Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.
A járvány okozta home-office hullám után idén várhatóan a szokatlanul száraz, aszályos és sorozatos hőhullámokkal sújtott nyár hatása alakítja át a hazai dísznövény-kertészeti piacot. Az említett tényezők mind a kereslet mennyiségében, mind pedig annak szerkezetében érdemi változásokat hoztak az elmúlt években. A szokásos gyep és sövény helyett mára komplexebb, mediterrán jellegű kertek terjednek el, amelynek kialakításához a vevők elvárják a szaktanácsadást – online formában is.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.
Nem tartalmaz végső időpontot a gabonakivitel korlátozásáról szóló rendelet azt követően, hogy a Magyar Közlönyben tegnap megjelent a márciusban bevezetett eszköz módosítása. A kormány ezzel feltehetőleg a tartósan elhúzódónak látszó globális élelmiszer-válságra reagál. A korlátozás nem jelent kiviteli tilalmat, csupán információforrást jelent a kormánynak, amely fenntartja magának az elővásárlás jogát. A gyakorlatban a gabonaexport továbbra is zavartalanul zajlik.
Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.
Egy zsíros emulgeálószer, egy zsíros közeget kedvelő, egyébként nem túl gyakori kórokozó és egy egyelőre még nem tisztázott mulasztás kellett az idei év eddigi legkomolyabb élelmiszer-botrányához, amelynek során szalmonellával fertőzött lecitin került Magyarországról egy neves belga csokoládégyárba. A balszerencsék sorozatának végül a jól működő uniós riasztási rendszer vetett véget, amely megakadályozta, hogy a veszélyes termék eljusson a fogyasztókhoz.
A B2C és B2B szolgáltatókat választaná külön a VOSZ a KATA módosítása során, és elsősorban a magánszemélyeknek teljesítő (B2C) vállalkozásokat részesítené előnyben – mondta el a Portfolio-nak Gazsi Attila, a szervezet országos elnökhelyettese. Szerinte a legfontosabb az, hogy megmaradjon a KATA vonzereje, és a változások nyomán ne forduljon a szürkegazdaság felé több tízezer vállalkozó.
Komoly élelmiszerválsággal nézhet szembe a világ az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Az ENSZ szerint mintegy 25 millió tonna rekedt Ukrajnában, jelentősen emelkedtek az energiaárak, inflációs nyomás sújtja az országokat. Nagy István agrárminiszter szerint a háború következményei egyelőre beláthatatlanok, prioritásként kell kezelni a hazai élelmiszerellátás biztonságának megőrzését, ennek érdekében vezettek be korlátozást a gabona exportjára is. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint Magyarországon nem várható élelmiszerhiány, azonban a globális élelmiszerválság szinte biztosra vehető. Mindezek miatt még inkább felértékelődik a belföldi gabonatermesztés szerepe. A szántóföldi munkáknak azonban nemcsak ezekkel kell szembenéznie, hanem az időjárás is váratlan akadályokat gördíthet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint jelentős a csapadékhiány okozta kár, ezért mielőbbi áttörést szorgalmaznak az öntözésfejlesztésben.
Nem csupán a koronavírus járvány lassú visszaszorulása, hanem a jobb árbevételi szerkezet iránti igény is arra ösztönzi a hazai borágazatot, hogy elérjék: a borturizmusban újra kiemelkedő év legyen az idei. A borhoz kapcsolódó vendéglátás és programkínálat egészen a pandémiáig ígéretesen növekedett, majd a járvány természeti katasztrófaként csapott le a kóstolókra, vacsorákra, koncertekre és dűlőtúrákra egyaránt épülő tevékenységre. A borturizmus mihamarabbi felfűtése ismét időszerűvé vált, amelyet csak még inkább indokol az, hogy a borászatok megnövekedett költségeit egyre kevésbé képesek fedezni a kiskereskedelmi értékesítések. A belföldi, sok esetben fiatal, illetve családos közönség figyelméért zajló versenyben a Szekszárdi borvidék most mobilapplikációval jelentkezett.
Július 1-ig, vagyis újabb két hónappal tovább érvényes az egyes alapvető élelmiszerek esetében alkalmazandó árstop – döntött a kormány szerdai ülésén. A február elsején bejelentett, eredetileg május 1-ig tervezett intézkedés néhány alapvető élelmiszer árát októberi szinten fagyasztotta be. A döntést, és a mostani hosszabbítást a vásárlók biztosan díjazzák, a kereskedelem és az élelmiszeripar már kevésbé: költségeik különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta sokat nőttek, amelyet nem érvényesíthettek áraikban, és (a rezsi- és a benzinárstoppal ellentétben) az állam semmilyen módon nem segítette az élelmiszerágazatot a veszteségek kezelésében.
Fontos információgyűjtési eszközt jelent az Agrárminisztérium által március első napjaiban elrendelt gabonaexport-korlátozás, ám egyelőre sem a kivitelt nem lassította az intézkedés, sem az árakat nem mérsékelte. Az állam elővásárlási jogával egyelőre nem élt, így aztán minden exportra szánt tétel el is hagyta az országot – a szaktárca ráadásul a szakmával való egyeztetések után kifejezetten gyorsan, 1-2 nap alatt dönt az egyes szállítmányok sorsáról. Az eddigi adatokból látszik, hogy várhatóan később sem fogyunk ki az egyre drágább terményekből.
Csak első pillantásra tűnik soknak a Mol vezető menedzsereinek bérezése, amely nemzetközi összehasonlításban, a szektorban uralkodó viszonyokat tekintve és a munkával járó felelősséget, valamint eredményességet is számba véve már egyáltalán nem tűnik kiugrónak. A vonatkozó uniós jogszabály miatt, a transzparencia érdekében hozzák nyilvánosságra a nyílt részvénytársaságok a felsővezetői javadalmazásokat.
Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
Körülbelül két hét telt el azóta, hogy Mélykútra hirdettek meg tiltakozást a hazai víziszárnyas tenyésztők, akik a nekik járó állatjóléti támogatásoknak csupán közel 40%-át kapták meg az államtól, immár két negyedévre vonatkozóan. Az áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez jelentős veszteséget jelent a tenyésztőknek, akik a Baromfi Terméktanácshoz is segítségért fordultak. A Portfolio érdeklődött az Agrárminisztériumnál, amely azt a tájékoztatást adta, hogy az ágazati szereplők tisztában vannak az elérhető támogatásokkal, és bizonyos felvásárlók olyan felvásárlási gyakorlatot folytatnak, amelyben a termelőket illető támogatások egy részét, vagy egészét bekalkulálják az átvételi árakba. Ezt a gyakorlatot az AM helyteleníti, azonban a piaci szereplők egymás közötti megállapodásaiba nincs közvetlen beleszólása. Az agrártárca amellett, hogy megemelte az érintettek számára adható keretet, az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve, a jövőre vonatkozóan több feladatot is kitűzött. Az ágazatra rá is férne a változás, különösen az elmúlt évek kedvezőtlen piaci folyamatai világítottak rá a strukturális változások szükségességére.
Teljes volumenében növelni tervezi idei értékesítését a Gyulahús Kft., de a növekedés igazi húzóereje az export lehet – mondta el Daka Zsolt. A cég ügyvezetője szerint minden adott a további fejlesztésekhez is, amelyhez külső befektető partnert is bevonna a tulajdonos önkormányzat.
Negyven éve dolgozik pincészetében önállóan Magyarország egyik legismertebb és legsikeresebb borásza, Bock József, akinek tételeiről a kilencvenes évek elején még azt gyanították a külföldiek, hogy átcímkézett francia borokról van szó. Az idén 73 éves borász élete a borkészítés körül zajlik, a családi indíttatástól, a szabadidős borászkodástól kezdve egészen a jelenlegi wellness-hotelig és nemzetközi borértékesítésig. Úgy látja, a magyar borok érettebbek, mint a magyar piac, de a figyelemreméltó újvilági dömping ellen csak a minőséggel és az egyedi terroir-jelleggel tud versenyezni a hazai ágazat.
Gyakorlatilag csak a külföldi élelmiszerláncokra vonatkozik az a rendelkezés, amely törvényjavaslat formájában ma jelent meg, és amely a lejárat-közeli élelmiszertermékek átadására kötelezi a kiskereskedelmi szereplőket. A módosító szerint az állam létrehozná az Élelmiszermentő Központot, amely begyűjtené a szóban forgó élelmiszert, és koordinálná az újraelosztást. Egyelőre nehezen felmérhető a javaslat hatása, amely mindenképpen lehetetlen helyzetbe hozná a közeli lejáratú élelmiszerekre specializálódott, hazánkban még gyerekcipőben járó, de dinamikusan növekvő kiskereskedelmi szegmenst. Ezen felül komoly adminisztrációs terheket róna a termékeik ingyenes átadására kötelezett külföldi láncokra, akik már kisebb hanyagság esetén is bírságokat kaphatnak. A láncoknál népszerű pékségek és prémium csemegepultok ugyanakkor maradhatnak.
Komoly esély van rá, hogy az elkövetkező hónapokban világszerte hiány lép fel a műtrágya piacán, ahol már jelenleg is rekordmagas árak uralkodnak. Az ok elsősorban a legfontosabb alapanyag, a földgáz árának kiugró emelkedésében és az ennek nyomán érkező termeléscsökkentési döntésekben keresendő. Néhány hete még a régió legnagyobb gyáránál, a Nitrogénműveknél is fontolgatták a leállást, mára azonban úgy látják: olyan hiány és ezzel párhuzamosan olyan áremelkedés alakul ki a piacon, amikor nem szabad abbahagyni a termelést. Bige László a Portfolio-nak elmondta: decemberben egy napig a magyar vevőket szolgálják ki, de onnantól fogva májusig minden árut külföldre kötnek le.
Alaptalannak nevezte és visszautasította az őt ért vádakat Bige László a Nitrogénművek Zrt. által kiadott közleményben, hangsúlyozva, hogy a gyanúsítás nem érinti a cég működését. A vállalat tulajdonosa azonban a napokban a földgázárakra hivatkozva kilátásba helyezte a Portfolio-nak a műtrágya-termelés leállítását, a Fitch Ratings pedig kedden este leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette a cég hosszútávú adósbesorolását.
Egy év alatt csaknem a háromszorosára drágultak a különféle műtrágyák, miután meredeken, szinte óráról órára emelkedik a legfontosabb alapanyaguk, a földgáz ára. A dráguló nyersanyag miatt kedvezőtlen helyzetbe került műtrágya-gyártók sorra csökkentik, vagy állítják le termelésüket, így máris ellátási nehézségek alakultak ki a piacon. A műtrágya-felhasználás főszezonjában csúsznak a szállítások, a továbbra is meredeken emelkedő árak miatt pedig egyes gazdák már lemondanak beszerzési terveik egy részéről. Idehaza már az eddig is csökkentett termeléssel működő Nitrogénművek is fontolgatja a termelés leállítását – mondta el a Portfolio-nak Bige László tulajdonos. Az egyelőre kaotikus piaci helyzet következményei beláthatatlanok, de a termésmennyiségek csökkenése és a takarmányárak, valamint malomipari alapanyagok drágulása már borítékolható.
