Braunmüller Lajos

Cikkeinek a száma: 52
Háború: Svájcba menekítették az ukrán festményeket

Háború: Svájcba menekítették az ukrán festményeket

Méltó helyen, az egyik legjelentősebb európai képtárnak számító Kunstmuseum Baselben látható a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria háború elől svájcba menekített festményeinek jelentős része. Az ukrán fővárosból 2022 tavaszán kijuttatott alkotások jelenleg a bázeli intézmény Born in Ukraine című ideiglenes kiállításán tekinthetők meg, mivel a cél kezdetektől fogva nem csupán a biztonságos tárolás, hanem a látogathatóság is volt. A neves svájci képtár nem először nyújt menedéket a történelem viharai során veszélybe kerülő műalkotásoknak: a jelenleg is látható másik ideiglenes kiállítás a nácik által üldözött művészek képeit mutatja be, amelyet a Kunstmuseum Basel közvetlenül a háború előtt tudott megvásárolni a modernizmus ellen is hadat viselő, ám a svájci frankra igényt tartó hitleri rezsimtől. A bázeli kiállításon járt a Portfolio.

A húsipari csődök éve lesz az idei?

A húsipari csődök éve lesz az idei?

Több mint egy évtized telt el a magyar húsipar mélyrepülése óta, amelynek során néhány csőd mellett nagymúltú cégeket is a szakadék szélére sodort az akkori helyzet. Az emlékezetes önkormányzati mentőakciók, a javuló gazdasági helyzet és néhány jó fejlesztés rendezte a sorokat, az elmúlt években – kevés kivételtől eltekintve - jobbára nem is lehetett hallani csődveszélybe került húsipari cégekről. 2023 lehet a bírája annak az útnak, amelyet az ágazat az elmúlt években bejárt, hiszen a drága energia, a csökkenő reálbér nyomán visszaeső kereslet, a magas kamatok révén nehézkes fejlesztés időszakában kiderül, hogy milyen felkészültséggel vág neki az ágazat az idei évnek. A vélemények megoszlanak: akad, aki szerint a nehézségek léteznek ugyan, de a korábbi strukturális problémákat jobbára kinőtte az ágazat. Mások szerint a magyar húsipar továbbra sem készült fel arra, ami előttünk áll, lehetnek nehézségek és adott esetben csődök is.

„Gyerekek halnak meg, amíg itt beszélgetünk”

„Gyerekek halnak meg, amíg itt beszélgetünk”

Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett élelmiszerdrágulás és ellátási nehézségek kirívó mértékben súlyosbították a klímaváltozás évek óta tartó romboló hatását az Afrika szarvának nevezett térségben. A teljesen tönkrement mezőgazdaság és az ezzel párhuzamosan kialakuló víz- és élelmiszerhiány révén döbbenetes számban halnak meg gyerekek minden órában, annak ellenére, hogy számos nemzetközi szervezet igyekszik azonnali segítséget nyújtani a helyszínen. James Elder UNICEF-szóvivő Szomáliából nyilatkozott a Portfolio-nak.

Kinyírja az árstop a magyar tojáságazatot?

Kinyírja az árstop a magyar tojáságazatot?

A lengyel tojásimport felpörgésétől tartanak a hazai termelők, akik szerint egyes kereskedők máris a behozatal mellett döntöttek, a többiek pedig aktív tárgyalásban vannak, és napokon-heteken belül hasonlóan tesznek. A megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt szenvedő hazai tojástermelőknek kifejezetten rosszkor, a karácsony előtti egyik főszezon idején jött a tojás árstopja, amelynek hatásai ráadásul a másik fő időszak, a húsvét kínálatára is negatívan hathatnak. A mattot kapott hazai termelők pozícióit a lengyel import veheti át, miután a kereskedők sem tudnak több veszteséget vállalni, és ezért ezek mérséklésére a lehető legolcsóbb forrásokat részesítik előnyben. A tárgyalóasztalnál ellenérdekelt felek egy dologban egyetértenek: az árstop mielőbbi megszűnése rendezhetné a kialakult helyzetet. Az intézkedés azonban nem csupán piaci fogalmakkal fogható meg nehezen, hanem meglehetősen átpolitizált is: a lapunknak nyilatkozó szereplők közül senki sem vállalta a nevét.

Ilyen még nem volt: importálnunk kell a kukoricát

Ilyen még nem volt: importálnunk kell a kukoricát

Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.

A home office után az aszály is átformálja a dísznövény-piacot

A home office után az aszály is átformálja a dísznövény-piacot

A járvány okozta home-office hullám után idén várhatóan a szokatlanul száraz, aszályos és sorozatos hőhullámokkal sújtott nyár hatása alakítja át a hazai dísznövény-kertészeti piacot. Az említett tényezők mind a kereslet mennyiségében, mind pedig annak szerkezetében érdemi változásokat hoztak az elmúlt években. A szokásos gyep és sövény helyett mára komplexebb, mediterrán jellegű kertek terjednek el, amelynek kialakításához a vevők elvárják a szaktanácsadást – online formában is.

Az aszály tanulsága: fel kell adni itthon a kukoricatermesztést?

Az aszály tanulsága: fel kell adni itthon a kukoricatermesztést?

Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.

Gabona: itt a permanens export-korlátozás

Gabona: itt a permanens export-korlátozás

Nem tartalmaz végső időpontot a gabonakivitel korlátozásáról szóló rendelet azt követően, hogy a Magyar Közlönyben tegnap megjelent a márciusban bevezetett eszköz módosítása. A kormány ezzel feltehetőleg a tartósan elhúzódónak látszó globális élelmiszer-válságra reagál. A korlátozás nem jelent kiviteli tilalmat, csupán információforrást jelent a kormánynak, amely fenntartja magának az elővásárlás jogát. A gyakorlatban a gabonaexport továbbra is zavartalanul zajlik.

Katasztrófa: 400 milliárd forint égett el néhány hét alatt Magyarországon

Katasztrófa: 400 milliárd forint égett el néhány hét alatt Magyarországon

Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.

Szalmonella: az utolsó pillanatban jelzett a riasztási rendszer

Szalmonella: az utolsó pillanatban jelzett a riasztási rendszer

Egy zsíros emulgeálószer, egy zsíros közeget kedvelő, egyébként nem túl gyakori kórokozó és egy egyelőre még nem tisztázott mulasztás kellett az idei év eddigi legkomolyabb élelmiszer-botrányához, amelynek során szalmonellával fertőzött lecitin került Magyarországról egy neves belga csokoládégyárba. A balszerencsék sorozatának végül a jól működő uniós riasztási rendszer vetett véget, amely megakadályozta, hogy a veszélyes termék eljusson a fogyasztókhoz.

VOSZ: fontos, hogy ne menjenek vissza a szürkegazdaságba a katás vállalkozók

VOSZ: fontos, hogy ne menjenek vissza a szürkegazdaságba a katás vállalkozók

A B2C és B2B szolgáltatókat választaná külön a VOSZ a KATA módosítása során, és elsősorban a magánszemélyeknek teljesítő (B2C) vállalkozásokat részesítené előnyben – mondta el a Portfolio-nak Gazsi Attila, a szervezet országos elnökhelyettese. Szerinte a legfontosabb az, hogy megmaradjon a KATA vonzereje, és a változások nyomán ne forduljon a szürkegazdaság felé több tízezer vállalkozó.

Globális élelmiszerválság fenyeget - Csak egy hatalmas dolog állhat a hazai gabonatermés útjába

Globális élelmiszerválság fenyeget - Csak egy hatalmas dolog állhat a hazai gabonatermés útjába

Komoly élelmiszerválsággal nézhet szembe a világ az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Az ENSZ szerint mintegy 25 millió tonna rekedt Ukrajnában, jelentősen emelkedtek az energiaárak, inflációs nyomás sújtja az országokat. Nagy István agrárminiszter szerint a háború következményei egyelőre beláthatatlanok, prioritásként kell kezelni a hazai élelmiszerellátás biztonságának megőrzését, ennek érdekében vezettek be korlátozást a gabona exportjára is. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint Magyarországon nem várható élelmiszerhiány, azonban a globális élelmiszerválság szinte biztosra vehető. Mindezek miatt még inkább felértékelődik a belföldi gabonatermesztés szerepe. A szántóföldi munkáknak azonban nemcsak ezekkel kell szembenéznie, hanem az időjárás is váratlan akadályokat gördíthet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint jelentős a csapadékhiány okozta kár, ezért mielőbbi áttörést szorgalmaznak az öntözésfejlesztésben.

Idén újra a borturizmusban bízhatnak a hazai pincészetek

Idén újra a borturizmusban bízhatnak a hazai pincészetek

Nem csupán a koronavírus járvány lassú visszaszorulása, hanem a jobb árbevételi szerkezet iránti igény is arra ösztönzi a hazai borágazatot, hogy elérjék: a borturizmusban újra kiemelkedő év legyen az idei. A borhoz kapcsolódó vendéglátás és programkínálat egészen a pandémiáig ígéretesen növekedett, majd a járvány természeti katasztrófaként csapott le a kóstolókra, vacsorákra, koncertekre és dűlőtúrákra egyaránt épülő tevékenységre. A borturizmus mihamarabbi felfűtése ismét időszerűvé vált, amelyet csak még inkább indokol az, hogy a borászatok megnövekedett költségeit egyre kevésbé képesek fedezni a kiskereskedelmi értékesítések. A belföldi, sok esetben fiatal, illetve családos közönség figyelméért zajló versenyben a Szekszárdi borvidék most mobilapplikációval jelentkezett.

Marad az árstop - mi várható ezek után?

Marad az árstop - mi várható ezek után?

Július 1-ig, vagyis újabb két hónappal tovább érvényes az egyes alapvető élelmiszerek esetében alkalmazandó árstop – döntött a kormány szerdai ülésén. A február elsején bejelentett, eredetileg május 1-ig tervezett intézkedés néhány alapvető élelmiszer árát októberi szinten fagyasztotta be. A döntést, és a mostani hosszabbítást a vásárlók biztosan díjazzák, a kereskedelem és az élelmiszeripar már kevésbé: költségeik különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta sokat nőttek, amelyet nem érvényesíthettek áraikban, és (a rezsi- és a benzinárstoppal ellentétben) az állam semmilyen módon nem segítette az élelmiszerágazatot a veszteségek kezelésében.

Zavartalanul mehet a magyar gabona külföldre

Zavartalanul mehet a magyar gabona külföldre

Fontos információgyűjtési eszközt jelent az Agrárminisztérium által március első napjaiban elrendelt gabonaexport-korlátozás, ám egyelőre sem a kivitelt nem lassította az intézkedés, sem az árakat nem mérsékelte. Az állam elővásárlási jogával egyelőre nem élt, így aztán minden exportra szánt tétel el is hagyta az országot – a szaktárca ráadásul a szakmával való egyeztetések után kifejezetten gyorsan, 1-2 nap alatt dönt az egyes szállítmányok sorsáról. Az eddigi adatokból látszik, hogy várhatóan később sem fogyunk ki az egyre drágább terményekből.

Sok vagy kevés Hernádi Zsolt javadalmazása?

Sok vagy kevés Hernádi Zsolt javadalmazása?

Csak első pillantásra tűnik soknak a Mol vezető menedzsereinek bérezése, amely nemzetközi összehasonlításban, a szektorban uralkodó viszonyokat tekintve és a munkával járó felelősséget, valamint eredményességet is számba véve már egyáltalán nem tűnik kiugrónak. A vonatkozó uniós jogszabály miatt, a transzparencia érdekében hozzák nyilvánosságra a nyílt részvénytársaságok a felsővezetői javadalmazásokat.

Agrárbiztos: több eszközzel is lehet támogatni a precíziós beruházásokat

Agrárbiztos: több eszközzel is lehet támogatni a precíziós beruházásokat

Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.

Agrárminisztérium: mindenről a felvásárlók tehetnek

Agrárminisztérium: mindenről a felvásárlók tehetnek

Körülbelül két hét telt el azóta, hogy Mélykútra hirdettek meg tiltakozást a hazai víziszárnyas tenyésztők, akik a nekik járó állatjóléti támogatásoknak csupán közel 40%-át kapták meg az államtól, immár két negyedévre vonatkozóan. Az áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez jelentős veszteséget jelent a tenyésztőknek, akik a Baromfi Terméktanácshoz is segítségért fordultak. A Portfolio érdeklődött az Agrárminisztériumnál, amely azt a tájékoztatást adta, hogy az ágazati szereplők tisztában vannak az elérhető támogatásokkal, és bizonyos felvásárlók olyan felvásárlási gyakorlatot folytatnak, amelyben a termelőket illető támogatások egy részét, vagy egészét bekalkulálják az átvételi árakba. Ezt a gyakorlatot az AM helyteleníti, azonban a piaci szereplők egymás közötti megállapodásaiba nincs közvetlen beleszólása. Az agrártárca amellett, hogy megemelte az érintettek számára adható keretet, az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve, a jövőre vonatkozóan több feladatot is kitűzött. Az ágazatra rá is férne a változás, különösen az elmúlt évek kedvezőtlen piaci folyamatai világítottak rá a strukturális változások szükségességére.

Bock József: „Ma is minden nap lemegyek a pincébe, kivétel nélkül”

Bock József: „Ma is minden nap lemegyek a pincébe, kivétel nélkül”

Negyven éve dolgozik pincészetében önállóan Magyarország egyik legismertebb és legsikeresebb borásza, Bock József, akinek tételeiről a kilencvenes évek elején még azt gyanították a külföldiek, hogy átcímkézett francia borokról van szó. Az idén 73 éves borász élete a borkészítés körül zajlik, a családi indíttatástól, a szabadidős borászkodástól kezdve egészen a jelenlegi wellness-hotelig és nemzetközi borértékesítésig. Úgy látja, a magyar borok érettebbek, mint a magyar piac, de a figyelemreméltó újvilági dömping ellen csak a minőséggel és az egyedi terroir-jelleggel tud versenyezni a hazai ágazat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.