennyi devizát bocsátott az energiaimportőrök rendelkezésre az MNB október óta – közölte a jegybank a Portfolio kérdésére. Azt viszont elismerik, hogy az elindult alkalmazkodás és a világpiaci árak meredek esése mellett ma jóval kisebb ez az összeg havonta, mint a korábban közölt 1-1,5 milliárd euró. Mindez azért is érdekes, mert januárban új történelmi csúcsra, 40 milliárd euró fölé emelkedett a jegybank devizatartaléka elsősorban az év elején lebonyolított jelentős dollárkötvény-kibocsátás miatt.
A januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról – olvasható ki a Standard & Poor’s Portfolionak küldött válaszaiból. A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést, pedig a Brüsszelből elhozható pénzek közül ez tűnik a legkevésbé biztosnak.
Totális őrület, sosem fog megvalósulni, működésképtelen – ilyen és ehhez hasonló minősítéseket kapott közgazdászoktól a brazil-argentin valutaunió ötlete. Persze az ötletből azért nem lesz semmi, amiért a szakembereknek sem tetszik: tényleg nincs közgazdasági realitása. Ettől még persze a két dél-amerikai ország gazdaságilag is közeledhet egymáshoz, ez azonban belátható időn belül nem fog közös fizetőeszközhöz vezetni.
Alig kezdődött el az idei hitelminősítési szezon, ketten máris osztályozták Magyarországot: a Fitch stabilról negatívra módosította a kilátásunkat, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Ezzel viszont még nincs vége az évnek, további hat felülvizsgálat jön 2023-ban, amelyek során majd a magyar gazdaság szempontjából kritikus tényezőket egyre több információ birtokában értékelhetik. A legnagyobb veszély, hogy az S&P pénteki lépésével már csak egy lépésre vagyunk a befektetésre nem ajánlott kategóriától, vagyis egy újabb lépés már fájdalmas lenne piaci szempontból.
Hatalmas menetelésben van a forint, hiszen bő három hónap alatt mintegy tíz százalékkal értékelődött fel az euróval szemben. Egyelőre mindenki azt találgatja, hogy mennyire lehet tartós a javulás, megvetheti-e a lábát a magyar deviza 400 alatt vagy akár még innen is lehet tér lefelé. Az elemzői véleményekben egyre többször jelenik meg az, hogy „túl sokat” erősödött már a forint, továbbra is vannak olyanok, akik bőven 400 feletti árfolyamot várnak 2023-ban.
Várhatóan pénteken késő este megkezdődik a 2023-as hitelminősítői felülvizsgálatok sora, elsőként a Fitch szakemberei mondhatnak véleményt Magyarországról. A szokatlanul korai időpont egyben azt is jelenti, hogy idén nyolc alkalommal értékelik a gazdaság állapotát, elsősorban a Standard & Poor’s jövő heti véleményére lesz érdemes figyelni, mivel ott akár a leminősítés is „benne lehet a pakliban”.
Amikor 2022-ben a paritásig erősödött a dollár az euróval szemben, egyre vadabb előrejelzések jelentek meg a világ legfontosabb devizapárjával kapcsolatban. Voltak, akik 0,80-ra, 0,85-re várták az árfolyamot, szinte minden a dollár mellett szólt. Aztán a piac bebizonyította, mekkorát tud fordulni, amikor minden ennyire egy irányba áll, fél év sem kellett hozzá, hogy újra az 1,10-es szinttel kacérkodjon az euró. És most úgy néz ki, semmi nem tudja erősíteni a dollárt, persze láttuk, mi van akkor, amikor mindenki elhiszi, hogy új norma született, szóval érdemes óvatosnak lenni az euró erősödésével is.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották az otthonfelújítási program pályázati kiírását. Május 6-ig bárki véleményezheti...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
